Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.5. Szimbólumok 7.5.8. Pálma - 7.5.9. Szőlőinda 147 melyben őt Szentlelket ábrázoló arany és ezüst galambok eltávolításával vádolják (Actio V: Mansi Vili 1039 A - Bugár 2004 252). További értelmezési lehetőség, hogy a galamb a hívőket és azok lelkét jelképezi (Artner 1958 120 Gáspár 2006A 119). Galamb és Krisztus-monogram együttese mutatja legegyértelműbben a madár keresztény indíttatását (Vanyó 1988 32. kép).649 Rómában a via Salaria mentén található temetők közül az egyiket a hét galambhoz címezték (ad septem columbas - Marucchi - Vecchierello 1935 183) - nyilván a jelkép túlvilági hitben játszott szerepe miatt. A ravennai érseki palota 500 körül készült mozaikjain a rengeteg madárfajta bemutatása - köztük a páva és a galamb - viszont már nem a Paradicsom, hanem a földi élet, a Teremtés művének dicsőítése (Montanari 2010 70 132). Pécsett galamb csak a Péter-Pál sírkamrában látható. Egyrészt a boltozat festményén a Paradicsomban ábrázolva, másrészt a Noé-ábrán, a Szövetség, a Jó hír és a Szentlélek jelképeként. 7.5.8. Pálma (Illusztrációk:299. p. 7.5.8.) A pálma a feltámadás jelképe és a Paradicsom növényei közt is szerepel. Pálmaágat győzelmi jelképként már a pogány római emlékekre is helyeztek a Mediterráneumban (Marucchi - Vecchierello 1935 108). Előképének a zsidóság sátoros ünnepeinek nyolcadik napján használt lulab tekinthető (Vanyó 1988 110-113). Ekkor a termény betakarítása mellett a király, vagyis a messiás várását is ünnepelték hozsanna felkiáltásokkal (117. zsoltár). Salamon a templom ajtaját díszítette pálmával (IKir6,32), a Zsoltárok Könyve pedig az igazakkal azonosítja a pálmát (Zsolt 92,13), illetve a cédrust. Az Újszövetségben Jézus jeruzsálemi bevonulását ünnepelték hasonló módon virágzó ágakkal és pálmával (Mk 11,8; Mt 21,9). János Könyvében meg is nevezi a fát: Pálmaágakat szedtek, kivonultak eléje, és így köszöntötték:„Hozsanna! (Jn 12,13). A ravennai mozaikokon Krisztus felé vonuló vértanúk a koszorú mellett pálmaágat is tartanak. Az ókeresztény szarkofágokon kifaragott pálma pedig a halhatatlanság reményét, vagyis a Megváltásba vetett hitet jelenti. Nolai Szent Pál szerint az erős hit jutalma a pálma (Epistula 32,3), az általa leírt képen a bíbor és pálma a győztes Jézus királyra utal (Bugár 2004 218). A sírokkal és temetéssel való közvetlen kapcsolatát egy ókeresztény temetési liturgia részlete adja meg az apokrif Szűz Mária Mennyekbe való átvitelének története c. iratban, ahol Péter apostol pálmaágat visz a koporsó előtt (Vanyó 1988 189). A pécsi mauzóleumi pálma-ábrázolást életfa motívumként is értelmezték (Pozsárkó 2004 8),650 de jelentés szempontjából közel áll a Paradicsomot jelképező pálmához is. Mindkettő a halott keresztényi életét és az általa elnyert örök életet jelképezné. A sírkamra festményei közt elfoglalt helyzetét tekintve leginkább a fő jelenetek megfestése után fennmaradt üres hely kitöltésének szándékát sugallja.651 Az ábrázolás legközelebbi párhuzama a Mauzóleumban elhelyezett szarkofág Ny-i oldalán látható, a középső mezőben kifaragva. 7.5.9. Szőlőinda (Illusztrációk: 300. p. 7.5.9.) Az akantuszlevelekből álló görög eredetű növényi minta már Augustus császártól megjelent a rómaiaknál, a szőlő-ábrázolás pedig mindig is része volt a görög-római művészetnek. A stilizált indadísz Constantinusustól a 4. század végéig és főleg annak utolsó harmadában élte fénykorát (Testini 1966 325 Hudák - Nagy 2005A 32-33 2005B 32-33).652 Az Ószövetségben és zsidó szerzőknél az ültetvény (phyteia) szerepel. Izaiás próféta szőlőskertről beszél (Iz 5,1 -7), a 79. zsoltárban pedig a szőlőtő maga az Egyiptomból kihozott Izrael (Zsolt 79,9-12). A heródesi templom ormát is szőlő díszítette és a zsidó pénzekre is szőlőt vertek, de fürt nélkül, mert a fürt majd a messiás eljövetelét jelöli. János evangéliumában Mária Magdolna azt hitte, hogy a kertész Krisztus (Jn 20,15). Jézus maga mondta: Én vagyok az igazi szőlőtő, Atyám pedig a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, mely énbennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, amely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen (Jn 15,1-2). Az ókeresztény szerzőknél a szőlő (ampelos) tehát nem más, mint az új telepítés (neophytos), vagyis az újonnan megkeresztelteket jelöli.653 Másrészt az Or-ha-Ner melletti 300 körül épült pogány sír növé649 Galamb látható pálmaággal Giordano Epimaco-katakombájában. További festmény és mozaik párhuzamok: Hudák - Nagy 2005A 44-45, 2005B 44-45. 650 Az életfa ószövetségi értelmezésben a Törvényt és az Igét jelenti (Vanyó 1988 54). 651 Igen hasonló helyzetű és ábrázolásé almaágas részlet ismert Rómából a Comodilla-katakomba egyik boltozatán. Pálmaszerű famotívum látható a serdicai temető 8. sírjának falfestményén is (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 67-68). 652 Rómában, a Domitilla-katakomba freskóján látható az egyik legismertebb ókeresztény szőlőtő-ábrázolás. 653 A szőlő jelentéséről: Vanyó 1988 122-127.
