A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
FÜRDŐVÁROS - SZOMBATHELY 63 Stadler Ignác orthodox hitközségi elnök 1872 szeptemberében építési engedélyért folyamodott Szombathely város tanácsához. A következőket írta: „A szombathelyi orthodox izraelita hitközség ugyan a szombat- helyi szent ferenc rendű zárdának Gyöngyös folyóra dűlő kertjében a prater bejárásánál egy fürdőházat szándékozik építeni. Ámbár a felemelendő épület sem az utczára sem a útra sem nyílik, hanem a kertben belül fog felállítatni - mégis a jelentést egész tisztelettel megtesszük és a Gálos Ferenc építő mester által helybenhagyott építési tervet azon kérelemmel terjesztjük elő: miszerint a szükséges építési engedélyt minél előbb az okból kiadni méltóztassék, mert az idő előrehaladottsága miatt az építést azonnal meg kell kezdeni!1'09 1872. szeptember 13-án Dobrovics Ferenc, Brenner János és Czupi János szépítő bizottsági tagok helyszíni szemléje után az építési engedély kiadását javasolták."0 1885-ben a kongresszusi és az orthodox izraelita hitközségek között zajló vagyonfelosztási per kapcsán merül fel a rituális fürdő kérdése ismét. A fő probléma az volt, hogy a kongresszusiak az átadandó templomépületben tartottak fenn rituális fürdőt, melyet az orthodoxok nem használtak. Ők külön fürdőt tartottak fenn a práterben, amely megfelelt a rituál kódexüknek, de ezt használták a vallásosabb neológok is. Az orthodoxok véleménye szerint a templomépületben lévő fürdőt nem tarthatják fenn, mert az nem felelt meg a rituális szabályoknak. De nem csak ez volt a problémájuk, hanem az is, hogy így a templom egy részét nem a céljának megfelelően használják, de nekik imaházra volt szükségük.1" Az orthodox izraelita hitközség elnöke a vagyonfelosztási üggyel kapcsolatban a következőket írta a polgármesternek: „E rituális fürdő tekintetében azonban az ítéletben oly rendelkezések tétetnek, melyek ellen tulajdonképpen felebbezésünk irányul. Nevezetesen a többször említett congressusi hitközség elöljárósága által 1885. november 22-én felvett egyezségi jegyzőkönyv c. pontjában, ez határozottan föltételül köti ki, hogy a helybeli orthodox izraelita hitközség által jelenleg használt vagy jövőben használandó rituális fürdő leend közös, tekintetes polgármester úr mégis - hisszük tévedésből - kimondja, hogy az átadandó épületekben létező rituális fürdő használatát tartozunk odaengedni. Ez pedig nagy különbség! Mert a congressisták ez időben tartanak ugyan fenn egy rituális fürdőt az átadandó épületben, de az az orthodoxok által nem használtatik, hanem ezek egy külön fürdőt a ritualcodexnek teljesen megfelelőt tartanak fenn a práterben. Ennek használatát kívánták elleneink, s ezt fogadtuk el. E tévedés mindenesetre kijavítandó, mert mi nem engedhetünk oly fürdőben rituális fürdést, mely szerintünk a ritualcodexnek teljesen meg nem felel, s melyet éppen azért mi magunk sem használunk és fenn nem tarthatunk. Igaz, hogy a tárgyalás folyamán elleneink hangoztatták, miszerint az átadandó épületekben általuk fenntartott rituális fürdő használatát akarják, ámde ezen kívánalom az eredeti egyezségtől eltérvén, az többé tekintetbe nem jöhet!'"2 A kongresszusi izraelita hitközség is hangsúlyozta, hogy a szabályzatuk szerint a hitközség rituális fürdő nélkül nem létezhet és „rituális fürdőnk a hitközség fennállta óta a templom épületben létezik és ha a templom épületet átengedik, akkor meg kell követelni, hogy a fennálló rituális fürdő ezentúl közös tulajdont képezzen!'"3 Végül 1890. május 1-jén veszik át az orthodoxok a régi templomot, ahol minden valószínűség szerint beszüntették a rituális fürdőt."4 1903. július 27-én készült a városi építő bizottsági jegyzőkönyv, Spitzer Sámuel orthodox hitközségi elnök kérvénye alapján. Az orthodox hitközség a Nádasdy utcában lévő telkük udvarán kívánt egy új rituális fürdőt építtetni, oly módon, hogy a Gyöngyös-patak közelében lévő kútból merítették volna a vizet, és a szennyvizet pedig a patakba engedik. Az építő bizottság véleménye szerint, a fürdő létesítéséhez a közegészségügyi szempontok miatt nem adták az engedélyüket. Mivel a Berger és Geist-fürdő vizének a városi csatornába való vezetését hatóságilag elrendelték, a Gyöngyös „balpartján levő fürdő vízének a Gyöngyösbe való bocsátása pedig csak korábban szerzett jog alapján gyakoroltatok és tü rétik. Tekintettel arra, hogy a Nádasdy utczában városi csatorna még nincsen, a bizottság azt véleményezi, hogy e helyen fürdő mindaddig ne engedélyeztessék, míg a csatorna ki nem épül!'"5 Az elutasítás után Spitzer Sámuel hitközségi elnök a Wesselényi utcai üres telken felépítendő rituális fürdőre kér engedélyt a várostól. Az építő bizottság 1903. október 5-én felvett jegyzőkönyve szerint az építési feltételek a következők:„Az épület homlok vonala a megállapítandó vonaltól 10-12 méterrel beljebb helyezendő el s elől az utcza vonalban díszes vasrács kerítés készítendő.""6 Ez a vizsgálat csak az épület szerkezetének elbírálására vonatkozott. A fürdő csatornázásának, valamint a szennyvíz elvezetésének a módja egy újabb bizottsági szemle tárgyát képezte."7 109 110 111 112 113 114 115 116 117 109 Mnl vaml Szombathely Városi Tanácsa iratai 433/1872. 110 Mnl vaml Szombathely Városi Tanácsa iratai 433/1872. 111 Mnlvaml alisp. ír. IV. 3/1885. 112 Mnl vaml alisp. ír. IV. 3/1885. 113 Mnlvaml alisp. ír. IV. 3/1885. 114 Mnl vaml alisp. ír. IV. 3/1885.. 115 Mnlvamlszpgm.ír..1.25/1917.175.föl. 116 Mnlvaml szpgm. ír.. I. 25/1917. 167. föl. 117 Mnl vaml szpgm. ír.. I. 25/1917.168. föl.
