Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
Lágerjárat utazó vagonkiállítás 2016. február 24 - 2017. február 25. ROZSNYAI ILONA Projekt koordinátor - Lágerjárat A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre (Német Kör) a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve tiszteletére egy utazó vagonkiállítással adózik az elhurcoltak emlékének. A Vagonkiállítás az Emlékév alatt felkeresi mindazokat a magyarországi vasútállomásokat, amelyekről - 1944 végén és 1945 elején - deportálások indultak a Szovjetunióba. A GULÁG-GUPVI Emlékbizottság által támogatott, és az Emlékév kiemelt programja 2016. február 24-én Budapesten indult. A Vagonkiállítás Budapest után Cegléd, Kál-kápolna, Miskolc, Szerencs, Debrecen, Gyula, Baja, Kiskunhalas, Szekszárd, Pécs, Budaörs vasútállomásait keresi fel az Emlékév alatt. Minden településnél, melyet a Lágerjárat érintett, felvettük a kapcsolatot a város polgármesterével, német önkormányzatával és oktatási intézményeivel. A kiállításunk legfontosabb célja ismeretátadás, a történelmi háttér megismertetése, főleg a fiatalokkal. A Vagonkiállítás utazó jellege nagy lehetőséget nyújt, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté történelmünk sokáig eltitkolt része. A„Malenkij robot" története tabu téma volt, a történelemkönyvek sem tartalmazzák. A Vagonkiállításon a helyszíni tárlatvezetés mellett rendhagyó történelmi órákat is tartunk. Az Emlékév alatt eddig több mint tízezer diák, 14-24 év közötti korosztály látta a Lágerjáratot. A fiatalok fogékonyak a történelem iránt, érdeklődnek a „Malenkij robot" felől. A szovjet lágereket túlélőkkel való találkozás megrendítő mindenki számára. Kiemelendő, hogy nemcsak az adott város diákjai látogatják a kiállítást, hanem külön buszokkal is érkeznek a környező településekről. Fontos feladatunk volt, hogy az oktatási intézményeken keresztül eljussanak az információk a pedagógusokhoz. Ebben nagy segítséget kaphattunk nemcsak a helyi városvezetéstől, hanem a német nemzetiségi önkormányzatoktól, hiszen a „kollektív bűnösség elve"alapján több mint százezer német származásút hurcoltak el kényszermunkára a szovjet lágerekbe. Összegzésként elmondható, hogy elsődleges szempont, hogy a pedagógusokat el tudjuk érni információinkkal. Ha a pedagógusok megértik, mit szeretnénk, a diákok eljutnak a kiállításra. Ha a kiállítás megtekintésének első perceiben az érdeklődés még hiányzik a fiatalok részéről, használjuk az Ő nyelvüket. Ne akarjuk rájuk zúdítani az információkat, hanem hívjuk fel a figyelmet azokra a tényekre - jelen esetben a Vagonkiállítás üzeneteire -, amelyeket feltétlenül át szeretnénk adni. Tapasztalataink szerint a fiatalok fogékonyak az új információkra, és ha ezt rövidebben tesszük, biztos célt érünk. És ha olyan 59
