Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.4. A falfestmények jelenetei 7.4.4. Napkeleti bölcsek (Mágusok) 123 sok 14 festett ábrázolásáról tudott (Artner 1958 137). Pécsett a három bölcsek történetét akár véletlenül is keverhették a Dániel könyvéből származó babiloni ifjak történetével, hiszen abból a könyvből a szemben levő falon is megfestettek egy jelenetet. Másfelől a Három ifjú története mutatta az ókeresztények számára temetések idején igen aktuális mártíriumot496, ahol az ifjak hitük révén túlélték a megpróbáltatást - nem beszélve arról, hogy az eredeti történetben a három ifjú melletti negyedikként akár Jézus eljövendő alakja is felsejlett.497 Ilyen áthallások előfordulnak az ókeresztény festészetben.498 A képek jelentésének árnyalatait és a velük kapcsolatos érzeteket másfél évezred múltán pontosan megállapítani talán már nem is lehet. Mivel azonban a Mágusok és a Babiloni ifjak történetének keveredésére máshol nincs példa, ezért a pécsi I. sírkamra esetében elfogadjuk a Babiloni ifjak itteni ábrázolásának kizárását (Hudák 2009 56), megjegyezve, hogy a pécsi kép részleteit tekintve ikonográfiailag valóban egyedülálló (Fülep 1984 40).499 A képen ma látható lángnyelvek valószínűleg a 20. század elejéről származó„túlrestaurálás"eredményei. A kereszténység első zarándokainak ábrázolása tükrözte a vallási aktuálpolitikai viszonyokat is. Az apostolok és Mária szerepeltetése a sírkamra falain az ortodoxia helyi győzelmét sugallja (Balogh 1936 242), de ilyen szempontból a Mágusok megjelenése a fontosabb. A gótTheoderich által építtetett, közismerten ariánus ravennai S. Apollinaire Nuovo-templom mozaikjaira ugyanis még Mária is ráfért,500 de a templomot később katolikussá átalakíttató Agnello érsek fontosnak tartotta Jézus isteni eredetét elsőként elismerő bölcsek történetét is belehelyezni (Montanari 2010 36 99). A Péter-Pál sírkamrában ábrázolt Mágusok alakjai akár a Róma fennhatóságával együttjáró katolicizmust is képviselhették. A pécsi temető fennmaradt festményei közt az újszövetségi történetek kisebbségbe szorultak, pedig az előképet nyújtó Róma városi katakombákban azoknak is nagyszámú variációja látható. A Péter-Pál sírkamrában a mágusok, valamint az apostolok mindenképpen újszövetségi történetet mutatnak. Az Ókeresztény Mauzóleum esetén a fő szarkofághoz tartozó oldalon a festményeknek a szarkofág elhelyezése miatt csak feljebb jutott hely, hiszen a sírláda mögött még vakolat sem volt. A boltozatra került festmények (Fülep 1977B 253 1987 35 Tóth E 2001A 1135) annak beomlásával megsemmisültek. A sírkamra Ny-i oldalán - az I. sírkamrához hasonlóan - egy mára már hiányzó valószínűsíthetően újszövetségi témát ábrázoltak, mely kép nyílván Krisztushoz kapcsolódott. Felmerült a felszerszámozott szamárfej (Fülep 1987 35 Fülep- Bachman - Pintér 1988 17 Fülep - Bachman 496 Ambrus szerint Szent Lőrincet rostélyon megsütötték (De officiis ministrorum I 41, II 28), illetve 362-ben Frígiában három mártírt végeztek ki ugyanígy (Socrates, História ecdesiastica III 15; Sozomenos, História ecclesistica V 11) stb. A babiloni ifjak történetét Nolai Szent Pál imádságba bevenni is javasolta [Carmina 27,610-612). 497 Pécsett negyedik alakként sem Jézus, sem pedig a Nabukadnezárt jelképező büszt nem látható. 498 A via Latina-katakomba 320-as években kifestett termének (cubiculum C) képét a 380-as években egy másik teremben (cubiculum O) lemásolták. Az eredeti kép Salamon templomát mutatta az ígéret földjére utalva, míg a másolaton már a feltámadó Lázár látható az épület kapujában, tehát az ő házáról van szó (Sághy2003 151-152). Mindkét kép a halál utáni életre utal, de az egyik ószövetségi, a másik újszövetségi jelenettel. A kettő között van egy összekötőkapocs, mely az akkoriban kanonizálódó Biblia egyik „hivatalossá váló" szövegrészére utalhat. Az Apostolok cselekedeteiben Péter apostol a Nagytemplom Ékes-kapujánál meggyógyított egy sántát (ApCsel 3,1-10): Lám az ékesnek nevezett templom-kapu áll még, / mely Salamon szép műve; de Krisztusnak jelesebb szép/műve ragyog fel rajta: a béna a péteri szóra/ felkel, s már ámutva szökell csuda nagy léptekkel. (Prudentius: Dittochaeum 46 - Bugár 2004 202). 380 körül tehát akár ezt az esetet is ábrázolhatták, de a sánta helyett Lázárral, mint az ábrázolásokon jobban elterjedt figurával. A Lázár-ábrázolások háttérépületének változásait Kádár Zoltán is megfigyelte és K-i, illetve Ny-i típust különített el (Kádár 1939 38-41). Orazio Marucchi szerint viszont Lázár történetét ábrázolták és csak a könnyebb érthetőség kedvéért festettek Lázár mögé barlang helyett templomot (Marucchi - Vecchierello 1935 308). Ókeresztény képeken előforduló további tudatos vagy véletlen ábrázolási hibákra is vannak példák: a Császár községből származó ládikavereten kompozíciós okokból az Úr keze nem a bárány fölé került, így Ábrahám alakja értelmetlenné válik. A kyprosi csészén éppenséggel bárány helyett kost láthatunk, ami a pogány kosáldozat (kriobolion) hagyományára utal. A bibliai hét oroszlántól eltérő két oroszlán ábrázolása szintén kompozíciós okokból honosodhatott meg a Dániel-jeleneteken (Kádár 1939 21-22 26). Máshol is találunk példákat egymástól eltérő ókeresztény értelmezésekre. Szent Ágoston hívta fel a figyelmet bizonyos Péterhez és Pálhoz címzett„krisztusi" szövegekkel kapcsolatban, hogy hamisítványok, hiszen Pál apostol nem volt Jézus tanítványa (De consensu evangelistarum 110.15-16), noha Antiochiai Szent Ignác például apostolnak mondta őt is (Epist ad Rom. IV. Marucchi - Vecchierello 1935 23). Továbbá tény, hogy a keresztény császárok Gratianusig megtartották a pontifex maximus címüket is, ami persze alapvetően ellentmondott a monoteizmusuknak. 499 A babyloni ifjakat azonban a kemencében mindig szemből ábrázolták mind a Priscilla-katakomba 3. századi, mind pedig a S. Marco e Marcellino-katakomba 4. századi képein. Az újabb kutatás a pécsi képet a Mágusok történetével azonosította (Tóth E 1991B 744), sőt megpróbálta kizárni a két történet keverésének a lehetőségét is. Más kutatók viszont továbbra is a Babyloni ifjak történetét látják a képen (Schmidt 2000 292). 500 Ravennában az 500 körül épült Ariánus baptisteriumban nem okozott gondot a két apostol szerepeltetése sem.
