A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
FÜRDŐVÁROS - SZOMBATHELY 61 Az új fürdőrend szerint délelőtt 8-11-ig nők, 11—13.30-ig férfiak, délután pedig közös volt a péntek délutánok kivételével, amikor 18.30-tól csak a férfiak fürödhettek.95 A háború során, a közeli híd felrobbantásakor megrongálódott a város egyetlen gőz- és kádfürdő épülete, a berendezése is használhatatlanná vált, részben eltűnt. Újbóli helyreállítása és üzembe helyezése 100 ezer ft-ba került volna.96 1946 tavaszán Erdős László építészmérnök közölt egy cikket a Szabad Vasmegyében arról, hogy „3-4 hét alatt fürdője is lehet városnak".97 Megállapítása szerint Szombathelynek régi hiánya volt egy modern gőz- és kádfürdő. A háború előtti időszakban még működött a Geist-féle fürdő, amely azonban sem befogadóképességében, sem higiéniai szempontból már nem felelt meg a kor követelményeinek. A harcokban a kádfürdő épülete teljesen tönkrement, a gőzfürdő részben megrongálódott, így a város tisztálkodó hely nélkül maradt. Ez azért volt nagy probléma, mert a bombázások és a beszállásolások következtében a városban használható fürdőszobák száma lecsökkent, ami veszélyt jelentett közegészségügyi szempontból. Erdős szerint az„MKP várospolitikai programjában szerepel ugyan egy modern gőz- és kádfürdő létesítése az építendő városi szálloda alagsorában, ennek a megvalósulása azonban csak 2-3 év múlva várható, addig pedig a város fürdő nélkül nem állhat..."98 Ezért az MKP orvosai és mérnökei a Nemzeti Bizottságban javaslatot tettek a fürdő azonnali felállítására. Ez a javaslat tartalmazta a volt Geist fürdőben tartott szemlének az eredményét. Itt megállapították, hogy a gőzfürdő kisebb javítások után azonnal üzembe helyezhető, míg a kádfürdő teljesen használhatatlan, és rendbehozatala hosszadalmas és költséges volna. Helyette célszerűbbnek vélték a fürdőépület udvarán lévő lakás átalakítását, és ott egy 10 kádas fürdő felállítását. A bontásból és a régi kádfürdő maradványaiból minden szükséges anyag kinyerhető, csak a munkaerőt kell biztosítani. A munkanélküliség megszüntetése céljából ekkor meginduló városi közmunkák keretében így 3-4 hét alatt létrehozhatónak gondolták egy kisméretű, de a követelményeknek megfelelő gőz- és kádfürdő kialakítását. Az így felállítandó fürdő kicsi és nem elégíti ki a 40 ezer lakosú város szükségletét, ezért szorgalmazták a továbbiakban is megfelelő nagyságú fürdő megvalósítását.99 A rendbe hozott gőz- és kádfürdő 1949-ben került a szombathelyi vízmű kezelésébe. 1969-ben az épület nagyobb részét elbontották, a gőzfürdő megszűnt és a fennmaradt épületrészben 6 darab kádat üzemeltettek.100 Szombathelyen az 1960-as évek végére egy tisztasági fürdő működött, amely a Vas megyei Víz és Csatornamű Vállalat kezelésében működött a Malom u. 1. alatt. Az üzemeltetésének kezdete az 1900-as évek elejére esett, bár akkor is csak ideiglenes jelleggel kívánták üzemeltetni. A hosszú évtizedek működtetése után ekkor is kénytelenek voltak használni, mert más fürdési lehetőség nem volt a városban. A fürdő a leszerelt gőzmalom épületeiben működött. A gőz- és kádfürdőt külön épületbe telepítették, amelyek őrizték az ideiglenes jelleget. A kádfürdőbe egy órai tartózkodás a felnőtteknek4ft, a gőzfürdő 5.1 Oft, míg az iszapfürdő 8.70 ft-ba került. A diákoknak mindhárom fürdő használatáért egységesen 3 ft-ot kellett fizetniük. A fürdő egész éven át üzemelt, a szünnapot hétfőnként tartották. A gőzfürdő nemenként volt igénybe vehető, míg a kádfürdő vegyes üzemben működött. A gőzfürdőben volt nedves és száraz gőzfülke, iszapoló, iszap előkészítő, zuhanyzó, masszázs helyiség. A helyiségek fűtése a Patyolat kazánházából történt, amelyet szintén a malomépületben helyeztek el. Az intézményben volt egy 40 °C-os, egy 38 °C-os és normál hőmérsékletű medence és 4 darab zuhany, míg a kádfürdőben 8 kád állt rendelkezésre. A gőzkamra és az iszapoló részére 15 vetkőző hely volt biztosítva, de összesen 20 öltözőkabinban 80 vetkőző hely volt. A tisztasági fürdő 1960-as évekbeli állapota már nem felelt meg az igényeknek, amit a fürdőzők számának csökkenése is mutatott.101 Az izraelita rituális fürdő - a mikve A zsidó tisztálkodási rituálé is ragaszkodik az élő, azaz a mozgó, lehetőleg természetes forrásból származó folyó vízhez. Ha nincs más, az esők felfogott hozadéka is megteszi. A folytonos cserében frissülő medencében, áldások közepette kell alámerülni, sőt, ez előtt szükségeltetik alaposan is megmosakodni. Manapság a rituálé csak az asszonyokra nézve kötelező, a havi tisztulás után az előírt módon kell megmerítkezniük. A hitükhöz hű nők esetében ez a tovább élhető házasélet előfeltétele. A zsidó hitre térő férfiak és nők is alá kell vessék magukat ennek a szertartásnak - tanúk jelenlétében. Mivel a test tisztántartása általában fontos eleme, előírása a vallásuknak, kászideus vidékeken a férfiak, különösen a pénteki ima előtt, meg ünnepek előnapjain rendszeresen ellátogatnak a mikvébe.102 A fürdőzés rituális fontosságának jelentős szerepe volt a zsidóságban, és a férfiak is vallásos cselekedetnek tartották a rendszeres tisztálkodást. Nélkülözhetetlen 95 Strandfürdőt csináltak a Geist-uszodából. NyugatmagyarorszAg, 1931. júl. 6.2. 96 Németh 1946.17. 97 Erdős 1946.2. 98 Erdős 1946. 2. 99 Erdős 1946. 2. 100 Szabó-Zentai 1970. 79. 101 Mnlvaml Szombathely város tanács Építési-közlekedési Osztály 6518/1963. 102 Búza 2006. 31-32. T
