Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
8. A temető topográfiája
152 8. A TEMETŐ TOPOGRÁFIÁJA egyes családok és közösségek komoly építkezésekbe fogjanak.681 Példának okáért a Cella septichorát már be sem tudták fejezni (Fülep - Burger 1979 251 Pozsárkó-Tóth I. Zs. -Visy2007 87). A keresztény templomépítési lelkesedés gyakran épp az ilyen vészterhes időkre volt jellemző, ahogy látjuk ezt a közeli Noricum és a Balkán 5. századi példáin is.682 A régészeti eredményekből kiindulva úgy tűnik, hogy Pécsett ez a szakrális építkezési lendület főleg a temető felé irányult a 4. században és az 5. század első évtizedeiben. Az 1-2. századi, feltételezhetően hamvasztásos rítusú pogány temető helyét a másodlagos helyzetben talált sírkövek lelőhelyei alapján közvetlenül az antik település északi szélénél, a mai Ferencesek utca környékén lokalizálták (Pozsárkó 2001 5),683 korai sír azonban még nem került elő. Az újabb északi temető (2-5. század) már kissé északabbra létesült és az ásatási eredmények a Széchenyi tér környékét is ide vonják. Az új temető helyének kijelölésében sok tényező játszott közre. Az 1 -2. századi temető talán betelt, talán ügyelni akartak arra, hogy a halottégetés füstjét a szél ne a városba vigye, vagy akár a terület épített sírok létesítésére alkalmas lejtős felszíne miatt dönthettek így (Tóth E 2006A 64-65).684 Legvalószínűbb azonban az, hogy a korai temető egyszerűen észak felé terjeszkedett. A temető alapvetően É-D irányú sírkamráinak néhány fokkal való következetes eltérése ÉNy-DK irányba685 valószínűleg egy hosszú alkalmazkodási lánc eredménye. A Mecsek hasonló eltérésű vonulatához igazodott Sopianae város településláncának hosszanti iránya, amihez pedig a temetőé. Az igazodás igényét támasztja alá az a tény is, hogy a temetői épületek bejáratukkal lehetőleg a város felé fordultak. Úgy tűnik, hogy a pécsi nagytemető kialakult K-Ny irányú hossza nagyjából követte a város K-Ny irányú kiterjedését is.686 Sopianae északi temetője északon a mai székesegyház vonaláig, nyugaton a Szent István tér nyugati végéig,687 délen a mai Apáca utca (egykori Geisler Eta u.) és a Ferencesek utca (egykori Sallai u.) vonaláig ért (Fülep 1987 31). Keleten pedig túlnyúlva a Széchenyi tér - Hunyadi utca vonalán a Király utca (egykori Kossuth L. u.) nyugati vége és az Anna utca nyugati vége határolta.688 A temető nagyságát a kutatás 350x450 méterre becsülte (Katona 2013). Sopianae város ásatásai során előkerültek olyan házak, amelyek helyiségei festve voltak. Ezek a freskók azonban töredékesen maradtak meg, így csak következtetni tudunk arra, hogy leginkább térkitöltő, geometrikus vagy növényi mintás ábrákról van szó (illetve egy esetben biztosan genius-ábrázolásról).Témabeli vagy vallási összefüggésük a sírkamrák képeivel egyelőre nem látszik.689 681 Pannóniában a limes erődítését célzó építkezések II. Constantius idején érték el csúcspontjukat, 378 után pedig minimumra csökkentek (Visv 2001B 1165). 682 A Szt. Severinus-kori Noricum talán nem megfelelő analógia Pannónia 370-380-as éveinek bemutatására, mert Theodosius idején itt még állt a hadszervezet (KovAcs P 2004A 139), ám az 5. század eleje tekintetében már hasonlatosabb a helyzet. Pannónia nyugati peremén, Stájerországban (Ausztria) viszont kimondottan hiányoznak ebből az időből az ókeresztény leletek (Steinklauber 2002). 683 Sopianae 1-2. századi fekvése egy Ny-K (DNy-ÉK) irányú településláncolatot mutat. Ilyen amorf határokhoz képest tehát a korai temető helyének meghatározása még az utakhoz kapcsolva is nehézkes. Sopianae helyzetéből, a szórványosan előkerült korai sírokból és a másodlagosan fellelt sírkövekből kiindulva hipotetikusan egyelőre elfogadható az a nézet, hogy közvetlenül a későbbi város északi határában az 1-2. században már temetkeztek. A másodlagos helyzetben, újkori házakba beépítve itt előkerült római kori sírkövek azonban arra a tényre is utalhatnak, hogy a középkori Pécs város az ókori Sopianae területétől É-ra kezdett el kialakulni és legkorábbi építőköveinek egy részét a római maradványok adták. A sírkövek előkerülése tehát nem feltétlenül jelzi az 1-2. századi hamvasztásos temető helyét, hanem akár az új középkori város (Pécs) helyét is jelölheti. Az ismert antik nagytemető a római várostól északra helyezkedettel, valószínűleg a Mecseken átvezető hágóutak kezdete mentén. A mai Vágottpusztán átvezető hegyi utat mutatják a lapisi római őrtorony maradványai (JPM Rég.Oszt.Adattár, 655/80,709/80.; Márfi 1982). Egyébként pogány temető keresztények általi későbbi használata nem egyedi dolog, példaként a kereszténység legközpontibb temetőjét, a vatikánit hozhatjuk fel, amelyik eredetileg Nero cirkusza mellett szintén pogány temető volt (Marucchi - Vecchierello 1935 45 144). 684 Trier, Köln, Grenoble, Bolsena temetői is a várostól É-ra feküdtek (Sörries 2011 23 28 41 77). 685 A sírépítmények szabályos, égtájak szerinti irányítástól való eltérése máshol is előfordul. Az alsóhetényi temető I. mauzóleuma például a K-Ny iránytól tér el néhány fokkal DK-ÉNy felé (Tóth E 1987-88 40). 686 Az Attila utcai és főleg a Makár utcai sírok már olyan messze vannak nyugatra, hogy semmiképpen sem tartozhattak ehhez a temetőhöz. 687 Legnyugatabbi objektumok: VII. sírkamra, illetve a Szt. István tér 9. alatt (Kolping Ház) talált téglasírok. 688 A Széchenyi tértől keletre 1770-ben még előkerült egy sírkamra, 1927-ben pedig az Anna utcában több sír is. 689 A Róma városi Sancti Giovanni e Paolo-bazilika helyén egykor állt lakóház feltárt részeinek festményei például erős egyezést mutatnak a katakombák képeivel (Artner 1958 60-61).
