Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
11. Temetői rítusok, szokások – Sopianae ókeresztény egyháza(i)
194 7 7. Temetői rítusok, szokások - Sopianae ókeresztény egyháza(i) 11.2.1.2. Korábbi elméletek Sopianae pogány és keresztény sírjainak közös jellemzőire vonatkozóan891 11.2.1.2.1. Pogányok és keresztények által közösen használt szimbólumok. A kutatás gyakran még akkor is megkérdőjelezi a keresztény jelentéstartalmat, ha velük egy helyiségben biztosan ókeresztény témájú képek szerepelnek.892 Önmagában egy-egy jelkép identitása valóban nem mindig meghatározható. Az ábrázolás kontextusában vagy a leletek összefüggésében viszont igen. Pécsett az alábbi szimbólumok helyzetükből következően ugyan keresztények, de máshol előfordulnak pogány környezetben is. Ebben a csoportban tehát, mint önálló szimbólumok szerepelnek.-a Krisztus-monogram lehetett akár győzelmi jelkép is (például laba rum), amennyiben a 4. század első felében készült, temetőn kívüli ábrázolásról van szó. Pécsett erre egyelőre nincs példa, mivel temetőben már nem evilági győzelmet jelöl.- Páva (I. sírkamra)- Galamb (I. sírkamra)- Szőlő, inda, és növényi-motívumok vagy girlandok (I—II. és XXXIII. sírkamra)- Festett koszorú és színes szalagok (I. és XXXIII. sírkamra)- Pálma (I. és XXXIII. sírkamra)- Festett korsó és pohár (II. sírkamra). A keresztények által is gyakorolt, de alapvetően pogány rítus kellékeinek ábrázolása önmagában még nem utal ókeresztényekre. (A II. sírkamra és festményei csak a fentebb részletezett körülmények miatt tarthatók kereszténynek.)- Festett kandeláber (I. sírkamra).- Kerítés rács (II. sírkamra, XX. sírkamra K-i sírja, G/1-2. ikersírok)893- Geometrikus minta (I—II., X. és XXXIII. temetői épületekben). 11.2.1.2.2. Halottak portréi. Pogányok és keresztények is készíttettek halotti portrékat. Görög és római pogány sírköveken, banquet-képeken rengeteg példa van rá. Keresztény környezetben a szokás a 4-5. századi kopt894 múmia-leplekhez festett arcokkal teljesedett ki igazán. Pécsett a Mauzóleum ülő-alakját és az I. sírkamra boltozati portréit tekinthetjük az ott eltemetett jeles halottak portréjának. A kép önmagában még nem bizonyíthatóan keresztény, de a pécsi sírkamra összefüggésében mindenképpen az. 11.2.1.2.3. Szegényes sírmelléklet. Míg a Talmud nem tiltotta, a keresztény tanítók és zsinatok inkább tiltották a mellékletadást a sírokban (Volp 2002 36 98), a keresztények valószínűleg mégis sokszor megtették. Fentebb említettük, hogy a gazdag sírépítményben levő „szegényes" sír könnyebben tekinthető kereszténynek, hiszen ott nem a rossz anyagi helyzet a mellékletek elmaradásának az oka. Mellékletes sírokban a 4. század végére a kerámiával szemben az üvegek kerültek túlsúlyba.895 Pécsett az Apáca u. 14. sz. alatti üvegmellékletes sírcsoport esetében a korábbi sírok egy része esetleg még pogány, a későbbiek pedig talán már keresztények.896 11.2.1.2.4. Viseleti tárgyak. A felöltöztetett, feldíszített halott viseleti tárgyai a sírban (ékszerek, fibulák, csatok, tűk, fésűk stb.). Amennyiben ezek nem hordoznak magukon kifejezetten vallási szimbólumokat, úgy a halott öltözetéhez tartozva ilyen szempontból semleges tárgyak. 11.2.1.2.5. Korsó és pohár együttese sírmellékletként. Ezek a túlvilági élet vagy az élet vizének szimbólumai. Az ivás és az ivásra való felszólítás (/7/£ZHG4/C-jellegű feliratos üveg poharak, például grave R/192. Szé891 Talila Michaeli az izraeli sírkamrák festményein vizsgálta a pogány, a zsidó és ókeresztény jellegeket. Végső konklúziója alapján a szőlő, a madarak, a hal, a vörös virágok, a girlandok, a kandeláberek, az állatok és emberek ábrázolása mindhárom csoportnál jelen volt, így sírkamrák falaira festve komplex módon az Elysiumra az égi viridariumnak (Pass. Perp. etFelic.) vagy az Édenkertre éppúgy utalhattak, mint a keresztény Paradicsomra (Michaeli2 42). Nyssai Szent Gergely értelmezésében a Paradicsom, az Éden és Isten kertje egyébként is ugyanaz (Azemberteremtésérőr\9. Géczi 1998 10). 892 Például a pécsi Péter-Pál sírkamrában (I.) a növények és madarak ábrázolásai esetén (Schmidt 2000 292). 893 A kerítés a pogány Elysium és keresztény Paradicsom határait egyként jelenthette, mint ahogy a főnix/páva ábrázolás is mindkét csoportnál a túlvilágra utal. 894 Kopt kereszténység: vidéki, népi keresztények Egyiptomban (Sörries 2011 313). 895 Általános Kr.u 3-4. századi tendenciának tekinthető, hogy a sírokba csökkenő számban bekerülő mellékletek viszont személyesebb tárgyak voltak (tükör, olajos fiola, játék stb.), melyek jobban kötődtek a halott korábbi életéhez (Volp 2002 57). 896 A XIII. sírépület körüli sírcsoportnál a Ny-K irányú sírokban talált kancsók és üveg balsamariumok igen nagy gyakoriságot mutattak. Fülep Ferenc az egyébként nemcsak keresztényekre jellemző melléklettípus esetén, a szertartások helyszínéül szolgáló épület közelsége okán arra következtetett, hogy keresztény sírokról van szó (Fülep 1984 154).
