Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)
7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok
112 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok eltérően már tudatosan nagy szerepet hagytak a képiségnek, vagyis éltek a képi propaganda eszközével.443 Sopianae sírkamráinak falfestményeinek nagyrészt a 4. század 2. felére - 5. század legelejére tehető készítési ideje alatt három stílustörténeti alkorszak jegyei is megjelentek, melyek a szemléletbeli és egyházpolitikai változásokat is tükrözik. A legkorábbi típusú festészeti program képei (növények, szimbólumok) még felismerhetők a Korsós sírkamrában. A 4. század első két harmadára jellemző szimbolikus ábrázolásmód (például ószövetségi jelenetek, Krisztus-monogram) és az azt követő aktuális,„realisztikus" témák (apostolok, Mária - Vanyó 2005 291) ábrázolására törekvő korszak képei pedig már keveredve, együtt szerepeltek a Péter-Pál sírkamrában és az Ókeresztény Mauzóleumban.444 7.2.1. Az I. (Péter-Pál) sírkamra falfestményei445 (illusztrációk:295.p.7.2.1.1-296.p7.2.1.11.) A sírkamra festményeit freskóknak vélhetjük. A legújabb kutatás ezzel szemben több rétegű alapozáson készült szekkó technikát feltételez446 (Hudák - Nagy 2005A 32 47, 2005B 32 47 Hudák 2009B 47), és egyszerre több festő közös keze nyomát azonosítja (Gerevich 1938 8 Kádár 1939 54). Az 1939. évi restaurálás során az előkamra délkeleti sarkában egy kandeláber (candelabrum) lábát és tartórészét ábrázoló festmény került elő újra (Koller 1804 25, Szőnyi 1907 32, Gosztonyi 1943 20 Fülep 1984 36), amely azonban ma már nem látható, mint ahogy a többi itt megfigyelt festménymaradvány sem. Valószínű, hogy az előkamra képei növények, és esetleg egy további kandeláber ábrázolásán túl447 emberi alakot eredetileg sem tartalmaztak. A bejárat belső oldalára (a sírkamra déli oldalfalának belső oldalán) az ajtónyílás vonalát követő, félköríves képmezőben a központi akanthusztőből induló, gazdagon burjánzó, stilizált levelekkel tűzdelt indadíszítés került (...) A képmezőt két szélesebb, vörös és sárga színű sáv és több, velük párhuzamos, keskeny, mélyvörös színű, vonalas keretelés határolja, az ajtónyílás és a dongaboltozat ívét követve. (Hudák - Nagy 2005A 32-33 2005 B 32-33) A sírkamra bejárattal szemben levő északi fala a legfontosabb és leghangsúlyosabb. A boltozat ívét követő, felül félköríves falát három vonalban, 12 cm szélességben vörös, sárga és barna sávok keretezik. Ezen sávval egy 8 cm szélességű szalag köti össze a Krisztus-monogramot, melyet alul egy hasonló festett„szalag" kapcsol a fülke keretéhez. A falfelület központi motívuma a 38 cm átmérőjű Krisztus-monogram, mely a falfülke, a loculus külső körvonalát követő több sávos kereten mint egyfajta talapzaton áll (...) A Krisztus-monogramot övelott a császárok és az egyház között. Gondoljunk csak arra, hogy Claudianus panegyricusában szinte a mágusok/há- romkirályok köszöntik Honoriust 4. konzuli éve alkalmából (Panegyricus de IV. cons. Honorii ann. 145. 398. sor; Kádár 1939 7) vagy, hogy a császári Adventus is szerepel az egyik dunapentelei ládikavereten (Kádár 1939 55-56; a császári adventusról bővebben: Grabar 1936 234). Az 5. századra a Krisztus-kép kiszorítja a császárképet, a császár pedig ettől kezdve legfeljebb egy festett isten (ikon) nevében gyakorolhatta uralmát. (Belting 2000 8) (A hatalmi harc későbbi nyomai a középkori invesztitúra háborúkban is tettenérhetők majd.) A küzdelem másik színtere az egyéni/népi vallás, valamint az egyház között is kimutatható, amennyiben a helyi szenteknek és csodatévő ereklyéknek gyakran spontán kultusza alakult ki. A szentnek vélt halott csontjainak csókolgatása ugyanis kezdetben azt a fajta népi vallásosságot tükrözte, ami még a pogány rituális előírásokkal (például tisztátalanság) is szemben állt. A 4. század 2. felétől a szentek tisztelete egyházi irányítás alá került (Damasus, Ambrus), de a keresztény ikonok 5-6. századtól kialakuló túlzott képkultusza végül keleten a 8. századi képrombolásba torkollott, mutatva azt az állapotot, amikor az egyház egy időre mégis elvesztette a kontrollt a vallási élet irányítása felett. 443 A 4. század második felében élt egyházi vezetők komolyan vették kortársuk, Jeruzsálemi Kyrillos (Cyrill) szavait: jól tudom, hogy a látás sokkal meggyőzőbb a hallásnál (Müszt. Kát. 1,1. Vanyó 2005 32). 444 Thessaloniki sírkamráinak képfejlődésével (Sörries 2011 158-159) összehasonlítva a pécsi sírfestészet valamivel később kezdődött (kimaradt a csak madarakat és virágokat mutató 3. századi vonalas stílus), hamarabb véget ért (a Krisztus-monogramot felváltó 5. századi kereszt szimbólum itt már nem jelent meg), de a Rómából átvett realisztikus (bibliai történetek) ábrázolása esetében aktuálpolitikai/újszövetségi témákat is érintve tovább ment (Péter és Pál, mint Róma szentjei, illetve Mária, mint a niceanus hitvallás megerősítése). 445 A festmények korábbi leírásai: Koller 1804 Henszlmann 1873 136 Fülep 1984 36-40 Gáspár 2002 70-81 Hudák - Nagy 2005AB 31-51. 446 A/ secco: a megszáradt vakolat alapra festették a képeket. A szekkó-technika kevésbé időtálló, mint a freskó, ennek ellenére máshol is fennmaradtak késő antik szekkók (például az izraeli Or-ha-Ner sírkamrájában - MichaeliI 37). 447 A durostorumi és az Or-ha-Ner mellett talált sírkamrákban (Atanasov 2005 24 MichaeliI 52-55) a bejárat falának két oldalára festettek gyertyákat, amiből a pécsi sírkamra esetén következtethetünk a megmaradt egy gyertyatartó képének egykori szimmetrikusan elhelyezett párjára. Szófia keleti temetőjében a 4. sír K-i és Ny-i falain is párosával láthatjuk őket (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 63) és a S. Gennaro-katakomba freskóján is (Kaufmann 1913 413).
