Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
128 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok Felmerült az a lehetőség, hogy a négy portré az évszakok allegorikus figuráit528 vagy az evangélistákat529 ábrázolja (Gerke 1954 190-191 ).530 A 4. század végén éppen kanonizálás alatt álló Biblia révén az evangélisták ábrázolása valóban kapcsolódhat a Péter-Pál sírkamra falképein amúgy is megjelenő ortodox propagandához.531 Esetleges pontosításához azonban a pécsi sírkamrában hiányoznak az evangélisták azon attribútumai, melyek a későbbi ravennai San Vitale basilica 6. századi mozaikjain már hangsúlyozottan jelen vannak.532 A szintén ravennai és 6. századi San Apollinaire in Classe-basilica apszis feletti mozaikja tükrözi az evangélisták ortodoxia szerinti sorrendjét is, ami a 4. század végén alakult ki. Krisztus jobbján Máté és János állnak, mivel apostolok voltak egyben, de Máté van közelebb. A bal oldalon Márk és Lukács, de Márk van közelebb, mert ő Péter tanítványa (Montanari 2010 76 138). A pécsi sírkamra boltozatán ennek megfelelően a Krisztus-monogram jobb oldalán fent Máté, lent János, míg a bal oldalán fent Márk, lent pedig Lukács lenne. Evangélistaként mindegyiküket ábrázolhatták volna szakállal, de csak a két alsónak van. Ilyen elosztásban kevéssé valószínű, hogy éppen Krisztus tanítása idején legfiatalabb apostolnak, vagyis Jánosnak legyen szakálla.533 Az evangélisták ábrázolásainak megjelenése egyébként is inkább templomokra és kápolnákra jellemző (Deichmann 1983 90 Hudák 2009 63), tehát a pécsi Péter-Pál sírkamra esetén ez a lehetőség elvethető. Korábban két nő és két férfi képeként határozták meg a medalionokat,534 míg mások csak férfiak képeit látták (Makkay 2007 28). Szentek ábrázolását is sokan feltételezték.535 A próféták és mártírtörténetek ábrázolására van írott utalás gyertyatartók esetében (Liber Pontifícalis 34: S. Sylvester - Bugár 2004 264-266), sőt Péter és Pál talán legkorábbi együttes ábrázolása is egy kerek medálon látható, mely a Domitilla-katakombából származik (Marucchi - Vecchierello 1935 327). A pécsi sírkamrában a portrék boltozaton való elhelyezése enged kimondottan mártírokra, szentekre következtetni. A Mennybe bejutottak képeit valóban a boltozaton volt szokás ábrázolni.536 A boltozati medalionokban szenteket látó kutatók érvei közt szerepel, hogy a négy portréhoz esetleg köthető feltételezett négy sírhelyre nincs bizonyíték a sírkamrában.537 Simonyi Dezső elméletének újraértel528 Az évszakok ábrázolásának feltételezése a Henszlmann Imre által látni vélt sapkaviselettel (Henszlmann 1873B76) nyerne értelmet, hiszen az 5. század eleji Notitia Dignitatum sematikus ábráin egyedül a tél alakja különböztethető meg, éppen a fején viselt lepel alapján. Mivel görög filozófiai felfogásban az évszakok változását a csillagok jelezték (Borhy 2001 34 40), és az ókeresztény művészet valóban adoptálta az élet múlását mutató pogány jelképeket (Marucchi - Vecchierello 1935 274 284), azoknak az I. sírkamra boltozatán való szerepeltetésük sem lenne különösen irreális. Az os- tiai Isola sacra pogány temető 57. sírja boltozatának sarkaiban az évszakok büsztjei láthatók a 2. századból, ahogy a római SS. Pietro e Marcellino-katakombában is a 4. századból, de a milánói St. Amborgio-katedrálisban látható 5. századi mozaikon is az évszakok attribútumaival díszített koszorú veszi körül Szent Viktor fejét (Kádár 1939 12). További irodalom: Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 70. 529 Evangélistákra utaló jelképről Nolai Szent Pál írt: négy forrás tör elő buzogva: / Krisztus evangélistáinak élő folyamai. (Bugár 2004 218). A nápolyi Gaudiosus-katakomba Nostrianus cubiculumának boltozatán a sarkokban szintén az evangélisták szimbólumai láthatók. További irodalom: Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 70. 530 Ugyanezek a lehetőségek a nisi Péter-Pál sírkamra Ny-i falán látható alakokkal kapcsolatban is felmerültek. Ott végül a mártírábrázolás tűnt valószínűnek (KaplareviC 2011 87-88). 531 A sírkamrák képei nem propaganda célúak (Visy 2012), de tükrözik a római egyház hatását (Kádár 1939 9). A pécsi temető festményei sírkamrákban vannak, ilyenformán tehát a „halottak számára" készültek. A képek a sírkamrák felnyitásáig, újabb beletemetkezésig, kirablásáig, illetve régészeti kutatásáig nem voltak láthatók. Esztétikai, gyönyörködtető indíttatásuk kizárható és képmagyarázó felirataik sincsenek. Didaktikus-emlékeztető jellegük csak a halottat el- temetők emlékezetében élt, mindennapos megszemlélési lehetőségétől a sírkamra elzárása megfosztott mindenkit. A látványuk okán érzett megrendülés (compunctio) tehát legkésőbb a temetési szertartás után véget ért. 532 Angyal (Máté), sas (János), oroszlán (Márk) és bika (Lukács). 533 Bár a De Rossi-gyűjtemény 4. századi kőtöredékén mind a négy evangélistát egykorúnak és szakállasnak ábrázolták (Marucchi - Vecchierello 1935 337), a pécsi sírkamra boltozatán látható arcok legalább két nemzedékhez tartoznak. 534 Nőket vagy nőket is látott a képeken: Koller 1804 Henszlmann 1873B 27 Szönyi 1929A 538 543 Nagy L 1938 39 Kádár 1939 15 53. 535 Szentek ábrázolásának feltételezése: Koller 1804 32 Haas 1852A 390 Szönyi 1929A 538 543 Kádár 1939 53 Visy 2009 76.j. Halottak vagy családtagok ábrázolását feltételezte korábban: Henszlmann 1873 155 Czobor 1880C 337 1903 8 Mócsy 1974A 170 Fülep 1964 18 Tóth 2001 1134. 536 Durostorum sírkamrájában a boltozaton festett kazettákban elhelyezve külön-külön állatok és emberek láthatók. Lehetséges, hogy az ott megfestett négy férfialak nem mártírokat, hanem a sírkamra halottjának fiatal kori vadászatait mutatja (Schneider 1983 Atanasov 2005 17). A képek egész alakosak és nem paradicsomi jelenetről van szó. Az izraeli Or-ha-Ner 300 körül készült pogánynak meghatározott sírkamrájában a 14 darab medalionba foglalt büszt nem any- nyira a boltozaton, mint inkább annak legalján, szemmagasságban találhatók. Ezek közül legalább két portré a sírkamrát készíttető házaspárhoz köthető (MichaeliI 37 67). 537 A pogányokhoz hasonlóan az ókeresztények gyakran még életükben elkészíttették sírhelyüket, ezt mutatja a Róma
