A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
60 BAJZIK ZSOLT 1922 decemberében több alkalommal hirdették a helyi sajtóban, hogy a Geist-féle fürdőt újból megnyitják. A bérlők szerint a város által beígért tőzeget nem kapták meg, de közben megérkezett a korábban megrendelt 3 vagon tüzelőanyag. Mivel a város nem segített, ezért a fürdőt csak az ünnepekig kívánták teljes üzemben működtetni, utána csak a hét három utolsó napján nyitottak volna ki. A vasúttól kapott szállítási kedvezményért cserébe a vasutasok olcsóbban vehették igénybe a fürdő szolgáltatásait, de a fürdő működése érdekében további szállítási kedvezményt kértek. Pesti Ferenc bérlő szerint a nyár folyamán 5 alkalommal fordultak a városhoz kedvezményes árú tőzegért, s ha azt megkapták volna, a fürdőt nem zárták volna be.86 A bérlők még 1922. december 9-én beadványt intéztek a városhoz, amelyben pótadómentességet, az üzemi pótlékok alól mentességet, valamint a vízdíj mérséklését, a forgalmi adó 1/3-ának elengedését, valamint 10 vagon kedvezményes árú tüzelőanyagot kértek az 1923. évre. Ellentételezésként a bérlők a köztisztviselőknek 35 %, a városi tisztviselőknek 50 % kedvezményt ígértek, de felajánlották a városnak a fürdő bérletét is. A pénzügyi bizottság szerint a beadvány nem képezhette tárgyalás alapját, és egyik kérés teljesítését sem javasolták. Geist Jenő megjegyezte, hogy a város nem lehet meg fürdő nélkül, és ezért a város folytasson tárgyalásokat az esetleges átvétel ügyében, amelyet a pénzügyi bizottság is elfogadott.87 „A szombathelyi fürdőkérdés, mely majdnem olyan szégyenfolt, mint a világítás, még mindig szomorúan aktuális. Aktuális, mert nincs és előreláthatólag nem is lesz semmiféle formában." - írták a Vasvármegyében 1923 januárjában.88 Ekkor ismét szóba került a pénzügyi bizottság ülésén a hetek óta bezárt Geist-fürdőnek az ügye. A segítséget megtagadta a bizottság a bérlőktől, mondván a kért támogatás nem elegendő arra, hogy rentábilissá tehessék azt. Ugyanakkor a bizottság utasította a tanácsot, hogy kezdjen tárgyalásokat az átvételről, de a fürdő gépezete olyan régi volt és annyi fűtőanyagot emésztett fel, hogy azt a beszedett fürdődíjakból nem lehetett nyereségesen működtetni még a városnak sem. Ekkor 3000 koronába kellett volna kerülnie egy belépőjegynek, hogy arányban álljon a bevétel a fűtőanyagárakkal. Egy új fűtőberendezés pedig olyan kiadást jelentett volna, hogy azt a város nem tudta felvállalni és finanszírozni.„A fürdőkérdés tehát halad a szerencsés megoldás felé", addig a „Bizonytalan ideig zárva" felirat díszeleg a Geist-fürdő ajtaján.89 A bérlők február elején hosszabb szünet után korlátozással ugyan, de megnyitották a fürdőt, de ez nem jelentette az alapprobléma megoldását. A városi átvételről szó sem volt, mert attól a pénzügyi bizottság mereven elzárkózott. Az újabb tárgyaláson megjelent a tulajdonos Geist Tivadar dr., de a bérlők sem kívántak már lemondani a bérleti jogukról. Végül egy szubvenció iránti kérvényt nyújtottak be a városhoz, amelynek nagysága annyi volt, mint amennyit a bérlők a városnak fizetett szolgáltatások elengedése fejében kértek.90 „Szombathely egyik legravaszabb problémája a Geist-féle fürdő létezése, vagy ha úgy tetszik nem létezése. írják 1923. február 28-án a Vasvármegyében.91 A pénzügyi bizottság előtt ismertette Horváth György városi tanácsos a fürdőbérlők kérelmét a városi támogatás iránt. A bizottság végül úgy határozott, hogy az 1923-as évre 120 ezer korona szubvenciót ad a fürdőnek, de cserébe kötelezték a bérlőket arra, hogy ha díjat kívánnak emelni, akkor azt a városi tanácshoz kötelesek jóváhagyásra beterjeszteni.92 1923 nyarán a szombathelyi lapokban közzétett hirdetés a Geist-féle iszapfürdőbe invitálta a közönséget. A hirdetés arról is beszámolt, hogy az uszodában a nők és a férfiak együtt élvezhetik a Gyöngyös vizét, sőt „valóságos kis strand készül, amely konkurálni kívánt a Perintparti homokfürdővel".93 Az újság munkatársa felkereste a fürdő egyik bérlőjét, aki elmondta, hogy nem tudták minden elképzelésüket megvalósítani. A városi tanács ugyanis nem engedte meg nekik, hogy nyáron közös uszodát helyezzenek üzembe, arra hivatkozva, hogy kicsi a hely. Ezért az intézményt csak a hölgyek, vagy az urak részére nyitották meg, 2 órás váltásokkal. A fürdőnél a zsilipen túli területen kialakított homokos fekvőhely „egy kis jóakarattal strand illúzióját" kelthette az emberekben.94 1931-ben a Geist-féle kád- és gőzfürdőt özv. Kurek Pálné bérlő üzemeltette, aki azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy engedélyezzék a szabad uszodája részére a strand-jelleget, ahol a nők és férfiak együtt fürödhetnek. A Geist-uszoda látogatóinak száma ebben az évben erősen megcsappant, mivel a szombathelyi iskolák vezetői megengedték a diákjaiknak a perinti strandfürdő látogatását. Kurekné erre való hivatkozással kérte az uszodája számára a strandengedély megadását, mivel szerinte a közös fürdő azt eredményezi, hogy a családok és társaságok felkeresik azt, így a látogatóknak száma lényegesen emelkedhet. A város elfogadta az érvelését és megengedte, hogy a délutáni órákban a férfiak és nők közösen strandolhassanak. 86 Üzemkorlátozással nyílik meg újra a Geist fürdő. Vvm, 1922. dec. 16.2. 87 A város tárgyalni fog a Geist-fürdő átvételéről. Vvm, 1923. jan. 13.2. 88 Szombathely fürdő nélkül marad? Vvm, 1923. jan. 27. 2. 89 Szombathely fürdő nélkül marad? Vvm, 1923. jan. 27.2. 90 Szubvencióval kísérlik meg a Geist-fürdő üzembentartását. Vvm, 1923. febr. 21.4. 91 Nesze semmi: fogd meg jól! Vvm, 1923. febr. 28.2. 92 Nesze semmi: fogd meg jól! Vvm, 1923. febr. 28.2. 93 Megnyílik a második nyári fürdő is. Vvm, 1923.jún.4.4. 94 Megnyílik a második nyári fürdő is. Vvm, 1923.jún.4.4.
