Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
10. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében
172 7 0. Helyi, birodalmi, keleti és nyugati (itáliai) jellegek Sopianae temetőjében Az antik latin nyelvű világ újításának tekinthető az építészetben az apszis használatának elterjedése. Míg a görögök ritkábban alkalmazták, addig a rómaiak kimondottan kedvelték. Eleinte fürdők, villák, paloták részeként, a 4. századtól pedig az ókeresztény építészet szakrális tereként használva. Pécsett a felszíni és félig földbe süllyesztett sírépítmények fele apszisban végződik. Végül birodalmi hatás a halottakról való megemlékezés, a halottkultusz itáliai rítusának elterjedése. A görögöknél is szokásos khoe (attikai emlékünnep, kiöntés, italáldozat) vagy symposion (együtt ivás) latin változatai ezek, úgy mint a libatio (pogány italáldozat, mely kimondottan a halottnak és a túlvilágnak szól, ahol alkalmanként a testet is leöntötték),778 epu/um (halotti tor / halotti ünnep), refrigerium (ital és/vagy étel fogyasztása általi felfrissülés a keresztények évenkénti megemlékezéseinek alkalmával), convivium (összejövetel),779 és a laetitia/parentalia/feralia (évenkénti megemlékezés)780 szokásának gyakorlásáról.781 A rómaiak a Caristia - cara cognatio, a kedves halottak ünnepén (február 21. - Grüll 1999 Sághy 2003 167), és a halottkultusz állami ünnepein kívül (Nagy Levente 2004 69-74) az elhunytak halálának napján is kijártak a temetőbe megemlékezni. E rítusok alkalmazásának nyomai a pécsi temetőben is fellelhetők. A Korsós sírkamrában libatióhoz készített lyuk látható, az Apáca u. 14. szám alatt a halotti lakoma helyszíne ismert (mensa), illetve az V. sírkamrában a halott számára felajánlott ételek vagy ott tárolt szent olajok posztamensei maradtak meg. A felszíni memoriaépületek esetében szintén számol hatun kjei képes étkezések tartásával - ez alól csak a XIX-XX. sírkamrák kisméretű memoria épületei kivételek. 10.3. Keleti és balkáni jellegek A kereszténység eredetileg mediterrán „világérzés" (Brown P 1993 12). Ennek megfelelően a déli hatások Pannónia ókeresztény emlékeinél mindenképpen megfigyelhetők, hiszen a Birodalom és a kereszténység központjai is mind tőle délre találhatók (Testini 1980 744).782 Kézenfekvő a megállapítás, hogy a rómaitól elváló rítuselemei - köztük a temetés is - nagyrészt zsidó és keleti szokásokból erednek.783 A limes-katonaság révén a 2. századtól erősen érezhetők a keleti hatások az élet minden területén.784 A következő századokban Róma várostól elkülönülő, új keleti császári központ (Konstantinápoly) a Pannóniával közvetlen szárazföldi szomszédságban levő, megnövekedett fontosságú balkáni területeken keresztül hatott. Sopianae pedig éppen a Balkán „felemelkedésekor" vált jelentős várossá, közigazgatási központtá. A város és temetője területén előforduló 4. századi pénzek döntő többsége mindenesetre sisciai veret, de vannak sirmiumi, thessalonicai, konstantinápolyi stb. veretek is.785 Keleti befolyás bizonyítékai lennének a keresztény környezetben felbukkanó görög nyelvű feliratok (Mócsy 1974A 157). A Dunántúlon Savaria esetén maradt fenn a legtöbb ókeresztény feliratos emlék, míg Sopianae 778 Gondoljunk Odysseusra, aki a kardjával ásott lyukba mézes tejet és vizes bort öntött, hogy a halott lelkeket„aktiválja" (Odysseia X. ének, Bremmer 2002 72). Habinnas sírkőfaragó pedig egy szatíra szereplőjeként meséli el, hogy Scissa szolgájának halotti torán bora felét a holttestre locsolta (Petronius: Satyricon LXV.). 779 A convivium kifejezés keresztény kontextusban is többször szerepel (Tertullianus De testimonio animae, illetve tipasai mozaikon: In Deo:paxet concordia sit convivio nostro). 780 A halottakról való rendszeres megemlékezés a görögöknél minden hónap 30. napján vagy a halott halálának évfordulóján vagy a halottak napján (ysusoia) történt. A rómaiaknál parentalia lehetett a család vagy magánszertartás ideje, míg a feralia a nyilvános megemlékezésé. Kisebb megemlékezések voltak még a rosalia és a violaria (rózsát, illetve violát vittek sírokhoz), illetve a halottak órája (Volp 2002 61 80 222). 781 Eredetileg mindezen halotti lakomák és megemlékezések indíttatása a felajánlás vagy áldozatbemutatás volt a halott túlvilági segítésére, lelkének megnyugtatására. A görögöknél eleinte vért, ökröt, később hajfonatot, bort, olajat, tejet, kenőcsöt, mézet, vizet, zellert stb. öntöttek vagy tettek a sírhoz (Volp 2002 60-62). 782 Ilyen értelemben természetesen a pannoniai és balkáni arianizmus is közös keleti eredetet mutat. Az arianizmus germánok előtti elterjedésének területe egybeesik a későbbi görög kereszténység elterjedésével (NagyT 1939 9 35 94 101). (Ugyanakkor a görög nyelvűség legalább a 2. század végéig az egész Birodalom kereszténysége körében általános volt). 783 Míg az Ótestamentum alig szól a temetésekről, addig a rabbinikus hagyományokból már jobban ismertek a gyászszabályok: például a halott tisztátalansága és a lakott területeken kívül való temetkezés, mégpedig a halál után rövid időn belül, utána megtisztulás stb. (Volp 2002 30). 784 Nagy Lajos a keleti hatások jelentkezését legfeljebb csak a Duna mentén tartotta elképzelhetőnek (Nagy L 1938 117- 118 126 147). 785 Fülep 1984 220-256 - Mindez nem csupán Sopianae városára érvényes.
