Őszi Zoltán (szerk.): A múzeumpedagógia lehetőségei a Szovjetunióba hurcoltak drámájának iskolások számára történő élményszerű feldolgozására. Országos Múzeumpedagógiai Workshop, 2016. november 3. (Kaposvár, 2016)
Ez természetesen más jellegű tanulásszervezést igényel tanári oldalról is, ahol ő előkészítő, moderáló, segítő szerepben van jelen, azaz a tanulók partnere. Azonban saját szakján túl is kell gondolkodnia: össze kell kapcsolnia a különböző műveltségi területeket, meg kell teremtenie a tantárgyak közötti kooperációt is. Ez nagyfokú lényeglátást kíván meg tőle. A projekt során az is célunk volt, hogy a tanulók dokumentálják a saját ismeretszerzési folyamatukat és a kutatásukat. így portfóliót készítettünk, melynek része többek között a feladatállítások, a feladatok megoldása, egyéb segédanyagok, fotók, prezentációk, a gyűjtőmunka, a rendszerezés és a reflexió is. így a tartalmi, formai és esztétikai szempontok is előtérbe kerültek. A két módszer együttes alkalmazása során nagymértékben fejlődik a tanulók kreativitása, önállósága mind gondolkodásukban, mind pedig cselekvésükben. Új elemként jelenik meg az egyéni kutatás. Az egymásra figyeléssel nő a szociális érzékenységük és felelősségtudatuk. Digitális kompetenciájuk - az interneten található szövegek, képek kritikus használatával, az elkészített anyagok archiválásával - is fejlődött. A módszer egyénre szabott, így bátorít és ösztönöz. Ezt az ösztönzést azzal is igyekeztünk segíteni, hogy az elkészült projekteket, feladatmegoldásokat kiállítás keretében bemutattuk, illetve a tanárok értékelték az elkészült portfoliókat. A tanulói reflexió elkészítését támogató kérdésekkel segítettük, pl.: 1. Milyen módszerekkel dolgoztál? 2. Mi tetszett különösen és mi nem? Indokold válaszodat! 3. Mi segített az ismeretszerzésben, tanulásban? 4. Hol voltak nehézségeid? 5. Kitől kaptál/kaphattál volna segítséget? Hogyan hidaltad át a nehézségeket? (Természetesen minden más benyomásukról, ötleteikről is írhattak a tanulók.) A reflexió elkészítésével a tanulók ön/kritikus gondolkodását, érveléstechnikáját, a gondolatok megfelelő megfogalmazását fejlesztettük. A projekt 3.a A projekt előkészítése - 2016. február eleje - 2016. április 21. Amreinné Pesti Ágnes kolléganőmmel először a projekt célját, címét fogalmaztuk meg, hogy ennek megfelelően tudjuk kitölteni az online pályázatot. „Malenkij robot - Kleine Arbeit?" címet választottuk. A kérdőjel szándékos. Ezzel is fel szerettük volna kelteni a tanulók érdeklődését a téma iránt. A projekt fő célja a diákokban a történelmi emlékezet fontosságának tudatosítása volt. A 9-12. osztályos tanulók - kb. 240 diák - nyitott oktatási formában ismerték meg az elhurcolás történelmi hátterét, a lágerekben folyó életet és munkát, az elhurcolás máig tartó hatását. Az egyes állomásokon a tanulópárok történelmi és magyarországi német irodalmi forrásokat, autentikus visszaemlékezéseket dolgoztak fel. A feladatok az adott tárgyak érettségi követelményeihez igazodtak. 47
