Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
126 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok A bibliai bárka ládaként való ábrázolásának oka a szimbólummá válás.516 A héber láda, szekrény-jelentésű tebah (thébótha) szót hagyományosan bárkának fordítják (Makkay 2007 81). Alexandriai Kelemen szerint a láda szimbólum héber szóalakjának jelentése alapján a nyolcasságot (végtelent) is jelöli (StromateisM 6,36,3-4), de a láda héber neve úgy is fordítható, hogy egy, minden helyek közül egy helyett (Stromateis V 6,36,3-4 - Bugár 2004 121). A láda jelképezheti a Józsué által vitt Frigyládát is, mint Istennel kötött szövetség jelképét, mely előtt a Jordán kettévált (Józs 3,15; Nolai Paulinus: Carmina 27,518-520). Az ószövetségi Noé-történet megjelenése az I. sírkamra Ny-i falán az Újszövetség képei után az ott látható „képi regény" örömhírrel (galamb) történő lezárását jelenti. Az ókeresztények számára a galamb jelképezte az Újszövetséget és a Szentlélekjelenlétét, a csőrében hozott ág517 pedig a feltámadás ígéretét.518 7.4.7. Péter és Pál519 (Illusztrációk:298. p. 7.4.7.) Péter és Pál ábrázolása Pécsett az I. sírkamrában látható. Egykori alakjukat a 4. századi festők természetesen már csak képekről ismerték (Artner 1958 148).520 Kinézetük a 4. század 2. felére érte el a letisztult toposz jelleget. A pécsi sírkamra jelenetén már ezt az alakjukat láthatjuk. Az apostolok ruházatának leírásában tunikát és palliumot említve egységes a kutatás, csakúgy ahogy a kezükben tartott dolgokkal kapcsolatban. Pál bal, Péter pedig a jobb kezével mutat a Krisztus-monogramra, míg Pál másik kezében tekercset, Péter pedig a ruháját tartja (Koller 1804 Pl XI, Henszlmann 1873B 136, Kádár 1938-39 4, Fülep 1984 38, FIudák - Nagy 2005A 33-36 2005B 33-36). Az apostolok körül látható virágok közül Fülep Ferenc rózsaként és liliomként határozott meg néhányat (Fülep 1984 36). Az ókeresztény ábrákon az összes apostol közül legtöbbször Péter, majd Pál látható. Gyakran együtt, sőt Krisztussal hármasban szerepelnek. Az apostol-portrék Péter és Pál római emlékhelyeihez kapcsolódva alakultak ki a szarkofágplasztikákon a 4. század közepétől (Testini 1969 261 FIudák 2009A 233 237). Tiszteletük mindenhol, még Afrikában is elterjedt (Artner 1958 98), de a 4. század 2. felében voltak igazán népszerűek (FIudák - Nagy 2005AB 47). A pécsi Péter-Pál-jelenet Róma városi párhuzamait már Friedrich Gerke felsorolta (Gerke 1954 152).521 Kádár Zoltán közeli párhuzamnak tartotta a római S. Sebastiano-katakomba képét (Kádár 1940-41 68). Alakjukat mutató - talán legszebb coronatio mártírium - a Róma városi Ss. Cosma e Damiano 6. századi apszismozaikján látható. Péter és Pál arcábrázolásának legközelebbi analógiája a milánói Városkapu-szarkofág hasonló képén látható. Az apostolok és Krisztus-monogram együttesének anastasis jellegét, a halál legyőzésének és az újjászületés lehetőségének keresztény ábrázolási módját a Damasus által alkalmazott teológiából eredeztethetjük.522 Földrajzilag legközelebbi ábrázolásnak tekinthető az Aquae lasae-ban talált freskótöredék, mely talán apostolt ábrázol (Migotti 1997 33-34). 516 A bárka képi egyszerűsítését olyan pogány előképek is indokolhatnák, mint Danae és Perseus ábrázolása (Vanyó 1988 54). Valójában azonban Noé„doboza"az Ararát melletti Apamea (Dinar,Törökország) 3. századi zsidó hatású helyi pénzein jelent meg először, ahol a kis felület indokolta a bárka lekicsinyítését (Sörries 2011 216). 517 Ma már nem dönthető el, hogy Noé a pécsi képen küldi-e a galambot, vagy fogadja.Talán az utóbbi a valószínűbb, így az olajág meglétének feltételezése is elfogadható. 518 Az Or-ha-Ner melletti pogány sírkamrában ábrázolt madarak esetében felmerült a lélekmadár jelentés (MichaeuI 60), ami keresztény környezetben könnyen megfeleltethető a Szentléleknek. 519 Péter és Pál ókeresztény ábrázolásainak ikonográfiájáról összefoglalóan: Sotomayor 1984. Via Severina Ostiában megtalált pogány sírjában pogány sírkövön is együtt szerepel a két apostol neve (Lanciani 1892 16-17), vagyis még a nem keresztények is tudhattak róluk és összetartozásukról. 520 Sylvester pápa Constantinus kérésére megmutatta Péter és Pál portréit (Vita Sylvestri - Bugár 2004 266). Pál külsejének leírása a cselekedeteit elbeszélő apokrifből is ismert (Acta PaulietTheclae H.3.). 521 Makkay János a pécsi apostolok jelenetének következő Róma városi analógiáira hívta fel a figyelmet: a Szent Péter és Szent Marcellinus-katakomba boltozata, és a Via Latina-katakomba„G"cubiculuma I. termének bal oldali arcosoliuma (Makkay 2007 77-78). 522 Maga a„győzelmi"eszme mára 3. században jelen volt Pannóniában is: morfé devicta (PoEto\/\o\\/\CTomms, Commentarius In Apocalypsin; NagyT 1937 133 Kádár 1939 8).
