Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
118 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok ban keskeny, kereteit mezőben növényi motívum, álló virágfüzér látható (...) A mauzóleum sírkamrájának keleti falának közepén egy falba vájt fülke látható. Itt az ásató Fülep Ferenc búza kalász-ábrázolásokat vélt felfedezni (...) A fülke baloldalán bő szabású, fehér tunicás, ülő alak látható; fűszálakat, illetve a figura és széke kompozícióját övező két nagyobb növényt, talán pálmát idéző, rövidebb-hosszabb, zöld színű vonalak között (...) felvetődik a kérdés, hogy a szék nem esetleg egy szokásosan ládának ábrázolt Noé-bárka, a jelenet pedig a pálmával jelképezett új világnak örvendő Noé? A figura maga előtt lógatott két karját könyökben kissé behajlítva tartja: ez megfelelhet combján nyugtatott helyzetének, de a bárkából is kihajolhat két karja. A szék, vagy láda előtt az alak lábai látszódnak, amennyiben ez ülő alak (...) A fűszálak mindkét esetben a Paradicsomkertet jelképezik, amely a vörös színű abroncskerékbe foglalt Krisztus-monogrammal egy térben helyezkedik el (...) A fa! felső részén, a Krisztus-monogram két oldalára ívelt vonalú girlandokat festett a festő, amelyekről vörös szalagok hullanak alá, ezzel még ünnepélyesebbé téve a mennyei teret (...) A sírkamra délnyugati falsarkánál, a dongaboltozat indításánál a fal megtisztítása során kerültek elő egy figurális díszítés elmosódott, apró részletei. Ezeket az ásató Fülep Ferenc kezdetben sarus lábnak, később egy legelő állat (szamár) felszerszámozott fejének határozta meg. (Hudák - Nagy 2005A 20-24 2005B 20-24) A festmények színeinek szimbolikájában egyszerű jelképek fedezhetők fel. A fehér a tisztaság, a megkereszteltek és mártírok ruhájának a színe, a zöld kimondottan a Paradicsom növényeihez köthető, míg a vörös a vér, a mártírság természetesen adódó színe.466 A márványminta sem egyedülálló.467 A festett utánzatok az igazi márványborítások imitálására szolgáltak, ezek példáit ismerjük is.468 A 2-3. századi halomsírok festett sírkamráinak és előkamráinak márványutánzatos dekorációját (Palágyi 2003 259) közvetlen kapcsolat nélküli helyi előfutárnak tekinthetjük. Korabeli márványdekoráció Rómában, a Balkánon és a Közel-Keleten egyaránt előfordul.469 Tőlünk nyugatra a kölni kilenckaréjos építmény belső vakolatán találtak márványimitációt (Schmidt 2000 269). Pannóniában a fenékpusztai és kékkúti épületek megmaradt freskó-töredékein lehet márványimitációt látni, amely az inkrusztációs stílusba tartozik (Nagy L 1938 134). A pécsi temető jellegével erősen rokon beskai temető 4. század közepére tehető festett sírkamráját is többféle márványmintával díszítették, aminek eredetét Mirjana Marijanski-Manojlovic a közvetítő jellegű késő hellenisztikus időszakon keresztül Mezopotámiáig vezette vissza (Marijanski-Manojlovic 1987 88). A mauzóleum sírkamrájában található másik térkitöltő motívum egy pálma-ábrázolás. Kereteit trapezoid alakjánál fogva egy kifestetlenül maradt üres rész díszítésére szolgálhatott. Hasonlóan kereteit, a rendelkezésre álló teret trapezoid keretben kitöltő, 4. század végi növényi mintás festmény ismert a Comodilla-katakombánál (Cubicolo di Leone - Guj 2000 69), Galla Piacidia mauzóleumában (Montanari 2010 23 85). Az egyes képekkel részletesebben alább foglalkozunk majd. A Mauzóleum freskóit Hudák Krisztina a római Ss. Pietro e Marcellino-katakomba festményeivel és a thessalonicai Jó Pásztor-sírkamra képeivel rokonította (Hudák 2003), viszont a balkáni sírfestészetben nem fordul elő Dániel-ábrázolás. 7.2.4. A XXXI. sírkamra (Cella trichoral) falfestményei (illusztrációk:297.p. 7.2.4.) A kétrétegű festés felső rétegéről eltérő vélemények születtek. Kádár Zoltán még úgy gondolta, hogy késő római, Nagy Lajos pedig, hogy 9. századi, de Nagy Tibor révén bebizonyosodott, hogy Árpád-kori kufi vagy még inkább orientalizáló bizánci stílusú ornamentika és függönyminta maradványai (Nagy L 1938 34 Kádár 1939 4 466 A korábbi kutatás inkább a középkorra jellemző minták alapján a fehéret János evangélistával, a vöröset István vértanúval, míg a zöldet az aprószentekkel azonosította (Pozsárkó 2004 3 7). 467 Márványutánzatos festményekről Vitruvius is írt (De architectura, VII.5/1.). 468 Márványmozaikokkal inkrusztált képek: például a tunéziai Thysdrus/EI Djem-ben feltárt 2. századi háza opussectile részének díszítése (Szabó M 1974 No 28b), de valódi márvánnyal borították a Domitianus által megöletett Acilius Glabrio kriptájának helyiségét is a Priscilla-katakombában (Marucchi - Vecchierello 1935 179-180). 469 Például Rómában a Viale Manzonin található Aurelianus-hypogeumban vagy a Priscilla-katakomba Görög-kápolnájában (Nicolai - Bisconti - Mazzoleni 2002 88 127), az 5. század elejére tehető várnai Krum kán utcai bazilika képtöredékének keretén vagy a chissari késő antik sírkamra falfestményén (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 18-19 48-50). Izraelben az Or-ha-Ner melletti sírkamrában van márványimitáció (MichaeliI 41-42). További márványutánzatos díszítésű bazilikák és sírkamrák ismertek a Balkánon: Gradina na Jelici „C" bazilika (KaplareviC 2011 23-24). Görögországban: Thessaloniki (Pelekanidis 1965 T CXXI/20, CXXV/23, CXXIX/2), Bulgáriában: Szófia, Marcianopolis, Hisar, Koszovóban: Brestovik, Szerbiában: Nis és Horvátországban: Salona helyszínekről (Marijanski-Manojlovic 1987 88). A pécsi márványimitácók„buborékos" mintája keleti, anatóliai márványtípust mutat.
