Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
Nézzünk rá vagy éljük át? Drámapedagógiai módszerek alkalmazása a téma múzeumi feldolgozásában BÁRD EDIT Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum, Esztergom A címben feltett kérdéssel két ellentétes pólust igyekeztem felállítani, meghatározva egy képzeletbeli skála két végpontját bármilyen téma, jelen esetben a 20. század történelmi traumáinak múzeumi interpretációjának, bemutatásának kapcsán. A „nézzünk rá" távolságtartó nézőpontja és az „éljük át" bevonódásra hívó megoldása természetesen egyformán releváns, hiteles és hatásos lehet - ahogy a két szélső érték közti állapotok, álláspontok mindegyike. Bármelyiket is ajánlja fel egy kiállítás közönségének, ha az adott nézőpontbahelyezés/helyezkedés mögött jól átgondolt koncepció és hiteles szakmai, emberi tartalmak vannak, az közelebb viheti a látogatót a vizsgált téma megértéséhez, személyessé tételéhez. A drámapedagógia eszközei, módszerei ezt a képzeletbeli skálát nyújthatják meg az átélés, belső megélés irányába. Előadásomban egy tanítási dráma foglalkozás klasz- szikus szerkezeti felosztását követve vizsgálom a múzeum és a drámapedagógia kapcsolatának lehetőségeit a gulág témájának feldolgozásában. Kontextus: dráma, drámapedagógia a múzeumban A múzeumpedagógusok és a közoktatásban dolgozó szakemberek abban egyetértenek, hogy a múzeum kiváló terep a dramatikus formák alkalmazására, legyen szó dramatikus játékról, tanítási dráma foglalkozásról vagy élő interpretációról1. Maguk a kiállítások is kínálhatnak szcenírozott tereket - hitelesen berendezett történelmi helyszíneket, diorámákat, a kiállítás témájához kapcsolódó absztrakt vagy groteszk installációkat. Egy in situ megőrzött helyszín, egy különleges tárgy, egy felölthető korhű ruha vagy egy kézbe vehető műtárgymásolat nagyszerű kontextus építő eszköz. A tárgyakat, dokumentumokat a közönség számára megelevenítő, kontextusba helyező élő interpretáción túl a dramatikus elemek a látogatók bevonását is lehetővé teszik, a kiállítási élmény mellett segítik az átélést, a személyes megértést. A múzeum- pedagógiában, a szervezett diákcsoportoknak kínált múzeumi programokban pedig a drámapedagógia megfelelő alkalmazása a témában való elmélyülést, a kiállítás által felvetett - vagy a diákok részéről felmerült - kérdésekre közös válaszok keresését teszi lehetővé. A pedagógiai cél ebben az esetben az attitűdváltás elérése, de már az is komoly eredmény lehet, ha a foglalkozás révén a diákok új megközelítésből, más oldalról, akár több szereplő nézőpontjából tudják vizsgálni a témát. Ez a közelmúlt történetének feldolgozása során különösen fontos és hasznos lehet. 1 1 A drámapedagógia hangsúlyosan szerepel az utóbbi évek múzeumpedagógiai képzéseinek programjában (például a MOKK képzései múzeumi szakembereknek és pedagógusoknak), a Néprajzi Múzeum 2012. óta önálló akkreditált tanfolyamot szervez a témában Mire jó a múzeum? címmel. 5
