A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
56 BAJZIK ZSOLT Az igazgatóság egy olyan indítványt terjesztett elő, hogy Stirling Ferenc tímár Gyöngyös parti helyiségén lévő üzletét és készülékeit fedje el a fürdővendégek kényelme és egészségének megóvása érdekében. Töttösi Sándor kérelmet terjesztett elő, hogy a fürdőházban a köpölyözés és érvágás műtétekhez szükséges külön szobát és fürdőkádat jelöljenek ki, és ennek díját állapítsák meg.53 1882-ben a Kis-Práterben lévő fürdőháznál a tulajdonos részvénytársaság hideg zuhanyokat állíttatott fel, és a vízgyógymódokkal élni akarók részére a hideg dörzsölést is rendszeresítette.54 Szombathely város tanácsa 1896 májusában alkudozott a fürdőház részvénytársasággal a Práter-sétány megvételéről. Az árkülönbözet olyan csekély, hogy a város, a közönség régi óhaját valószínűleg teljesítheti.55 1897 tavaszán kötelezték a részvénytársaságot, hogy a vízhasználati engedély beszerzéséhez szerezzék be a műszaki terveket és leírásokat, mert ellenkező esetben a vízhasználatot rendőri úton kívánták beszüntetni. A részvénytársaság Szilárd Emil mérnököt bízta meg a dokumentáció elkészítésével, amelyet aztán beterjesztettek az alispáni hivatalhoz. A műszaki leírás szerint a fürdőház a 28/a. hrsz. területen helyezkedett el. Az elkészített helyszínrajzból látható helyen, az ún. Kis-Práterben egy téglából épült és cserépzsindellyel fedett épülete áll a részvénytársaságnak, amely kádfürdőként funkcionált. A fürdők feltöltéséhez szükséges vizet részben a Gyöngyösből, részben az e célra kialakított kútból szerezték be. A vizet a kazánházban felállított kézi hajtású szivattyúval vezették be a fürdőkádakba. Általában a szivattyúzás a kútból történt, azonban ha a Gyöngyösnek magasabb volt a vízállása, akkor onnét történt a vízkiemelés. „Az osztóvezeték az alaprajzban megjelölt falak mellett van elhelyezve és két közvetlen egymás fölött haladó 2" vastag hengerelt vascsövekből minden egyes fürdőszobának megfelelően 3 csap segélyével a használni szándékolt vízmennyiség kivehető." Az elhasznált vizet az épületen kívül lévő fedett csatornán keresztül vezették bele a Gyöngyösbe.56 1898. november 20-án rendkívüli közgyűlést tartott a Szombathelyi Fürdőházi Részvénytársaság. A társulat igazgatóságának elnöke Reitermeyer József betegsége miatt nem tudott megjelenni, ezért Brenner Jánost kérték fel az ülés levezetésére. A gyűlés tárgya teljesen azonos volt a már korábban - november 6-án - tartott rendkívüli közgyűlés tárgyával, ami nem volt más, mint a társaság feloszlásának kimondása és a felszámolók kiküldéséről hozott határozat. Eredics Ferenc részvényes felszólalásában figyelmeztette a közgyűlést, hogy ekkor még hozhatnak olyan határozatot, hogy a liget és a fürdőház eladásából befolyó vételáron egy újabb hasonló vállalatot létesítsenek. Azonban ő úgy tudta, hogy ebbe a részvényesek nem egyeznek bele, mivel nem rendelkeztek ehhez megfelelő tőkével. Ezért elfogadta az igazgatóság javaslatát, hogy a feloszlást véglegesen kimondják, és ennek végrehajtására egy felszámolási bizottságot válasszanak meg. A megjelentek a feloszlást elfogadták, s az igazgatóságot bízták meg annak végrehajtásával.57 A Kis-Prátert ezután megvásárolta a város a fürdőházi részvénytársaságtól, amelyet egy csereszerződéssel kívántak átadni Ungár Zsigmondnak.58 A Horváth-, majd Geist-féle gőz- és kádfürdők A gőz a test kondicionálásának, regenerálásának bevált és népszerű eszköze azóta, hogy a civilizáció ráébredt a kedvező hatására. Olvad a háj, lazulnak az izmok, hámlik, frissül az ernyedt erő, különösen azoknak a kísérő programoknak a rendszeres bevonásával, amelyek mindig is szerves részét jelentették az élénk felszólítással kezdődő akciónak: „Menjünk a gőzbe!" A lumpoknak s átmulatott éjszakák alkalmi szereplőinek ideális pihenője, a testet karbantartó elszántságok színpada, az alapos tisztaságra vágyók harci eszköze. Pótolhatatlan, s mással összetéveszthetetlen egyedi intézménye a fürdőzés kultúrájának.59 Mi hiányzik a sok között Szombathelyen? - teszi fel a kérdést 1868-ban egy levélíró a Vasmegyei Lapokban. „Egy gőzfürdő ma már a kor követelménye. Egészségi - úgy mint tisztasági szempontból egyaránt szükséges!'60 Szombathely szeretett lépést tartani a fejlődő nagyvárosokkal, miért ne létesítene egy gőzfürdőt. Mivel a városban sok vagyonos polgár élt, ők társulatot alkotva megvalósíthatnák az elképzelést. A levélíró szerint Horváth János Gyöngyös melletti műmalmához előbb-utóbb szükségessé válik a gőzgép beszerzése, s akkor már létre lehet hozni a gőzfürdőt. „Tere elég, hová a fürdő helyiségek épülhetnének; az a szép kert pedig ott a lak mellett nyílt kertté alakíttathatnék; hol a vendégek fürdés előtt és után üdülést és szórakozást lelhetnének. Horváth János úr bebizonyító eddig is, hogy vállalkozó ember; a közügy érdekében óhajtjuk, hogy továbbra is az maradjon. Egy gőzfürdő létesítője Szombathelyen hálára kötelezné nemcsak a 53 Mnlvaml Vasvármegye Törvényszéke iratai. Cégbírósági irtok Te. 41. 54 Azúgynevezett„Kis-Práter"-ben... 14,1882.aug.31.2. 55 A Práter sétány megvétele. Szú, 1896. máj. 24.9. 56 Mnlvaml Alisp. ír. VI. 308/1900. 57 Mnlvaml Vasvármegye Törvényszéke iratai. Cégbírósági irtokTc.41. 58 Városi közgyűlés. Vvm, 1898. dec. 11.6. 59 Búza 2006.26. 60 Mi hiányzik a sok között szombathelyen? Vl, 1868. jól. 8.2.
