Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok

7.5. Szimbólumok

7.5.4. Krisztus-monogram

143

e környezet túl mutat a Paradicsom-jelentésen és a mártírium krisztusi példáját hirdeti a szintén mártír apostolok által. Ez a Megváltás bemutatása a sírkamra főfalán. A Péter-Pál sírkamra korábbi, általánosan 4. század 2. felére meghatározott datálását a festmények meggyőző elemzése alapján az újabb kutatás - ahogy azt fentebb láttuk - a 4. század legvégére (490-es évek) helyezte, megadva a két itt található Krisztus-monogram korát is. Amint képi környezetükből kiviláglik, a szimbólum akkorra már teljesen elszakadt birodalmi-császári jelentésétől és jelentése is inkább a Megváltó és a mártírok halál fölött aratott diadalát mutatja, ahogy Ambrus püspök sem a császári győzelemre értette: győzelmi jelként testet olts (Intende, qui regis Israel, ford.: Heidl 2001 1109). Krisztus-monogram látható még az Ókeresztény Mauzóleumban. A falfülke feletti darabon a medalion nagy része jól megmaradt, míg a betűknek csupán a lábai láthatók.627 A felismerhető rész ábrázolása igazi mesterembert mutat, aki a koncentrikus körökből álló medaliont geometrikus pontossággal szerkesztette ki. A medaliontól jól elkülönülő profilált talpú betűk a késő római capitula actuaria típushoz állnak közel, szemben a Péter-Pál sírkamra főfalán látható egyszerű, küllőszerű betűkkel, melyek a kör átmérőiként húzott vonalakból alakultak. A két közel egykorú sírkamra Krisztus-monogramjainak festője bizonyosan nem azonos. Az Ókeresztény Mauzóleum korát a korábbi kutatás a szarkofág alapján a 4. század középső harmadára tette (Fülep 1977B 254-255, 1987 36-38), újabban viszont a Dániel-kép oroszlánjainak testhelyzete alapján felvetődött a 4. század közepe utáni datálás lehetősége is (HudAk - Nagy 2005A 21-22,2005B 21-22). Ez utóbbi kormeghatározás a pécsi festmény esetében kiindulópontként elfogadható. Az Apáca utcai ikersírban (kettős sír) a sírokat elválasztó fal mindkét oldalán látható rácsminta megjelenésében hasonlít a Krisztus-monogramokra, de nem jelenthető ki egyértelműen, hogy azzal azonos. Ez a rácsminta a kereszténységtől függetlenül Birodalom-szerte ismert és alkalmazott típus volt már a 4. század előtt is. Ugyanakkor az északi sír nyugati végén a halott feje fölötti részen már a valódi Krisztus-monogram jelenik meg. A hiányos részletből úgy tűnhet, hogy valamiért hiányzik a Chi bal alsó szára, valójában azonban a szimbólum elfordításáról van szó. A Krisztus-monogram elfor- dításánaktöbb korabeli párhuzama is van,628 egyszerűen a„+"alapú eusebiosi monogramot kell ide feltételeznünk, amit a„P" megdöntve metsz. A festett ikersírok körüli temetőrész érmeit 264-361 között verték, pontosabb kormeghatározás azok alapján egyenlőre nem lehetséges. Pusztán a viszonylag igénytelenebb kifestés sem alkalmas arra, hogy a születő félben levő, korai pannoniai ókeresztény festészetre következtessünk csakúgy, ahogy egy késői,„hanyatló" időszak sem következik belőlük.629 A XX. sírkamra egyik sírjának fejrészénél is belülre festett Krisztus-monogram került elő. Elhelyezése párhuzamba hozható a fentebb említett Koller József által közölt téglasír belső oldalán talált Krisztus-monogrammal, az Apáca u. 8. szám alatt talált sírokkal és a mágocsi sírkamra freskótöredékeinek feltételezett síron belüli helyzetével.630 Itt kell megemlíteni a Pécsi temetőben, az Apáca u. 8. szám alatt a 17. számú gyermeksírban talált gemmás gyűrűt, mely az említett Krisztus-monogramokon kívül még Jézusra utaló képet tartalmazhat. A kutatók egy része az azon látható alakot a Krisztust jelképező Jó Pásztornak tartja a kutyával vagy még inkább báránnyal ábrázolva (Fülep 1984 82 171, Schmidt 2000 296 HudAk - Nagy 2005A 15 2005B 15).631 Más kutatók ezt tagadják és Diana-Artemis ábrázolásaként értelmezik egy szarvassal (Gáspár 2002 85). A kép közeli párhuzama ismert egy deutsch-altenburgi gemmán vagy a carnuntumi gyűrűn (Nagy L 1938 145 Pillinger 1999 88) Jézus-Krisztus-monogrammal, ami miatt a

4. századnál előbbre nem datálható.632

Szőnyi Ottó és Möller István 1913. évi ásatásaik során a III. sírkamrától ÉNy-ra levő sír téglái közül kettőn is bekarcolt jeleket találtak.633 Az egyik a tisztán kivehető kereszt, a másik pedig egy horgony volt. Rómában a

627 Falfülke feletti Krisztus-monogram-ábrázolást láthatunk a Szófia melletti Bistrica 4. század végi, 5. század eleji sírkamrájában (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 78).

628 Hasonló„fektetett" Krisztus-monogram látható a tunéziai La Skhira mozaikján az 5. századból (Szabó M 1974 No. 17.). A legközelebbi példa azonban az Ókeresztény mauzóleum (XXXIII.) sírkamrájának fülkéje felett látható, ahol a„P"pont ellenkező irányba fordul el.

629 A sírok kifestésének minősége a közeli párhuzamok alapján (XX. sírkamra:ViSY2007A7- Mágocs: Gábor 1998B) ugyanis általában szegényesebbnek tekinthető, mint a sírkamráké.

630 Hasonló „belső" kép ismert még a ságvári temető 203. sírjából, ahol a téglára karcolt jelekben Burger Alice Krisztusmonogramot és a halott nevét ismerte fel (Burger 1966 120), míg Gáspár Dorottya elvetette azt (Gáspár 2002 98). A Zágráb melletti Samoborban a 4-5. században a halott feje alatti „kőpárnára" véstek egy keresztet (Migotti 1997C 38-39).

631 A pécsi gemma megítéléséhez hozzátehető, hogy a róla közölt képek nem egyformák (NagyT 1987-88 230-231). Az egyiken bárányok látszanak az alak körül (Fülep 1969B 25), a másikon már nem (Fülep 1984 85).

632 További Jó Pásztorként meghatározható párhuzamokat közöl Hudák Krisztina (HudAk 2003).

633 A sírt Szőnyi Ottó V. számmal, Gosztonyi Gyula XLVIII. számmal, Fülep Ferenc pedig R/18. számmal jelezte (Szőnyi 1913CD 597 124, Nagy L 1938 36, Gosztonyi 1939A 109, Fülep 1984 47-48).