Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
121 7.4. A falfestmények jelenetei 7.4.3. Jónás története nek krisztianizált formája lett a mártír, az athleta Christi (Kádár 1939 27), ugyanúgy, ahogy Pál ábrázolásai esetében (Sörries 2011 162). 7.4,3. Jónás története481 (illusztrációk:298. p. 7.4.3.) Pécsett Jónás történetét ábrázoló jelenet csak az I. sírkamrában maradt meg. Koller József viszonylag hibásan rekonstruált képén Jónás a hajóban ül, egy másik hajós lábai kilógnak belőle és a vízben két hal úszkál (Koller 1804 32 Heidl 2005A 203-204). A bibliai történet alapján azonban a pécsi kép első jelenetén Jónást bedobják a vízbe és nem pedig magától esik be. Ebben az esetben a hajóban ülő alakok egyike sem maga Jónás.482 Henszlmann Imre korrigálta Koller képét, de az inda alatt nőies alakot látott (Henszlmann 1896 136), ami ma is így látható. Szőnyi Ottó elfogadta ezt az alakot Jónásként, de a hajó orrába helyezte (Szönyi 1907 57-58). Heidl György jóval később adott magyarázata alapján a nőiesen széles csípő a keresztbe tett lábakból adódik. Érdemes röviden összefoglalni elméletét a pécsi Jónás-történet ábrázolásával kapcsolatban (Heidl 2005A). A hiányosan fennmaradt képen két társa fejjel lefelé dobja be Jónást a tengerbe (a cet/leviatán/ketos/drakón szájába). Hely szűke miatt (ami más ábrázolásokon is bőven előfordul) a növény alatt hűsölő Jónás ehhez a részhez közel látható.483 Vagyis a kép a szokásos három helyett csak két jelenetet ábrázol a történetből.484 A növény pedig sem nem tök, sem nem repkény, hanem egy speciális cserje, a quiqeion, mely rövid gyökerű, de támaszték nélkül is magasba szökik.485 Heidl György a pécsi kép elkészültét a Jeromos-féle fordítás és annak kommentárja ideje alapján 397 és 406 közé tette.486 A Jónás-történet egy képen ábrázolt legtöbb részlete gemmáról a Beazley-archívum gemmájáról ismert (Beazley Archive). Ott a történet négy részletét is kidolgozták: Jónást kidobják a hajóból és bekapja a cet - Jónást kiköpi a cet - Jónás ruhát kap az angyaltól - Jónás a „tökfa" alatt. Pécsett viszont a szelekció eszközét is alkalmazták.487 A Jónás-történet egyetlen képen szokásos 3 jelenetét csupán két részben ábrázolták. Az első szkéné összevonja Jónás bedobását és a cet gyomrába jutását, míg a második szkéné a„tökfa"-jelenetig jut el. A pécsi kép két sűrített jelenete a hellyel való racionális takarékoskodásra utal.488 Ez a fajta „történetsűrítés" már a 3. század elején alkalmazott módszer volt (Id. Callixtus-katakomba Vanyö 1988 58. kép). a Szent Péter és Szent Marcellinus-katakomba 1958-ban felfedezett festményén, a Domitilla-katakomba Flavius- hypogeumában, a via Anapo-katakombában, a Via Latina-katakomba„A"cubiculumának bejárati falának felső részén és „O" cubiculumának bal oldali falán, a Via Ostiense-katakomba két képén is, a Basilla-katakombában (S. Ermete- katakomba a via Salarián), a cimitero dei Giordani cubicolo dell'Esodo freskóján, a via Anapo Névtelen-katakombájában, a Priscilla-katakomba Görög-kápolnájában, a Memoria Petri-katakombában (Cimitero Maggiore) és a Damnatio memoriae, Catacomba di Novaziano-ban (Makkay 2007 76-77). A felsorolt analógiák nem ikonográfiái vagy stílusbeli közelséget tükröznek. 481 Jónás történetét keresztény szemszögből Irenaeus vizsgálta (Adversus haeres 3,20,1 Dolhai2001 147 Sichtermann 1984). 482 A 10. századból fennmaradt Indicopleuste Codex hasonló témájú képén egyértelműen látszik is a bedobás (Milloy - Kasper - Buranelli 2005 57-58). 483 Fülep Ferenc még Jónás szárazra kerülésének pillanataként látta (Fülep - Bachman - Pintér 1988 24). 484 Alexandriai Szent Cirill az 5. században Ábrahám történetével kapcsolatban vetette fel az ábrázolási lehetőségek közt a történet több elemének egy képen való megjelenítését (Epistula XU:Ad Acacium Melitinae episcopum). 485 A Jónás-jelenet növényének bibliai megnevezése helyett (héber: kikaion, Septuaginta: kolokünthé/uborka) a Vulgatában alkalmazott hedera (borostyán/repkény) fordítást sérelmező Szent Ágostonnál látható, hogy mekkora zavart okozott a Biblia eredetinek vélt szövegétől való legkisebb eltérés is (InJonam IV 6; Augustinus Ep. 82,35, Sághy2003 90-91 Heidl 2005A), mely aztán befolyással volt Jónás ábrázolásaira. Jeromos figyelmen kívül hagyta Plutarchos idevonatkozó szövegét, miszerint a repkény nem tűri a tüzes napsütést és a hűvösséget kedveli (Párhuzamos életrajzok, Alexandros 35), vagyis alkalmatlan arra, hogy árnyékot adjon a nap elől. A pécsi képen szereplő levelek repkénnyel való feltételes azonosítása: Henszlmann 1929 538 Kádár 1938-39 29. Az 5. század elejére tehető Podgoritza-csészén (Ermitage) pedig már a fordításokban rögzült cucurbita/tök termése látható Jónás felett (Kaiser-Minn 1984 325). 486 A Jónás kép és Jeromos bibliafordítását korábban Henszlmann Imre alapján (Henszlmann 1873 135) Szőnyi Ottó is párhuzamba vonta, a pécsi sírkamrát mégis csak a 4. század közepére datálta (Szőnyi 1929 543). 487 A vatikáni múzeum Jónás-szarkofágján (Matthiae Fig. 41) az óriáskígyószerű cet szájából Jónás még a tengerbe esik, de van olyan itáliai szarkofág, ahol a cet szájából kikerülő Jónás közvetlenül a lugasba kerül. 488 A Jónás-történetet Róma katakombáiban akár úgy is sűríthették, hogy csak egyetlen jelenetét ábrázolták (például a Via Anapo Anonimus-katakombájában és a Priscilla-katakomba több boltozatán csak az látható, amikor Jónást bekapja a szörny - Nicolai - Bisconti - Mazzoleni 2002 70-71 97). A belgrádi szarkofágon is csak egy jelenetet ábrázoltak (Brenk 1977 Abb. 138 Hu dák - Nagy 2008).
