Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
7.2. A pécsi sírkamrák falfestményei 7.2.1. Az I. (Péter-Pál) sírkamra falfestményei 113 ző „abroncskerék" belsejében apró, zöld virágokból kialakított „hervadhatatlan koszorú" látható (...) A Krisztus-monogram két oldalán két férfi alak áll. A jobbra álló férfi gyapjúból szövött, vörös színű csíkkal díszített, fehérített tunicába és szintén fehérített, vagy natúr színű gyapjúköpenybe (pallium) öltözött. Ő Péter apostol.448 Tőle balra áll egy hasonlóan öltözött másik férfi, Pál apostol. Mindketten a köztük levő jelképre mutatnak. Pál kezében valószínűleg irattekercset (rőtülus) tart, bár ez tisztán nem vehető ki (...) Péter szakállas, haja dús, kissé göndör, középkorú; Pál szintén középkorú, fejtetője csaknem kopasz449, haja egyenes szálú, szakálla hosszabb, esetleg csúcsban végződik. Az apostolok mellett elszórtan a Paradicsomkert virágai: vörös színű tulipánok és egyéb virágok, a képet szegélyező keret alatt pedig mélyvörös színű, több helyen felfüggesztett vörös girland (füzérdísz) látható. A girlandról köny- nyedén átvetett, zöld színű, keskeny szalagok csüngenek alá. A kompozíciót a talán csak térkitöltő szerepű, keskeny vörös és zöld, csipkeszerűen kanyargó, kisebb girlandok gazdagítják (Hudák - Nagy 2005A 33-36 2005B 33-36). A sírkamra keleti oldalfalán három jelenet látható sorban. A képeket egy széles sárga és vörös, illetve két-két keskeny, vonalszerű sáv kereteii. Az északi falsarokba eső jelenet a Biblia eseményei közül időrendben a legkorábbit: Ádámot és Évát ábrázolja az általában almafaként megfestett Tudás fája alatt. Az ábrázolásból a 20. század elejére már csak a női alak feje és derékrésze, illetve az (alma)fa leveles ágai látszódtak. A jeleneten Éva szendén lehajtja fejét, a fától elfordulva kissé oldalra tekint, bal kezét szemérme elé tartja (Hudák - Nagy 2005A 36 2005B 36). Szőnyi Ottó még látott a képen négy kerek almát, leveleket és Ádám lábait is (Szőnyi 1907 51). A kép mérete 73x70 cm. A szinte teljesen megsemmisült középső jelenet apró töredékei kevéssé leírhatók. Koller József és Henszlmann Imre még csak a kép kereteit ismerték fel (KOLLER 1804 32-33 HENSZLMANN 1873A 79). Czobor Béla volt az első, aki a rárakódott vízkőréteget eltávolítva kitárt karú, meztelen alakot vélt felfedezni, amiből Dániel ábrázolására következtetett (CZOBOR 1903 8).450 A harmadik ábrázolás a délkeleti falsarokban nagyobb töredékekben maradt fenn, amely a Jónás-ciklust, az ószövetségi Jónás próféta kalandjait mutatja be (...) Pécsett a bibliai történet három epizódja (Jónás tengerbe vetése, Jónást kiköpi a cet, Jónás a lugasban) - talán a helyhiány miatt - egyetlen jelenetbe sűrítve szerepel a sírkamra falán. A képmező közepén két hajós áll, akik a hajóról vízbe dobják Jónást, hogy lecsendesüljön a tenger. Jónás két lába felsőtestük között, valószínűleg részben a bal hajóst takarva volt megfestve, ma is látható jobb (?) lábfeje a bal oldali hajós arca mellé esik. A bal oldalt álló hajós alakjánál, a sérült felületrész alatt helyezkedik el a cet világosszürke fejével és zöld testével; éppen kitátja száját, amelybe az ókeresztény ikonográfia