A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
64 BAJZIK ZSOLT 1903. július 1-jén az orthodox izraelita hitközség építési engedélyért fordult a városi tanácshoz, hogy a Wesselényi utcában a Gyöngyös mentén egy új rituális fürdőházat és fürdőkezelő lakást építhessenek. Ezt Szabovics Ottó építész tervei alapján Bauer Antal építési vállalkozóval kívánták elkészíttetni. 118 A polgármester válasza szerint a megépíteni szándékolt fürdőház a bemutatott tervek szerint emeletes épületnek volt tervezve, és ilyen épület építésére csak építőmester jogosult. A kérvényt ezért olyan felhívással adta vissza a folyamodónak, hogy a tervrajzokat építőmesterrel írassák alá és így kiegészítve terjesszék újra be."9 Valószínűleg emiatt készült kétféle terv a rituális fürdőhöz. Az első rajzot - az emeleteset Bauer Antal építési vállalkozó tervezte és rajzolta -, melyet Szabovics Ottó építész és építőmester is aláírt, de nem ez valósult végül meg.120 A másik rajzot Weiss Oszkár okleveles mérnök és képesített építőmester készítette el. Az építési rajz szerint öt fürdőkád és egy pincei medence látható.121 122 Spitzer Sámuel hitközségi elnök 1903 szeptemberében levélben fordult az alispánhoz és a következőket írta: „A helybeli őrt. izr. hitközség vallási törvényei értelmében rituális fürdőt köteles fenntartani, mely fürdőnek főkelléke, hogy a benne levő medenczébe a víz valamely folyóból természetes eséssel, minden mesterséges emelés nélkül folyjon be. Ezideig ezen fürdőt a hitközség bérelte, most azonban a bérletet felmondták és így a hitközség egy modern módon berendezett rituális fürdőt szándékozik építeni és e czélból megvette Koller Ernő úrnak a Wesselényi utczában lévő Gyöngyös melletti telkét. Vallási előírás szerint a fürdőhöz 750 liter folyóvíz kell, a többi bámily úton megnyerhető. Ép ezen 750 liter folyóvíz megnyerése érdekében kérjük Nagyságodat, hogy az ide mellékelt tervezetnek megfelelően ezen vízmennyiségnek a Gyöngyösből való kivételét engedélyezni méltóztassék. Amennyiben a rituális fürdőjének bérlete már január 1 -én lejár és addigra az új fürdőnek használhatónak kell lenni, alázatos kérésünk még, hogy nem várva be a hosszadalmas engedélyezési tárgyalást, fennt körülírt vízhasználatra az előleges engedélyt már 1904. január hó 1 -étől kezdődőleg megadni méltóztassék!1'22 1903-ban a szombathelyi és kerületi orthodox hitközség vízhasználati engedélyt kért a kultúrmérnöki hivataltól. A véghatározat 2. paragrafusa szerint: „Az engedélyezett vízhasználat a Gyöngyös malom csatorna vizével a hitközség tulajdonát képező 3636/a/2/3 és 3637/a/2/3 helyrajzi számú telken építendő rituális fürdőnek az orthodox izraelita vallású törvények által előírt természetes folyó vízzel való ellátását, czélozza mesterséges emelés és duzzasztás nélkül."'23 A rituális fürdőmedence 130x130 cm széles és 140 cm mélységgel és lépcsős lejárattal készült el. A Gyöngyös patakból egy iszapfogó aknán keresztül vezették a fürdőbe a vizet, míg a szennyvizet a Wesselényi utcai csatornába engedték. A Gyöngyös vizéből bármely vízállás mellett másodpercenként 14 liter, de összesen naponta 750 liter vizet használhattak fel.124 Bodányi Ödön főmérnök szerint a rituális fürdő Gyöngyösből vízzel való ellátása céljából létesítendő elzáró készülék kezelésével Gemeiner Ferenc városi csatornamestert javasolta megbízni.125 1904. október 21-én Bauer Antal kőműves és ácsmester terve alapján kérték a polgármesteri hivataltól Wesselényi utcai fürdőház csatornaengedélyét.126 127 1904. február 17-én Spitzer Sámuel hitközségi elnök azzal a kéréssel fordult a polgármesterhez, hogy a Wesselényi utcában építés alatt lévő fürdőházhoz a használati engedélyt adja ki. „A fürdő terve, berendezése Nagyságod előtt különben is ismert lévén, csak azt kívánom hangsúlyozni, hogy annak létesítése tisztán rituális czélból vált szükségessé!1'27 1905. január 4-én Báthori István mérnök felhívta a polgármester figyelmét, hogy az orthodox izraelita hitközség Wesselényi utcai fürdőházát használatba vette anélkül, hogy azt bejelentette volna. A zsilipet maguk kezelik, minden ellenőrzés nélkül, holott az előírás szerint a város által kirendelt személy kezelhette csak azt.128 129 A Wesselényi utcai fürdőházat 1905. január 5-én nyitották meg és a fürdőt Zacsik István szombathelyi lakos bérelte ki. Koréin Dezső orthodox izraelita hitközségi elnök jelentette be a polgármesternek - Brenner Tóbiásnak - a fürdő megnyitását, és annak használatbavételét. „Minthogy a fürdő engedélyezés tényében kapott alispáni véghatározatban kiköttetettek, hogy az engedélyokirat kiadása előtt az engedélyezett munkálatok meg nem kezdhetők, az orth. izr. hitközség ezen bejelentését tudomásul nem veszem!"29 1905. február 23-án jegyzőkönyvet vettek fel a rituális fürdőhöz tartozó vízhasználat és vízmüveinek hatósági felülvizsgálata alkalmával. A helyszínen megjelent dr. Dunst János városi tanácsos és Weszely Béla mérnök, valamint Koréin Dezső hitközségi elnök, Weiss Oszkár mérnök és Bodányi Ödön főmérnök. A vizsgálat elején Koréin Dezső bemutatta az engedélyokiratot és a műszaki terveket. A fürdőkádban a naponként 118 Mnl vaml szpgm. ír.. I. 25/1917.151. föl. 119 Mnl vaml szpgm. ír.. I. 25/1917.157. föl. 120 Mnl vaml szpgm. ír. 1.25/1917.2. föl. 121 Mnl vaml szpgm. ír.. 1.25/1917.1. föl. 122 Mnl vaml alisp. ír. XVII. 4610/1905. 123 Mnl vaml szpgm. ír. 1.25/1917.112. föl 124 Mnl vaml alisp. ír. XVII. 4610/1905. 125 Mnl vaml szpgm. ír. I. 25/1917.104. föl. 126 Mnl vaml szpgm. ír.. I. 25/1917.97. föl. 127 Mnl vaml szpgm. ír. 1.25/1917.93. föl. 128 Mnl vaml szpgm. ír.. 1.25/1917.85. föl. 129 Mnl vaml szpgm. ír. 1.25/1917.81. föl.
