Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
10. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében
10.2. Birodalmi jellegek 171 ségét (Móz. IV. 5,2 19,11-22 Flavius Antiquitates ludaicae 18,2).771 Sem a zsidó imaházak és temetők között, sem pedig a görög templomok és temetők közt nem volt semmi kapcsolat (Weiss 1992 362 Volp 2002 65).772 Érdekes módon a keresztények 4. században elterjedő új szokása, hogy egyházi liturgia keretében papok is részt vettek a halottkultuszban, korábban az egyiptomi rítusokra volt jellemző (Volp 2002 27 39). Valószínű, hogy itt nem közvetlen átvételről, hanem önálló keresztény rítusfejlődésről van szó,773 de eredetének vizsgálata írott források segítségével inkább lehetséges, mint Sopianae kevéssé ismert keresztény temetési rítusaiból kiindulva. Pannóniában és határain olyan, az egyház fejlődését alapvetően meghatározó tekintélyes ókeresztény személyek éltek vagy születtek, mint Quirinus mártírpüspök, Victorinus püspök774, Jeromos (Hieronymus), tours-i Szent Márton, bragai Szent Márton, Szent Severinus (Bóna 1969 Noll 1973 Severin 1982), Lirinai (Lerna) Szent Antal stb. Ők Pannóniában élve vagy innen elszármazva munkásságuk által erős hatással voltak a Birodalom kereszténységének alakulására.775 A korai helyi formák kialakulása és elterjedése az ókeresztény templomépítészetben is tettenérhető: Észak- Afrikában a kettős apszis, Hispániában a négyszögletes templomvégződés három szentéllyel (Bowes 2008A 591), Dalmatiában a csarnoktemplomok stb. Ugyanerre lehet következtetni a változatos formájú, ám metrikai- lag azonos sablonokra készült pécsi sírkamráknál is. Ld. a két cella trichora, a Mausoleum vagy a Cella septichora egymásra illeszthető alaprajzi részleteit.776 A Mecsek lábának lejtős környezetéhez alkalmazkodó helyi építészeti jellegzetesség egyes sírkamrák félig földbe való süllyesztése is.777 Ilyenek Pécsett a Cella septichora, az V. és XVI. sírkamrák és részben a Cella trichora 1. 10.2. Birodalmi jellegek Tovább fókuszálva Sopianae és környéke 4. századi szerepére kiderül, hogy a város az itáliai és balkáni kulturális hatások egyik fő találkozóhelyének tekinthető, ahol a közvetlen birodalmi befolyás a császári udvar 378-ig tartó sirmiumi jelenléte folytán sem lebecsülendő (Hudák - Nagy 2005AB 48). Az imitatio imperii fogalma ugyanis nemcsak a barbárokra, de a császári központok felé tekintő provinciákra is érvényes: imitatio imperatoris. Ez utóbbi példája a pécsi V. számú sírkamra nyolcszögletű formája, mely a császári temetkezések jellegzetes birodalmi stílusú centrális alaprajzát mutatja. 771 A rómaiak a parentalia előtt áldozatot mutattak ugyan be, de aztán minden templomot gondosan bezártak, hogy tiszták maradjanak, és csak ezután kezdődött a halotti megemlékezés, az istenek pedig a zárt templomban maradnak (Ovidius Fasti 2,563 5,429-444). A szakrális értelemben vett tisztátalanság típusai: 1. kosz, menstruáció; 2. démonokkal való kapcsolat, ide tartozik a halott test érintése, a halott szellemével való közelség miatt (keresztények esetében még a bálványokkal való kapcsolat is); 3. etikai tisztátalanság (például isteni parancs megtagadása). (Volp 2002 78 248-249). 772 Ezzel szemben Ulrich Volp az ókeresztényeknél feltételezhető összefüggésből visszafelé következtetve fenntartja az antik zsidó vallási vezetők és a sírok közti kapcsolat lehetőségét is. Ahogy a pogány istenek egyenkénti imádatánál sem lehetett egyistenhitet bizonyítani pusztán a feliratokon egyes számban szerepelő istenség okán (Salzman 2011), ugyanezen logika alapján nem tudhatjuk, hogy a pogány pap rokonai vagy barátai halálakor magánemberként miként vettek részt a temetésen (Volp 2002 45-46 66 94). 773 A 6. századig a keresztény temetés még nem egységesült liturgiaként, így helyette csupán temetési rítusról beszélhetünk (Volp 2002 157). 774 Victorinus püspök jelentőségére először NagyTibor figyelt fel, míg Pannónia latin nyelvtörténeti vizsgálata szempontjából való fontosságáról legutóbb Fehér Bence írt. (NagyT 1939 31-35 BartoZ 2002 Fehér 2006). A Pannóniában használt latin nyelv kutatása nem csupán a speciálisan itt íródott nyelvemlékek minimális száma okán nehéz. A latin helyben beszélt formáinak ugyanis 5 külön aspektusát kell vizsgálni: irodalmi, beszélt, provinciális, szleng és dialektusok (Thomas Ch 1985 70). 775 Pannónia ismert mártírjainak felsorolása legutóbb: Nagy Levente 2012 23-28. 776 A nagyobb épületekfőapszisainak íve és átmérője megegyező méretű (cella trichorákészaki apszisai, a Cella septichora keleti apszisa és a Mauzóleum keleti apszisa), de ide érthető még az egyébként kisebb Péter-Pál sírkamra felszíni épületének apszismérete is. Az épületek karéjméreteinek egyezéseire először Gosztonyi Gyula figyelt fel (Gosztonyi 1943 14). Ugyanígy a Cella septichora és a cella trichorák oldalapszisainak méretei is azonosak. Vagyis a temető épületei hasonló formák és méretek alapján készültek (Tóth Zs 2011B11). A XIII. és XIX-XX. sírkamrák apszisai között szintén megfigyelhető azonosság volt, hogy a folytatást képző falak a kör 180fokát átlépve, enyhén összetartanak (Szíjártó Kálmán szíves szóbeli közlése). (Az antik architektúra rekonstrukciós munkáinál általában megfigyelhető geometrikai szabályosságokról bővebben: Ghyka 1977.) 777 Félig földbe süllyesztett sírépítmények máshol is voltak, például Thessalonikiben vagy Szófia K-i temetőjének 7. sírja (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 66), Constanta sírkamrája, sőt hasonlónak tekinthetjük Palmyra toronysírjait is (Sörries 2011 259 377).
