Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.2. A pécsi sírkamrák falfestményei 7.2.3. A XXXIII. sírkamra (Ókeresztény mauzóleum) falfestményei 117 nyei azonban nem egyértelműen keresztények. A többi festett pécsi sírkamra alapján láttuk, hogy az ókeresztények a 4. század 2. felében - ha nagyon akarták - már jelezték vallási identitásukat. A Korsós sírkamra ilyen jellegű különállásának három magyarázata is lehetséges. Tóth Endre az építmény elkészítését a 4. század korábbi időszakára datálta (Tóth E 2006A 84), amit az analógiaként felhozható 4. század közepén készült beskai sír (Marijanski-Manojlovic 1987 17-32) kormeghatározása valóban alátámaszt. A korai datálást és pogány meghatározást erősíti, hogy a Korsós sírkamra képeinek témái részben megegyeznek a 2. századi halomsírok festett sírkamráinak szimbólumaival: márványutánzat, virágok, hálóminta stb.462, valamint hogy az É-i sír feletti loculus inkább pogány szokáshoz köthető. A második lehetőséget támasztaná alá a négyszög köré festett 12 karéj, amennyiben azok keresztény jelképek, illetve az, hogy a sírkamra helye Sopianae temetőjének „keresztény" parcellájában van. A sírkamra túl korai datálása ellen szól az a tény, hogy a bejáratánál Valens (367-375) bronza került elő, ami legalábbis használati idejét kitolja a 4. század utolsó harmadáig. A strbinci sírt pedig - melynek festményén szinte ugyanazon elemek jelennek meg, mint a Korsós sírkamráén (edények, háromszög alakú tető, rács), de már Krisztus-monogrammal és pávákkal - a 4. század 3. negyedére datálták (Migotti 1994 1997BC).463 Gordana Cvetkovic Tomasevic a 4. századi padlómozaikok „kétdimenziós" növényi és állati életképeket bemutató kelet-balkáni példáit ókereszténynek tartotta (Cvetkovic Tomasevic 1978). Véleményem szerint a sírkamra egyértelműen a temető 4. század 2. felében használt részén épült, amint az a temetőtérképen is jól látszik. Mivel pedig a rácsminta mind a pécsi XX. sírkamra sírjában, mind pedig a G/1-2. ikersírban Krisztus-monogrammal együtt szerepel, okkal következtethetünk arra, hogy a II. sírkamra rácsmintáját is keresztények készítették.464 7.2.3. A XXXIII. sírkamra (Ókeresztény mauzóleum) falfestményei (illusztrációk:297.p. 7.2.3.!7.2.3.S.) A sírkamra teljes északi falát festményekkel díszítették. A keleti és déli falakon viszont a nagy szarkofág miatt csak a hozzáférhető részeket festették ki. Töredékesen megmaradt részletekből következtetve a boltozat is festve volt (Fülep - Bachman - Pintér 1988 17 Hudák - Nagy 2005A 24 2005B 24). Az északi falon A négyszögletes vörös keretbe foglalt két fő jelenetet a déli fallal megegyező módon megfestett, márvány faldíszítést utánzó (márvány inkrusztációs) fehér tábla és vörös korong választja el egymástól. AzÁdám-Éva-jelenet közepén a Tudás fáját jelképező almafa látható, amelyen az első embereket bűnre csábító kígyó tekereg, nyelvével csaknem Éva könyökéhez érve. A fától jobbra Éva, balra Ádám áll, szemérmüket zöld színű falevéllel takarják el.465 Egyik lábukkal mindketten kilépnek a képmezőből, amely szemmel láthatóan kicsinek bizonyult a valószínűleg festés során később elkészült, kissé vaskosra sikerült alakok számára. Ádám feje egyáltalán nem, Éva arca csak részben maradt meg (...) A másik fő jelenet az imádkozó Dánielt ábrázolja az oroszlánok vermében. Két karjától jobbra és balra girland (füzérdísz) látható, amelyekről piros szalagok csüngenek. Dániel rövid tunicát visel, derekán övvel. Lábánál két oroszlán található: egyikük vicsorogva nézi a prófétát, a másik fejét elfordítja tőle (...) Az alak mellett látszódó, félkörívben aláhulló, két vörös girland és a róla lógó vörös szalagok a balkáni ókeresztény sírfestészetben is divatosak voltak. Bár első látásra úgy tűnik, hogy Dániel két feltartott kezében egy-egy koszorút tart, ezek csak háromnegyed körívben lelógó girlandok, amelyekhez Dániel egyik kézfeje sem ér hozzá (...) Az oroszlánok testtartása, mérete, sörényének kidolgozása a pécsi Dániel-jelenetet közvetlenül a 4. század közepe utáni időszakra keltezi. Az északi fal északkeleti falsarká462 Festett halomsírok Pannóniában: Palágyi 2003 259. Az ausztriai Kohfidisch-ben talált halomsírból emberalakos ábra is előkerült: Barb 1960 166-172. 463 Nagy Mihály gondolatmenetéből kiindulva felmerül egy kevéssé valószínű negyedik lehetőség is. Úgy tűnik, hogy a pécsi II. sírkamrában lényeges elem a világ leképezésének módja. A festményeken nem jelképeket, bibliai idézeteket vagy tanító célzatú képeket láthatunk, hanem mindez inkább csak imitáció: a sír nyeregteteje (hasonló sír-imitáció látható a Domitilla-katakomba bejáratánál stukkóval utánzóit szarkofág képében), a márvány-inkrusztáció, a korsó és pohár, a növények, a rács, a kert stb. Ez a lehetőség a Nagy Mihály által a pécsi temető esetén építészetileg felvetett neoplatonikus ideák (Cella septichora - Nagy M 2002) falfestményeken is megfogalmazódó megjelenését feltételezné. Ebben az esetben a helyi provinciális lakosság vezető rétegénél a keleti iskolákhoz kapcsolódó filozófiai tájékozottsággal kellene számolnunk. Az ókeresztények neoplatonikus kötődése a pogány-keresztény Constantinus császárnál részben tetten érhető (Alföldi A 2006 106), de igazán csak Szent Ágostonnal jön majd el. 464 A Korsós-sírkamra és rácsmintájának keresztény meghatározásával kapcsolatos további érvek: Hudák -Nagy 2009 36). 465 A 2. század rigorózusabb atyái még elítélték a meztelenséget (Hamman 1987 186), a keresztelés viszont ruha nélkül zajlott (Traditio apostolica 26. fej. Dolhai 2001 49), a 4. századi Bűnbeesés-jeleneteken való ábrázolása pedig már általános.
