A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Kiss Magdolna: A Mecsek szivornyás forrása. A Kárpát-medencei időszakos forrásokhoz fűződő hiedelmekről
16 KISS MAGDOLNA lángjába, nagy vihar tört ki. Még a Mecsek szikláit is megmozgatta. Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának a bejáratát zárta el. A szörnyeteg nem bírta eltaszítani a sziklát, amikor ki akart jönni. A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből. A víz zubogása, morgása messze elhallatszik. A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért. A forrás vize is elapadt. Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a követ, újból megindul a forrás vize. így váltakozik egymással kiszáradás és bővizűség aszerint, hogy a sárkány alszik, vagy feszíti a sziklát."'3 A Mecsekben egyébként a Sárkány-kúton kívül, még három sárkány elnevezésű földrajzi jelenség, tehát összesen négy található. Kettő Orfűn, egy állandó forrás: Sárkány-forrás, a Sárkány-szakadékban. A szóban forgó Sárkány-kút Orfű és Abaliget között.'4 Továbbá Pécsbányatelepen is ismert volt egy, a szénbányászat következtében, a Cassian akna mélyítésekor mára már kiszáradt Sárkány-forrás. Magyarország más területein: mégpedig a Dunántúl hegységvonulataitól a Duna-kanyar hegyvidékeiig több barlang szerepel sárkány néven, illetve kapcsolódik sárkány-képzet hozzájuk: Sárkány-lyuk, Sárkány-lik, Sárkányvölgyi barlang, Sárkány-barlang stb. Ezek általában a karsztos területeken található víznyelők és egyéb aknaszerű barlangok.13 14 15 A Magyarországra és ott is elsősorban a Dunántúl hegyvidékeire korlátozódó (kivéve az egyetlen Lófej forrást) sárkány-nevű földrajzi jelenségek, és a nevek mögött megbúvó hasonló hiedelem, a vizet őrző, gonosz sárkány elképzelése, felvetik a kérdést, vajon lokális jelenségről van-e szó? A feltett kérdésre rögtön nemmel is válaszolhatunk, ha csak Ovidius már említett munkáját továbbolvassuk, ahol a költő a Holló, Kígyó, Serleg csillagkép keletkezésének népi hiedelmét önti versbe: „... Karma közt aranyos serleggel, száll el a holló... Egy fügefára akad. Még zöld volt zsenge a gyümölcse... Lombja alá települt - s nem gondolt már a parancsra... Végre betelt - gyász-karma közé kígyót kaparintott, gazdájához tért, s mondta, amit kitalált: 'Engem vissza csak ez tartott: őrizte a forrást. Ott ült, és el volt zárva előlem a víz.’..." (Ovidius Fasti II. 251-260.) Általában elmondható, hogy a sárkányoknak, illetve mindazoknak a lényeknek, amiket ma sárkánynak hívunk, a képzete egyetemes, azaz minden kultúrában, minden korban és minden népnél megjelenik. A sárkánynak sokféle formája van, lehet egyfejű, többfejű madárszerű szárnyas lény, de a legősibb alakja az Ovidius részletben (vagy a Bibliában) szereplő kígyóra megy vissza.'6 Valószínűleg fosszilizálódott dinoszaurusz- és ősemlős csontmaradványokra született népi magyarázatról van szó, melyet nagyobbfajta kígyók és a krokodil alakjának túlzó ábrázolása tarkított. Magyarországon a barlangi medvecsontok, ősi állatok csontjait vélték a környékbeliek sárkánycsontoknak.'7 A sárkány-kúttól nem messze lévő Abaligeti barlangból ugyancsak kerültek elő ősi állatcsontok, mamut-agyar maradványok, ami a helyiek sárkány-hitét itt is megalapozhatta.'8 Bár a sárkányképzet egyetemes, mégis az európai népek hitvilágában először az ógörög mondái emlékekben található meg a sárkány alakja a legteljesebben. A görög irodalomban olykor az alvilágot őrző kutya, a Kerberosz (lat. Cerberus) sárkányként jelenik meg, ebben a formájában az alvilággal, a halállal azonosul. Másrészt az ókori keleti népek, így a görögök hitében is nemcsak a rossz jelképe volt, hanem a termékenységhez, a gyógyításhoz ugyancsak kapcsolódott.'9 A sárkánnyal kapcsolatban feltétlenül ki kell térni az Ovidius szemelvényben említett Apollón isten köré csoportosult hiedelmekre. Ő ugyanis a görög mondavilág szerint isteni pályafutása kezdetén nagy harcot vívott a Python sárkánnyal, és csak, miután legyőzte a szörnyet, azután szerezte meg Déloszt, ahol megalapította a Delphoi jósdát.20 Érdekes megfigyelni, ahogy a mitológiai 13 http://mecsekinepmondak.5mp.eu/web.php?a=mecsekinepmondak&o=Da9Mos8SbH; Letöltés: 2012. szeptember 14 Lásd Kordos 1984. és Rónaki 2011. munkáit. Vö. I. számú melléklettel jelen tanulmányban. 15 Kordos 1984. és Rónaki 2011. 16 A mese és hiedelemvilág kapcsolata, Mitikus lények: Sárkány. In: Magyar Néprajz I. http://mek.oszk.hu/02100/02152/htm 1/05/21. html; Sárkány a vallástörténetben; Letöltés: 2012. szeptember http://web.archive.Org/web/20040614195517/http://dragon.unideb. hu/~baloghs/vallast/sarkany.html#_Toc513842093 Letöltés: 2012. szeptember 17 Kordos 1984.3., 54.; Rónaki 2011.8-9. 18 Mamut-agyar maradványt talált Wosinszky Mór az abaligeti barlangban. VArady 1897. bl. 1.169. 19 Sárkány a vallástörténetben; http://web.archive.org/web/20040614195517/httpy/dragon.unideb.hu/~baloghs/vallast/sarkany. html#_Toc513842093 Letöltés: 2012. szeptember 20 Trencsényi-Waldapfel 1963.119.
