Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.3. Festmények a sírokban - 7.4. A falfestmények jelenetei 7.4.7. Bűnbeesés 119 NagyT 1941 147 1987-88 245, Fülep - Duma 1972 Fülep 1984 298-299), így azzal a továbbiakban nem foglalkozunk. A feltételezett római kori alsó festékrétegről keveset tudunk. Ezt a réteget többen is észlelték (Szőnyi 1929 544 Nagy L 1938 34 Alföldi A 1938 158 NagyT 1941 147 1942 5 Gosztonyi 1943 15). Gosztonyi Gyula fekete és vörös mintákat látott itt (Gosztonyi 1943 15). Fülep Ferenc leírása alapján viszont elsősorban az É-i apszisban, a padló feletti falrészen fekete és fehér vonalak voltak halványan kivehetők, esetleg egy geometrikus minta részeiként (Fülep 1984 51-52). Tóth Melinda a „római" rétegben is függönymintát feltételezett (Tóth M 1974 45). A késő antik vakolat- és festményrétegek elkülönítése rendkívül bonyolult feladat, mely más esetekben is csak bizonytalan datálási adatokat szolgáltatott,470 Pécsett viszont egyáltalán nem történt meg. A fekete-fehér szín- kombináció egyébként a pécsi késő antik falfestmények esetében sem a város, sem pedig a temető területén nem fordult elő. Elképzelhetőnek tartom, hogy mindkét festékréteg a római kor utánra tehető annak ellenére, hogy a felsőt hordozó törekes vakolat valóban különbözik a finomabb anyagú alsótól. 7.3. Festmények a sírokban A Balkánon gyakori festett sírkamrás mauzóleumok eddigi legészakibb példája Pécsről ismert. Festett sírok Pécsett is és attól északra is előfordultak (Mágocs, lovia, Aquincum47'). Az Apáca u. (Geisler E. u.) 8. szám alatt 1958-ban Fülep Ferenc fedezett fel egy festett ikersírt (G/1 -2. - Fülep - Burger 1979 251-252 Fülep 1984 76). Ez a 18. század végén elrombolt kettőssír Ny-K irányítású volt. Hossza 205-262 cm, szélessége 97 cm. Falainak vastagsága 40-60 cm. A G/2. sír Ny-i oromzatos fala maradt meg legmagasabban (132 cm) és ugyanitt kőből készült „fejpárna" is volt. A csapolt téglatöredékek alapján nyeregtetős lefedést kaptak. A sírok K-i zárófala nem volt kifestve. Belsejében az elsimított, átlagosan 1 cm vastag vakolaton festmények láthatók. Legszembetűnőbb a Birodalom területén általánosan elterjedt rácsábrázolás, közepén kör alakú mintával. A téma keresztény értelmezésként rokonítható a Korsós-sírkamra kerítésmintájával, vagyis a rács a Paradicsom határait jelölné. Önmagában azonban ez nem elég az ókeresztény azonosításhoz. Az egyik sír Ny-i végében megmaradt egy „ferde" Krisztus-monogram részlete, ami a 4. század 2. felében már keresztény jelentésű szimbólumnak mondható. Ugyanakkor a környező terület sírjaiból előkerült pénzek datá- lása Kr. u. 264-361 időszakot mutat. Mivel a kettős sír más, korábbi sírokat nem metsz, csupán feltételezhetjük azt, hogy a 4. század 2. felében létesítették. A rácsok közeibe piros és sárga virágokat festettek. A virágok gyakori motívumai a Róma városi katakombáknak és a balkáni sírkamráknak így a rácsmintához kapcsolódó keresztény értelmezés alapján szintén a Paradicsomkertre utalhatnak (Fülep - Burger 1979 252 Hudák - Nagy 2005A 14-15 2005B 14—15).472 Az L/82. sírt belülről vízszintes sávok, valamint kerek, színes, sárga-kék foltok díszítették (Fülep 1984 119). A székesegyház ÉNy-i tornya alatti kettős sír (R/23-24.) egyik sírjának kőből épült, vakolt falai feltehetően festettek voltak (Szőnyi 1922AB Fülep -Burger 1981 17 Fülep 1984). Továbbá a XX. sírkamra K-i sírja belső vakolatán körben rácsminta, illetve az északi oldalán Krisztus-monogram van felfestve. A XII. számú építmény egyik sírján (R/194) festés nyomai maradtak meg (Fejes 1927AC, Szőnyi 1927BC, JPMÉ Adattár 221, Nagy L 1938 40, Gosztonyi 1939A 118 1943 32-34, Fülep - Burger 1981 76-77 Fülep 1984 67). A festés talán állatokat ábrázolt, az adatok azonban bizonytalanok. Amennyiben valóban állatokról volt szó, úgy rokonításuk két irányban lehetséges. Egyrészt a balkáni sírkamrák festményeinek nem feltétlenül keresztény környezetű állatalakjai, másrészt pedig a pécsi sírkamrák keresztény értelmezésű Paradicsom-ábrázolásai felé. A képek pontos ismerete nélkül a kérdés nem dönthető el. 7.4. A falfestmények jelenetei 7.4.1. Bűnbeesés (Illusztrációk:297. p. 7.4.1.) Róma katakombáiból eddig 26 Ádám-Éva ábrázolást ismerünk (Nestori 1993). Pécsett a történet ábrázolása eddig két helyen került elő: az I. és a XXXIII. sírkamrákban. 470 Pál-barlang: Pillinger 2005 61, a törökországi Var ka falu föld alatti kápolnájának festményrétegei: Artner 1958 88. 471 Az Aquincum-Bécsi útról ismert festmény inkább sírhoz, mint sírkamrához tartozhatott. 472 A mágocsi sírkamrában hasonló festett sír képtöredékét lehetett rekonstruálni (Gábor 1998B).
