A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Kiss Magdolna: A Mecsek szivornyás forrása. A Kárpát-medencei időszakos forrásokhoz fűződő hiedelmekről
A MECSEK SZIVORNYÁS FORRÁSA A KÁRPÁT-MEDENCEI IDŐSZAKOS FORRÁSOKHOZ FŰZŐDŐ HIEDELMEKRŐL 17 gondolkodásban fokozatosan alakul ki Apollón sokféle „arculata", ahogy a napistenből jósisten lesz a megszerzettjósda révén, valamint a gyógyító isten funkciója kibővül, miután a különleges forrás fölött is jogokat gyakorolhat. Később pedig tőle születik a hivatalos gyógyító istenség, Aszklépiosz. Valószínűleg ezeknek az eltérő funkcióknak a néphitben eredetileg többféle istensége volt, ami Apollón alakjában eggyé olvadt. A kígyó tehát nem véletlenül Apollón isten fiának, Aszklépiosznak, a gyógyító istennek attribútuma. Gyógyszertárak jelvényeként, vagy az orvosi pecséteken erre emlékeztet ma is a kehelyen tekerődző kígyó. Természete összetettségének és ellentmondásosságának ábrázolásakor, hogy a sárkány-kígyó egyszerre a halált hozó gonosz és az élet - azaz a termékenység, egészségmegőrzés-gyógyítás jelképe21 nyilván a hüllőkre: a krokodilokra, a (mérges)kígyókra vonatkozó köznapi megfigyelés áll a háttérben. A mitologikuselképzelés ezt úgy fordítja a maga nyelvére, hogy a kígyó a gyógyítás adományát azért birtokolja, mert a föld mélységeiben lakik, a gyógyítás pedig a föld erőiben gyökerezik. (A föld egyúttal a női princípiumot, a földanyát, míg a beléhatoió kígyó a férfit jelenti.) A Sárkány-kúthoz fűződő hiedelmek ókori vonatkozásai A magyar népmesék kutatói szerint a magyar mesék vizet őrző sárkányalakjait általában a görög Perseus- mítosz, illetve a római korban kialakult Szent György-legenda is befolyásolta.22 A Kárpát-medencében és elsősorban a Dunántúlon a vízőrző sárkány képzetének kialakulásában azonban nem feledkezhetünk meg az Apollón köré szövődő mondavilág hatásáról sem. Már csak azért sem, mert Apollónhoz hasonló funkciójú helyi istenséget tisztelt az itt élő őslakosság. Itt két kelta istent kell megemlíteni, Grannust, akit elsősorban forrás-istenként tartottak számon, és tisztelete az egész római kor folyamán megmaradt. Ezt bizonyítja, hogy a 3. század elején Brigetióban Apollo-Grannus néven templomot emeltek az istenségnek. Belenus a másik, az ugyancsak Apollónnal azonosított, elsősorban jósisten, akinek állítólag Savariában állítottak oltárt. Belenust nevének eltérő etimológiája alapján - hasonlóan Apollónhoz - forrásistennek és gyógyító istennek is tartották.23 Bár Belenus tisztelete elsősorban Aguileia környékéről ismert, mégis számolni kell vele az Alpok vidékén, Noricum és így Pannónia területén úgyszintén.24 Egyébként a Kárpát-medence és a mediterráneum különböző mértékű kapcsolata az őskortól folyamatosan kimutatható. A Kr. e. 2. évezred végén az írásbeliségnek a Földközi-tenger medencéjében való megszületésével ez a kapcsolat már egyértelműbben bizonyítható az egykorú források segítségével is. Az írásbeliségnek ebből a legkorábbi időszakából két kapcsolódási pontot ismerünk a Kárpát-medence és a görög-civilizáció között. Az egyik a görög gyarmatosítás ténye, amikor a görögök látótere - ha csak rövid időre - a Kárpát-medencére szintén kiterjedt. Elsősorban a terület nyersanyag (réz, vas) lelőhelyei érdekelték a görögséget. Valamint a borostyán, melynek kereskedelmét az északi népek a Kárpát-medencén keresztül, az úgynevezett Borostyán-úton keresztül bonyolították.25 A másik kapcsolódási pont a Kr. e. 10. századtól, feltehetően Apollón híres jósdája volt. A források megemlítik, hogy Delphoit messzi északról látogatták távoli népek. Jóslatért cserében ajándékokat, értékes tárgyakat hagytak ott az istenségnek.26 21 Vö. Jankovics 1988.254. 22 A mese és hiedelemvilág kapcsolata, Mitikus lények: Sárkány. In Magyar Néprajz I. http://mek.oszk.hu/02100/02152/html/05/21.html; Solymossy Sándor: Népmeséink Sárkányalakja, In: Ethnographia 1931.; http://web.archive.Org/web/20040614195517/http:/dragon. unideb.hu/~baloghs/vallast/sarkany.html#_Toc513842093 Letöltés: 2012. szeptember 23 A kelta *Guelenos-ból levezethető a német„Quellen" = források. Bernhard Maier: Lexikon der keltischen Religion und Kultur. 40 f. Erre utal a FonsBet(eni) dedicatio (CILV754add. 755) Vö.: Ihm: Belenus. In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. (RE). Band 111,1. Más magyarázat szerint egy hallucinogén gyógynövénnyel függ össze a név: belenuntia, bellinuncium, bellenium, melyet a rómaiak„apollinaris herba"- Apollo füveként neveztek (Birkhan 1997.40 skk.) ami, a Kárpát-medencében is előforduló, erősen mérgező: bolonditó beléndek. 24 Ihm: Belenus. In: Paulys Realencyclopädie der classischen Altertumswissenschaft. (RE). Band 111,1, Stuttgart 1897, Sp. 199-201. Szabó 1976.24.; Egy Apollón-Belenus nevű helyi istenség meglétére utalnak: Hegyi 1998.86 skk.; Fekete 2007.124 skk és 124. 413. j. 25 Fekete 2007.16. és 180.18. kép; u. i. 17 skk. 26 Fekete 2007.124-129. De nemcsak békés kapcsolatról tudunk. A kelta vándorlás és hódítás során egyes törzsek eljutottak a Balkánra és Kis-Ázsiáb a.„Brennosszataz étén, Apollón Delphoi szentélyét szándékozott kifosztani. A (ti. Kr.e.) 280-279-es esztendők eseménytörténetéről görög szerzők, így Diodórosz, Pauszaniasz is tudósítanak, és számos forrásból tudunk a delphoi invázió kudarcát követő visszavonulás epizódjairól: a kelták trákiai királyságáról, a scordiscus törzs megtelepedéséről a Száva és a Dráva közötti területen". Vállalkozásuk egyik emléke a Szobon előkerült kantharosz. Szabó Miklós: Egy népvándorlás anatómiája. Előadás, 2004. november 29. http://www.dura.hu/ html/mindentudas/szabomiklos.htm; Letöltés: 2014. január
