Gábor Olivér: Sopianae késő antik temetői épületei (Kaposvár-Pécs, 2016)

7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok

112 7. Falfestmények, mozaikok és szarkofágok eltérően már tudatosan nagy szerepet hagytak a képiségnek, vagyis éltek a képi propaganda eszközével.443 So­pianae sírkamráinak falfestményeinek nagyrészt a 4. század 2. felére - 5. század legelejére tehető készítési ide­je alatt három stílustörténeti alkorszak jegyei is megjelentek, melyek a szemléletbeli és egyházpolitikai válto­zásokat is tükrözik. A legkorábbi típusú festészeti program képei (növények, szimbólumok) még felismerhetők a Korsós sírkamrában. A 4. század első két harmadára jellemző szimbolikus ábrázolásmód (például ószövetsé­gi jelenetek, Krisztus-monogram) és az azt követő aktuális,„realisztikus" témák (apostolok, Mária - Vanyó 2005 291) ábrázolására törekvő korszak képei pedig már keveredve, együtt szerepeltek a Péter-Pál sírkamrában és az Ókeresztény Mauzóleumban.444 7.2.1. Az I. (Péter-Pál) sírkamra falfestményei445 (illusztrációk:295.p.7.2.1.1-296.p7.2.1.11.) A sírkamra festményeit freskóknak vélhetjük. A legújabb kutatás ezzel szemben több rétegű alapozáson ké­szült szekkó technikát feltételez446 (Hudák - Nagy 2005A 32 47, 2005B 32 47 Hudák 2009B 47), és egyszerre több festő közös keze nyomát azonosítja (Gerevich 1938 8 Kádár 1939 54). Az 1939. évi restaurálás során az előkamra délkeleti sarkában egy kandeláber (candelabrum) lábát és tartó­részét ábrázoló festmény került elő újra (Koller 1804 25, Szőnyi 1907 32, Gosztonyi 1943 20 Fülep 1984 36), amely azonban ma már nem látható, mint ahogy a többi itt megfigyelt festménymaradvány sem. Valószínű, hogy az előkamra képei növények, és esetleg egy további kandeláber ábrázolásán túl447 emberi alakot eredetileg sem tartalmaztak. A bejárat belső oldalára (a sírkamra déli oldalfalának belső oldalán) az ajtónyílás vonalát követő, félköríves képmezőben a központi akanthusztőből induló, gazdagon burjánzó, stilizált levelekkel tűzdelt indadíszítés került (...) A képmezőt két szélesebb, vörös és sárga színű sáv és több, velük párhuzamos, keskeny, mélyvörös színű, vona­las keretelés határolja, az ajtónyílás és a dongaboltozat ívét követve. (Hudák - Nagy 2005A 32-33 2005 B 32-33) A sírkamra bejárattal szemben levő északi fala a legfontosabb és leghangsúlyosabb. A boltozat ívét köve­tő, felül félköríves falát három vonalban, 12 cm szélességben vörös, sárga és barna sávok keretezik. Ezen sáv­val egy 8 cm szélességű szalag köti össze a Krisztus-monogramot, melyet alul egy hasonló festett„szalag" kap­csol a fülke keretéhez. A falfelület központi motívuma a 38 cm átmérőjű Krisztus-monogram, mely a falfülke, a loculus külső körvonalát követő több sávos kereten mint egyfajta talapzaton áll (...) A Krisztus-monogramot öve­lott a császárok és az egyház között. Gondoljunk csak arra, hogy Claudianus panegyricusában szinte a mágusok/há- romkirályok köszöntik Honoriust 4. konzuli éve alkalmából (Panegyricus de IV. cons. Honorii ann. 145. 398. sor; Kádár 1939 7) vagy, hogy a császári Adventus is szerepel az egyik dunapentelei ládikavereten (Kádár 1939 55-56; a császá­ri adventusról bővebben: Grabar 1936 234). Az 5. századra a Krisztus-kép kiszorítja a császárképet, a császár pedig et­től kezdve legfeljebb egy festett isten (ikon) nevében gyakorolhatta uralmát. (Belting 2000 8) (A hatalmi harc későbbi nyomai a középkori invesztitúra háborúkban is tettenérhetők majd.) A küzdelem másik színtere az egyéni/népi vallás, valamint az egyház között is kimutatható, amennyiben a helyi szenteknek és csodatévő ereklyéknek gyakran spontán kultusza alakult ki. A szentnek vélt halott csontjainak csókolgatása ugyanis kezdetben azt a fajta népi vallásosságot tükrözte, ami még a pogány rituális előírásokkal (például tisztátalanság) is szemben állt. A 4. század 2. felétől a szen­tek tisztelete egyházi irányítás alá került (Damasus, Ambrus), de a keresztény ikonok 5-6. századtól kialakuló túlzott képkultusza végül keleten a 8. századi képrombolásba torkollott, mutatva azt az állapotot, amikor az egyház egy idő­re mégis elvesztette a kontrollt a vallási élet irányítása felett. 443 A 4. század második felében élt egyházi vezetők komolyan vették kortársuk, Jeruzsálemi Kyrillos (Cyrill) szavait: jól tu­dom, hogy a látás sokkal meggyőzőbb a hallásnál (Müszt. Kát. 1,1. Vanyó 2005 32). 444 Thessaloniki sírkamráinak képfejlődésével (Sörries 2011 158-159) összehasonlítva a pécsi sírfestészet valamivel ké­sőbb kezdődött (kimaradt a csak madarakat és virágokat mutató 3. századi vonalas stílus), hamarabb véget ért (a Krisztus-monogramot felváltó 5. századi kereszt szimbólum itt már nem jelent meg), de a Rómából átvett realiszti­kus (bibliai történetek) ábrázolása esetében aktuálpolitikai/újszövetségi témákat is érintve tovább ment (Péter és Pál, mint Róma szentjei, illetve Mária, mint a niceanus hitvallás megerősítése). 445 A festmények korábbi leírásai: Koller 1804 Henszlmann 1873 136 Fülep 1984 36-40 Gáspár 2002 70-81 Hudák - Nagy 2005AB 31-51. 446 A/ secco: a megszáradt vakolat alapra festették a képeket. A szekkó-technika kevésbé időtálló, mint a freskó, ennek el­lenére máshol is fennmaradtak késő antik szekkók (például az izraeli Or-ha-Ner sírkamrájában - MichaeliI 37). 447 A durostorumi és az Or-ha-Ner mellett talált sírkamrákban (Atanasov 2005 24 MichaeliI 52-55) a bejárat falának két ol­dalára festettek gyertyákat, amiből a pécsi sírkamra esetén következtethetünk a megmaradt egy gyertyatartó képé­nek egykori szimmetrikusan elhelyezett párjára. Szófia keleti temetőjében a 4. sír K-i és Ny-i falain is párosával láthat­juk őket (Pillinger - Popova - Zimmermann 1999 63) és a S. Gennaro-katakomba freskóján is (Kaufmann 1913 413).

Next

/
Thumbnails
Contents