Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.4. A falfestmények jelenetei 7.4.6. Noé 125 a mágusokkal együtt Mária és a kisded is ott szerepel a képen.507 Jézus feje itt még mellmagasságban látható, csakúgy, mint a Coemeterium Maius-katakomba festményén, ahol viszont a gyermek már nagyobb (Vanyó 1988 51. kép).508 Egy SeveralnDeoVivas-feliratú sírfedlapon509 viszont a gyermek feje a Madonna válla fölé lóg (Vanyó 1988 69. kép). Ugyanígy látható egy nevers-i elefántcsont reliefen a 4. századból (Ristow 1984 350), vagy a Vatikáni Múzeum Születés-Feltámadás témájú szarkofágtöredékein (Milloy - Kasper - Buranelli 2005 83-84). A Domitilla-katakombában található egyik képén is Mária válla fölé lóg a Mágusok hódolatát fogadó kis Jézus feje (Vanyó 1988 52. kép).510 Mária katedrán ülve gyakran, mint mennyei királyné jelent meg a képeken, noha a Domitilla-katakombában hasonló módon fátylat viselő nő képét még egyszerűen csak oránsként határozták meg5'1 (Fülep 1984 38). A Mária-kép jobb felső sarkában látható foltok alapján lehetséges az Epifánia-jelenet- ként való értelmezés. Rengeteg példa akad a Mária háta mögött álló alak ábrázolására (Kirschbaum 1966 Hudák - Nagy 2005A 42,2005B 42), melyek Pécsett sajnos éppúgy csak sejthetők, mint a csillag egykori megléte a képen.512 A pécsi kép alakja esetében, annak környezete okán (kisded, mágusok, alakok Mária mögött) tehát kétségtelen a Máriával való azonosíthatóság. Az epifánia-jelenet a római katolikus egyházat is képvseli, de sírkamrabeli főszerepéhez képest e jelentése mégis másodlagos. A kép elsődleges üzenete természetesen a halott túlvilági„jutalmának"elnyerése, melyben Mária is segíthet. Szt. Irenaeus a 2. században ezért egyszerűen Közbenjárónak (Advocata) hívta őt (The Demonstration of the Apostolic Preaching 33 Marucchi - Vecchierello 1935 325). A mágusok azonban Jézushoz mennek, hódolatukat ő fogadja, ezért fontos a pécsi képen hiányzó kisdedet álló pózban, feléjük fordulva elképzelni. így a Mária jobb vállánál látható folt valóban az ő fejének megmaradt részlete. 7.4.6. Noé (Illusztrációk:298. p. 7.4.6.) Róma katakombáiból 46 Noé-ábrázolást ismerünk (Nestori 1993). Pécsett viszont csak egy helyen, az I. (Péter- Pál) sírkamrában látható.513 Noét általában olajágat tartó galambbal ábrázolták, ritkán hollóval (Vanyó 1988 54). Története a keresztény ember megmenekülésének példája (Justinos: Párbeszéd a zsidó Tritonnal 138 Irenaeus: Adv. haeres 4,36,4 Dolhai 2001 147). Istennel való szövetsége a víz jegyében történt, ezt a keresztség előképének tartották, ahol a pusztító víz az üldöztetéseket, a megmentő bárka pedig az egyházat jelenthette (Tertullianus: de Baptismo 8. Vanyó 1988 54-55).514 Bár a katakombákban Noét gyakran oráns pózban ábrázolták, a pécsi I. sírkamra Noé-képének is vannak párhuzamai,515 melyek a 4. századra tehetők (FIudák - Nagy 2005A 43, 2005B 43). 507 Nem keresztény párhuzamai több helyen előfordulnak, hiszen a gyermekét tartó vagy szoptató anya a kereszténységtől független téma. Leglátványosabb talán az egyitomi Karanis falfestménye, melyen ízisz látható a kis Flórusszal (Kitzinger 1954 108, Belting 2000 39). 508 A Coemeterium Maius Mária-ábrázolása visszafogott hajviselettel, vagy fátyollal, trónon ülve és a kisdeddel általános típusnak mondható, szemben a S. Massimino-kripta márványlapján látható kibontott hajú Máriával (Testini 1980 504-505). 509 A kőlap a Priscilla-katakombából került a S. Maria in Trastevere előterébe. 510 Prudentius szerint a gyermeket az Anya emlőjénél kell ábrázolni (Dittochaeum 27). Engelbert Kirschbaum például csak ilyen ábrákat mutat be a korszakból (Kirschbaum 1966). 511 Felmerült a lehetősége, hogy egy tiszta élete okán halálában megdicsőült és ezért trónuson ábrázolt halott nő túlvilági ébredésének képét láthatjuk, ami görög/hellenisztikus sírkövek ábrázolásaira vezethető vissza, de sokszor előforduló jelenet a Róma városi katakombákban is. Marsalában, a Crispia Salvia hypogeum 2B freskóján valóban egy csoport összekapaszkodott férfi menetel egy trónon ülő hölgy felé (Giglio 1997-98 800-802). Ez a kép kompozícióját nézve a legérdekesebb rokona a pécsi jelenetnek, de egészen mást ábrázol. Az ülő nő valóban a halott, aki fuvolázik, míg a férfiak szinte táncolva üdvözlik őt. A téma a hasonlatosság ellenére Marsalában nem Máriát, hanem a halottkultusz rítusát mutatja be. 512 Analógiák alapján esetleg az üstökösre és a rá mutató férfi(ak)ra számíthatunk, mint ahogy ez látható a karthagói Madonna-freskón vagy a szintén afrikai Damous el-Karita reliefjén (Artner 1958 147). Míg a legkorábbi ábrázolásokon a csillag még nem szerepel. A Szent Péter és Marcellinus-katakombában látható olyan kép is, ahol a kisded helyett az XP-monogram formájában megjelenő csillagot üdvözlik (Vanyó 1988 59). 513 A pécsi Ókeresztény mauzóleum ülő alakjának Noéval való azonosítására (Tóth E 2001A 1135) egyelőre nincs bizonyíték (Hudák -Nagy 2009 23-24). 514 Elvirái Gergely külön műben foglalkozott Noé bárkájával (de arca Noé). 515 Makkay János Róma városi analógiái a pécsi Noé-jelenethez: Szent Péter és Szent Marcellinus-katakomba és a Via Lat- ina-katakomba„0"cubiculuma (Makkay 2007 80-81).