szerint Jónás „fejest ugrik". A szörny alakjától jobbra, az idő múlását érzékeltetve ismét őt látjuk: szájából éppen kiköpi Jónást, aki közvetlenül a hajó orra mellett „dől" a repkény alá. A szűkös hely lehet az oka, hogy Jónás a szörny szájából kilógva már pihen is az isteni gondviselést, a hívő számára a Paradicsomkertet jelképező, védelmet, árnyékot adó repkényinda alatt, amely a képpanel jobb felső sarkát foglalja el (...) A cet feje itt azonban egy ritkán megjelenő típushoz tartozik: szürkésfehér színű és madárszerű, „csőrös", leginkább egy nagyobb csőrű pelikán fejére hasonlít. Teste nyakközéptől lefelé élénk sötétzöld, ez megfelel a cetábrázolások sötét tónusának; mellső lábai izmosak, (...) A tengert vonalas zöld tónusok jelzik a képmező alsó harmadában. A hajó formája gyakori típust mutat; vitorlájának formája, a talpára állított háromszög alakú, fehér színű vitorla más ábrázolásokhoz képest azonban szokatlan. Távolabbról nézve csupán az árboccsúcs kivehető, amely a két hajós feje között, a képmező felső keretéhez közel esik. A pécsi Jónás-jelenet igazi különlegessége lehet azonban az, hogy az ókeresztény művészetben megszokott lopótök inda (görögül kolokynté, latinul cucurbita) helyett úgy tűnik, hogy a lugasban pihenő Jónás körül talán a jóval kisebb, szív alakú levelű repkény inda tekereg... (Hudák - Nagy 2005A 36-39 2005 B 36-39).451 448 Jézus a keresztet jobbjában tartja a passió-szarkofágokon (Gerke 1939 19), ami a jobb oldal fontosságra utal. Péter általában Jézus jobbján, míg Pál a balján áll (Marucchi-Vecchierello 1935 343). A vatikáni ezüst kapun is Péter volt a jobb oldalon (szemből nézve bal oldal) és Pál a bal oldalon (szemből nézve jobb oldal) (Lanciani 1892 137), vagyis a pécsi sírkamrában pont felcserélték az apostolok helyét a Krisztus-monogram két oldalán (Henszlmann 1873 78). E felcserélés Rómában valószínűleg példa nélküli, de a Balkánon már nem jelentett olyan nagy problémát (például Nis 3. sírkamrájában). Péter kopaszsága a fejtetőn jelentkezik - ezt a hajformát követték tonzurájukkal a középkori szerzetesek. A Constantinus kori szarkofágokon felváltva látható a dúshajú kőszikla Péter és az öregebb, kopaszodó Apostol Péter (Gerke 1939 25). 449 Pál ábrázolása (ruházat, szakáll, kopaszság) megfeleltethető a korábbbi pogány időszak filozófus képének, illetve esetleg Plotinos-ábrázolásnak(MoNTANARi2010 59 65 121 127). Krisztus és Péter mellett Pál a 4. század második felére lesz a képeken a kereszténység „harmadik számú főhőse". Pál felemelkedését a Memoria Apostolorum (San Sebastiano- katakomba) létrejötte is jelzi. (Gerke 1939 26). 450 Ismereteim szerint Szőnyi Ottó volt az első, aki a Jó Pásztor képét feltételezte a keleti oldal középső mezőjében (SZŐNYI 1929 538). E vélekedésben őt követte Nagy Lajos (NAGY L 1938 38), Kádár Zoltán (KÁDÁR 1938-39 32). Fülep Ferenc is előbb a Jó Pásztort fogadta el, majd mégis Dánielt valószínűsítette (FÜLEP 1963 68 1964 18 1971 255). A legutóbbi kutatás szintén Dánielhez tért vissza (Hudák - Nagy 2005AB 36-38). 451 A Jónás-jelenet további elemzései: Kádár 1938-39 29, Gerke 1954 159, Fülep 1984 38). Heidl György véleménye részle-
