Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)

chenyi tér - Fülep 1984 67) temetői kontextusban ugyanúgy lehettek a pogány rítusok, mint az ókeresztény szertartások részei. E feliratos poharak általában nem tekinthetők kizárólag kereszténynek (Hudák - Nagy 2005 13).897 Az edénymelléklet megléte nem is csak pogány jelleg, hiszen a ságvári 7. férfi sírban Krisz- tus-monogramos díszű fibula edénnyel együtt került elő.898 A pécsi temetőben nagyon gyakori üvegmellékleteket az esetek többségében a lábakhoz tették. Sopianae 4. századi sírjainál sokszor csak„kémcső"ala- kú balsamariumokról van szó, melyek illatos olajat tartalmaztak vagy üresek voltak (Fülep 1984 154).899 Bár a sírkamrák sírjait kirabolták, üvegmellékletet ezekben is feltételezhetünk. Üveget sírkamrán kívüli szarkofágban is találtak (Visy 2007 9). E témához illik a Korsós sírkamra fülkéjébe festetett kancsó-pohár páros is, de kontextusa okán az a sírépítmény kereszténynek tartható. Üvegmellékletek adása Pannóniában a kereszténység nagyobb térhódítása előtt, vagyis már a 2-3. században is szokás volt,900 legfeljebb az üvegek típusa változott. Illatszeres üvegeket pedig éppenséggel Jeruzsálem 1. századi sírjaiban is bőven találunk (Grüll 2009 83).

11.2.1.2.6. Obulusok. Az obulusadás pogány szokásából kiindulva felmerült a lehetőség, hogy a pénzmel- lékletes sírok nem keresztények (FIamman 1987 225 Schmidt 2000 176-177). Valószínűbb azonban, hogy a szokás 4-5. századi továbbélése független a kereszténységtől. Mivel a pécsi temető területén biztosan ókeresztény környezetben, sírépítményekből is előkerültek pénzérmék, a pénzmellékleteket itt sem tekinthetjük vallási választóvonalnak pogányok és keresztények közt.901

11.2.1.2.7. Érdemes a halotti lepel/bandázs nyomait kutatni902 (Marucchi - Vecchierello 1935 103 Szönyi 1929 543 Gosztonyi 1943 42 Fülep 1984 151, Tóth E 2006A 83). Értékes mellékletek híján a halotti lepel igényes, aranyos szálakkal átszőtt anyagmaradványairól (Gosztonyi 1943 42 Fülep 1984 151) mondható még el, hogy gazdagságot sugároz (Tóth E 2006A 83). Az aranyos textília használata - mint oly sok minden más is - valószínűleg a császári családok, illetve római előkelők temetkezési szokásainak az utánzása.903 Lányi Vera úgy vélte, hogy a viseleti tárgyak (fibula, csat stb.) nem viseleti helyzetben történő eltemetése ókeresztény jelleg (Vágó 1970 116, Lányi 1990 249-250). Valójában sokszor inkább a halotti lepel alkalmazására utalnak (Fülep 1984 151 Tóth E 1994 251 2006A 83 2006B 136), hiszen ebben az esetben a viseleti tárgyak már tudatosan odahelyezett mellékletként és nem a halott által hordott tárgyként szerepelnek. Az Alsóhetényben talált aranyszálas textil- és selyemmaradványok is szorosan a halottra csavart lepelhez tartozhattak (Tóth E 1987-88 46). A halotti lepel alkalmazását mutatják a Lázár-feltámasztását ábrázoló jelenetek, még inkább a Comodilla-katakomba falába bekarcolt fossor képe, ahol a sírásó egy lepelbe becsavart majd szorosan körülkötött halott temetését végzi éppen (Nicolai - Bisconti - Mazzoleni 2002 160). A 6. századi Wiener Genesis kézirat képei közt a halott Jákobot láthatjuk lepelbe csavarva (Kaufmann 1913 466). A halotti lepel kétféle alkalmazása ismert: ráterítik (winding sheet/shroud) vagy rátekerik/bandázsolják a halottra (wrapping of bodies in shroud/ftne linen; vagy ihn in Linnen Hüllte). A pécsi sírkamrák szűk bejáratain valószínűleg köny- nyebb volt bevinni a halottat, ha előtte hasonló módon összekötözték. Bár Írországban a 6-8. században a halotti lepel használata már általánosan keresztény jellegként jelent meg (O'Brien 2008 293), Sopianae 4. századi temetkezései idején még csak kialakulóban volt, így itt nem tekinthetjük kizárólag kereszténynek.904

7 7.2. Antik és ókeresztény temetési temetkezési szokások (a sírok régészeti képe) 195

7 7.2.7. A kutatás korábbi teóriái Sopianae pogány és ókeresztény temetkezési szokásainak elkülönítésére

11.2.1.2. Korábbi elméletek Sopianae pogány és keresztény sírjainak közös jellemzőire vonatkozóan

897 Keresztény pohárfeliratra is van példa Pannóniában, például egy valószínűleg sírból származó ismeretlen lelőhelyű 4. századi aranyfóliás üvegkancsón: accipe vivas in Deo (Barkóczi 1988 Nr. 304 Tóth E 2006A 76).

898 Az edénymelléklet a biztosan keresztény sírokban sem az eucharistia kelléke, hanem pogány hagyomány maradványa (hasonló vegyes sírokat sorol fel: Schmidt 2000 328-330).

899 A római katakombákban talált ampullákról a 16. században még azt hitték, hogy mártírsírokat jeleznek vagy a mártírok vérét fogták fel bennük (Prudentius: Peristeph., hymn XL; Marucchi - Vecchierello 1935 62 105-106), nagy számuk azonban ellentmond ennek. A sírokban talált illatszeres üvegek alapján még azt sem lehet feltétlenül állítani, hogy női sírokról van szó, hiszen a férfiak is használtak ilyesmit (Martialis III,63. 4,55. V,25.8. XIV,59. Seneca Ep XIII.1. 11,13. Bartosiewicz - Bózsa 2009 55).

900 Az üvegmellékletek gyakoribbá válása azzal függhet össze, hogy az egyébként csökkenő számú sírmellékletek egyre személyesebbé váltak, viszont anyagi értékük emiatt általánosan szintén csökkent (Volp 2002 77).

901 Keresztény indíttatású obulusadás lehetőségeiről: Zedelius 1989.

902 A halotti lepelről már Flomeros is írt (Ilias, XVIII. 352-353), de Egyiptomból is ismert (Athanasius Vita Antonii90). Bibliai előképei: involuit sindone (Mózl. 9.22-23 Lk 23,53 Mt 27,59), sőt a legfontosabb rész Pálnál található: leplet borított az orczájára, hogy ne lássák Izrael fiai az elmúlandónak végét (...) Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel (Kor.ll. 3,13-16). További ókeresztény források: Jeromos Vita Sancti Pauli 16 Nyssai Gergely Vita Sanctae Macrinae 996A-B De tridui inter mortem et resurrectionem Domini nostri lesu Christi spatio 625.

903 Hasonló római kori aranyos halotti leplekről: Lanciani 1892 203-204.

904 A múmia-lepel használatának Egyiptomban volt a legnagyobb hagyománya, de a kopt-keresztény időszak (Sörries 2011 329) igen rövidnek tűnik a pogány használat időtartama mellett.