A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
62 BAJZIK ZSOLT volt a rituális fürdő a háztartás számára is, mert az új edény használatba vétele csak abban az esetben volt megengedve, ha előbb a fürdőben megmerítették. Ebből következett, hogy a rituális fürdő a hitélet egyik legfontosabb tartozéka volt, és minden hitközségnek kodifikált törvényei kötelezték arra, hogy ilyen fürdőt fenntartson.'03 A mikve nem a tisztálkodás, hanem a szertartási tisztaság céljait szolgálja. Csak természetes, azaz folyóvíz adhat tisztaságot, folyó vize, merített vagy fúrt kút, esővíz, de az állóvíz vagy fém vezeték vize nem. A fürdő méreteit úgy kellett kialakítani, hogy vizében álló helyzetben meg lehessen merülni. Lépcsők vezessenek a vízbe. A mikve használatát legszigorúbban az orthodoxia kívánta meg: asszonyoknál a tisztulás és a férjüktől való hétnapos elkülönülés (nidda) után, lányoknál először az esküvőjük előtt, majd a nászéjszaka után, de megmerítkeztek a férfiak is, pénteken, ünnepek előtt, de jóm kippur-t megelőzően mindenképpen. A haszidok akár naponta vagy legalább a hétköznapi Tóra-olvasás napjainak reggelén (hétfő, csütörtök) használták a mikvét. A hagyomány előírta a gondos tisztálkodást még a fürdő előtt, minden ékszer és a testen viselt bármi egyéb tárgy levételét, a haj kibontását, kifésülését, a köröm megtisztítását. Az alámerülés a mikve vizében teljesnek kellett lennie, hogy a víz három újjnyira ellepje a fejtetőt, a hajat is. A zsidó vallás fölvételének (betérés) egyik szertartási aktusa is, férfi és nő számára egyaránt, a mikvében történő megmerítkezés.103 104 Az első adatok a szombathelyi izraeliták rituális fürdőjéről az 1840-es évekből származnak, amikor is ösz- szeütközés történik a hitközségen belül a fürdő miatt. 1840-ben ugyanis a község fürdőjét - melybe, mint a legtöbb ilyen régi fürdőnél a forrás fekvésénél fogva 20 lépcsőn lehetett lemenni -, Königsberger rabbi terve szerint átalakították és szivattyú segítségével a vízmedence a talaj szintjére került. A rabbi a fürdő tervrajzát dolgozatával együtt - melyben az álláspontját kifejti - beküldte a talmudikus tekintélyeknek, és azok kijelentették, hogy a fürdő a vallás törvényeinek teljesen megfelel. Az ellenpárt azonban nem nyugodott bele a döntésbe, hanem egy másik rituális fürdőt létesített.'05 AVasmegyei Lapok 1872. december 22-i számában arról tudósított, hogy a „szombathelyi izraelita hitközség a Gyöngyös partján egy külön fürdőt állíttatott fel, mintha nem férne bele az eddigi három fürdőházba,"'06 A következő adatok a rituális fürdőről 1872-ből származnak, amikor a szombathelyi orthodox izraelita hitközség haszonbéri szerződést kötött a Szent Ferenc rendű szerzetesekkel. A ferencesek gyümölcsös kertjének a déli sarkában, a práteri híd mellett szilárd anyagokból építettek saját költségükön egy csinos fürdőt. A szerződés 20 évre szólt, vagyis 1873. január 1 -tői egészen 1893. januári -ig évente 10 osztrák értékű forintért bérelték a területet. A szerződés második pontjában szóltak az épület külsejéről, melyet szilárd anyagból kellett elkészíteni, és a bérleti évek alatt jó állapotban kellett tartaniuk. Az épület fala mentén kelet felől egészen a Gyöngyösig, délről a kerítésig 6 láb magas deszka, vagy téglafallal kellett bekeríteni, a kijáratot a Práterbe vezető úton tisztán kellet tartaniuk. Az épület belsejéhez szivattyú, katlan és kád tartozott. A szerződés harmadik pontjában a haszonbér lejártával kapcsolatos előjogokról esett szó.'07 A kerttel összefüggésben az orthodox izraelitákkal kötött szerződést, amely 1872. szeptember 9-éről keltezve válik ismeretessé, s amely egyrészről P. Horváth Romauld gvardián, és másrészről az orthodox izraelita hitközség elnöke, Stadler Ignác között jött létre 20 évi időtartamra. A német nyelvű irat szerint a ferencesek kolostorkertjében, közel a Gyöngyös-folyóhoz és a Práter bejáratához, az orthodoxok 18 négyszögölnyi területet vesznek bérbe a kolostortól 1892. október 24-ig, amely szerződés 10 évre lesz meghosszabbítható. A bérlet díja évi három osztrák ezüst tallér. Annak ellenére, hogy Piry Cirjék provinciális a szerződést a rendre nézve sérelmesnek találta, amint az 1872. szeptember 26-i leiratában ezt kifejezésre is juttatja: „szerződést csak akkor szabad aláírnom, ha ...jóakaratilag tett megjegyzéseim s a fiscalisunk vélemény pontjai szerint köttetik meg... mert az Izraeliták által felvett szerződés úgy van fogalmazva, hogy ne merészeljük sajátunkat másra fordítani." Kisebb huzavona után a bérleti szerződést mégis nyélbe ütötték, s a rituális fürdőház megépült, és jó 30 évig állott fönn. A Kolostor, mint háztulajdonos még 1901-ben is Holczheim Gábornak „kerti rituális fürdőház árnyékszékének helyreállításáért 4980 koronát" fizetett ki. 1905-ben viszont a szerződés lejárt, mert Hegedűs Cirjék gvárdián a házi krónikában azt írja: „Április hó I-én a zárdakert délnyugati sarkában épült fürdőháza Zárdafőnökség és az Izraelita Orthodox hitközség, illetve Stadler Károly volt hitközségi elnök között kölcsönösen megkötött bérleti idő, folyó évi március 21-én lejárt". Ekkor a kolostor az épületet saját kezelésébe vette. Mosóházzá alakította át és ott rendezett be egy szobát a szerzetesek női rokonainak elszállásolására.108 103 ÚJVÁRY 1929. 747. 104 Frojimovics - Komoróczy - Pusztai - Strbik 1995.208-209. 105 Műzer 1998.121. 106 A szombathelyi izr. hitközség...Vl, 1872. dec. 22. 2. 107 Mnl vaml ausp. ír. IV. 3.1885. 108 Takács J. 1998. 78.
