Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
122 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok A katakombák festményein kívül489 az itáliai szarkofágok domborművein is gyakran előforduló Jónás-tör- ténet csak az 5. században kezdett ritkulni. A domborműves Jónás-jelenetek közül talán az Észak-ltáliában készült bresciai lipszanotéka képe áll a legközelebb a pécsi ábrázolás utolsó részletéhez. A„pelikán fejű"cetábrá- zolás párhuzama a Porta Latinánál talált mozaiktöredéken látható (Hudák - Nagy 2005A 38, 2005B 38). Területileg legközelebbi Jónás-ábrázolásnak viszont az aquincumi oltárlap (Póczy 2000A 18), a dunaújvárosi ládikave- ret (Nagy L 1938 19. kép) és a belgrádi szarkofág (Káplárévá 2011 35-38) ábrái számítanak. Jónást rendszerint Noé és Dániel történeteivel együtt festették meg (Vanyó 1988 57). Jónás természetesen a feltámadás jelképe (Mt 12,39). Ezen kívül az ókori Mediterráneum kultúráiba mélyen bevésődött Odysseus képét köthették össze Jónással vagy Jézussal (Artner 1958 111 Heidl 2005B),490 sőt akár Pál hajótöréseivel is. A Callixtus-katakombában látható kereszttel megjelölt hajó képe viszont az egyházat jelképezi (Artner 1958 39). 7.4.4. Napkeleti bölcsek (Mágusok)491 (illusztrációk:298.p.7.4.4.1-7.4.4.2.) Jézus születése és a Mágusok hódolata a történet egybetartozása okán (Mt 2,1-12) természetszerűleg kapcsolódik össze az ábrázolásokon is (Marucchi - Vecchierello 1935 319). Az arany és tömjén az„új" istenségnek szól (Mt 2,11), a mirha említése pedig később, Krisztus halálakor tér vissza (Mk 15,23). Ez utóbbi tehát már közvetlen köthető a mártíriumhoz és a sírkamrához. Hudák Krisztina felsorolta a pécsi kép alakjainak Mágusokként való azonosításának bizonyítékait: keleti ruhák, a bal oldali alak behajlított keze ajándék felajánlására utal, a kép összetartozik a Mária-képpel492 (Hudák 2009 55-56). A bizonyítékok sorát kiegészíthetjük a 18-19. században még látható tálakkal, melyek szintén az ajándékokra utalnak. Mágusok ábrázolása Pécsett az I. sírkamrából ismert - és ahogy alább látjuk majd talán a XXXIII. sírkamrában feltételezhető. A gyakran fríg sapkában493 ábrázolt keleti Mágusok494 a kereszténység első zarándokai, Jézus messiás voltának legkorábbi elismerői, akik a betlehemi csillagban meglátták az isteni jelet. (Látogatásuk egyben a pogány mágia hatalmának megszűnését is előrevetítette.495) A Birodalom területén élő ókeresztények természetesen tisztában voltak vele, hogy a kereszténység valóban keleten született és ott terjedt el legelőbb. Ennek megfelelő hagyományok alapján ábrázolták keleti ruhában a mágusokat. A Domitilla-katakomba hasonló kompozí- ciójú, 4. század első felére datált Mágusok-Madonna képén még a nadrágok színe és a zárt cipők is megegyeznek a pécsiekkel (Hudák - Nagy 2005A 40, 2005B 40). Érdekes hasonlóság a babiloni ifjak és a mágusok között, hogy mindkét téma esetében leggyakoribb a három alak, de előfordul a négy alak ábrázolása is (Vanyö 1988 60). A 20. század közepéig Artner Edgár a Mágu489 Makkay János Róma városi analógiái a pécsi Jónás-jelenethez: Szent Péter és Szent Marcellinus-katakomba 1913-15. évi cubiculuma, a Via Latina-katakomba„A"„C''és„M''cubiculumai (Makkay 2007 79-80). 490 Odysseus állhatatossága a szirénekkel szemben akár a keresztények számára is példa lehetett. Kikötözése az árboc- rúdhoz a megfeszítés-jelenetet sugallta. Homerost pedig a nasszénusok tartották prófétájuknak (Hippolytos, Refutatio IV,13 V,7-8 - Vanyó 1988 70). Hasonló asszociációt enged meg Mózes esete, aki az amalekitákkal folytatott harc ideje alatt mindvégig kitárta karjait (Kiv 17,11. Vanyó 2005 133). Ugyanakkor a koppenhágai Jónás-szarkofág képén (Kaiser- Minn 1984 318) az Odysseus-párhuzam kizárható, mivel a hajó árboca nem látszik, de vitorlája helyett is inkább baldachin van. A Péter-Pál sírkamra több képének távoli előzményeként felmerült a hellenisztikus életképek hatása. Jónás esetében a bacchikus-ábrázolás (Kádár 1939 25 30). 491 Háromkirályok imádása - adoratio Magorum. 492 A kép összekomponáltságot is mutat a következő, Máriát és a kisdedet ábrázoló szkénével. A Mágusok kétséget kizárólag feléjük mennek és szemsíkjuk is egyvonalban van Máriáéval. Egyedülállónak tartható, hogy az összetartozó képek két önálló képmezőbe kerültek (Hudák - Nagy 2005A 41,2005B 41). 493 A mágusokat a 4. században nem királyi, hanem keleti ruhában mutatták és csak a 6. század után kezdték királyoknak hívni őket. 494 Pécsett negyedik alakként sem Jézus, sem pedig a Nabukadnezárt jelképező büszt nem látható. 495 M. Atilius praetor már Kr. e. 213-ban begyűjtette és elégette a mágikus könyveket Rómában (Livius XXV.1.12.). A Kr. u. 2-3. századi Paulus-féle joggyűjtemény is tiltotta birtoklásukat (Grüli 2013 37-38). A mágiával szembeni állásfoglalások a késő antik időszakban is változóak voltak. A mágiát a Nagy Constantinus után következő császárok (például Valentinianus és Valens) sokáig a házasságtörés mellett a legfőbb bűnként üldözték, éppen ezért vádját gyakran felségsértési perek indítása ürügyeként is felhasználták, noha például Valentinianus saját császárrá választásakor éppen babonából nem vette fel a bíbort, legfőbb pannoniai származású embere, Maximinus pedig egy szardíniái mágust tartott maga mellett. Valentinianus idején a mágiával vádolt Hilarinus kocsihajtót még a keresztény oltárhoz való menekülés sem menthette meg a haláltól, sőt a császár által kedvelt sisciai Viventius unokaöccsét, Faustinust is kivégezték egy kopaszodás ellen használt varázsszer miatt. (Alföldi A 2006 9 12 22 66 70-71 Kovács P 2009 264) A mágia tehát sem a keresztény tanításokkal, sem a római erkölccsel nem fért össze.
