A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
54 BAJZIK ZSOLT A város 1920. június 1-jével nyitotta meg a práteri uszodát, amelynek fürdési rendjét is leközölték a sajtóban. E szerint délelőtt 7-10 óra között a férfiak, 10-13 óra között a nők, 13-16 óra között a férfiak, 16-18 óra között a nők és 18-20 óra között ismét a férfiak használhatták a fürdőt. Egy fürdés kabin- és ruhahasználat nélkül 3 koronába, míg kabinhasználattal 4 koronába, az úszásoktatás díja havonta 50 koronába került.38 A következő évben még kinyitott a práteri fürdő, de 1922-ben átszállították innét a kabinokat az akkor újjáépített perinti strandfürdőhöz.39 Az 1930-as évek elején, amikor mozgalom indult Szombathelyen a srandfürdő létesítése tárgyában, felmerült ez a helyszín. Szende László véleménye szerint ez „a hely kérdése sok vitára ad alkalmat, bár nekem szimpatikus a sporttelepen való megoldás, mégis a múlt, gyermekkorom emlékei és Szombathely régi elrendezése a Práterba utalja a fürdőt. Ott volt a régi jó kis uszoda, melyet elbontani jobb hiányában is kár volt, és légyen ott az új szabadtéri fürdő is. Hely bőségesen rendelkezésre áll a Gyöngyös két partján beépítetlen területe, víz is van ott, közelebb is van a belterülethez..."- és végül a város mindig ott akarta fürdőjét létesíteni.40 Ma már a nyomát sem látni az egykori fürdőnek, a Gyöngyös ezen ágát betemették, és a helyén a Gayer park található. Szombathelyi Fürdöházi Részvénytársaság Amíg a fürdőszoba nem lesz a szokásos tartozéka a városi lakásoknak, csak a közösség intézményei kínálta lehetőséggel élhettek azok, akiknek igénye a rendszeres tisztálkodás. A civilizáció a 19. századra jut el Magyarországon odáig, hogy a fürdést már heti gyakorisággal várja el polgáraitól.41 Az úgynevezett tükörfürdők - színig töltött medencék - kezdetben a tisztálkodási szokások üdvös megváltozásában üzletet látó vállalkozók kezdeményezésére épülnek. Melegített vízzel töltik fel ezeket a bazinokat, esetleg többet is, más-más méretűeket és más-más hőfokúakat. Minden esetben kádfürdők sora egészíti ki a medencék tereit. Tulajdonképpen kényelmesen berendezett fürdőszobák, köztük olyanok, amikben két, esetleg három kád is kínálja magát pároknak, családoknak. Szőnyeg, szék, tükör, kerevet a berendezés. Az ajtó belülről kulcsra zárható. A kádak többnyire tényleg azok, aminek neveztetnek, máskor egy- vagy kétszemélyes, a padozat szintje alá mélyített, beépített medencék. Utóbbiak falát csempével, esetleg márványlapokból rakják ki. Ha a kádak lábakon állnak, készülhetnek fából (történelmi előzménye a fürdésre bevezetett hordó), fémből, kőből, porcelánból, horganyból vagy márványból. Az árak ennek megfelelően alakulnak, s ebben a sorrendben lesznek egyre drágábbak a tisztálkodás intimitását ígérő fürdőszobák.42 1846-ban a Fürdőházi Részvénytársaság épített korszerű fürdőt Szombathelyen, amelynek vezetői dr. Schwaester Károly megyei főorvos - aki később a szabadságharcban élénk szerepet játszott - és Horváth Boldizsár megyei főjegyző - későbbi igazságügy miniszter voltak.43 A megalakulás előtt 1846. július 15-én Győri János szombathelyi polgár 350 pengő forintokért eladta „Szombathely város határában a püspöki malmon fölül, keletről a Sz. mártoni úrbéri rétek, nyugatról a Gyöngyös folyam közt helyzeti, mintegy 800 □ -ölre terjedő 's minden uradalmi tehertől mentes réttelket minden hozzátartozó jogokkal együtt, különösen nevezett püspöki malom mögötti gyaloghíd, úgy szinte ennek irányában Sz. Mártonból erre vezető' a püspöki uradalom által az iránti kötelezés nyomán mindenkor jó karban tartandó szekérhíd szabad használatával tekintetes Rumy Antal tábla bíró úrnak, úgy mindazonát, mint a szombathelyi fürdőházi részvényes társulat alelnökének..."Győri János a vételárért 35 darab részvényt vásárolt.44 A Szombathelyi Fürdőház Részvénytársaság, mely 1846. június 15-én és július 9-én kelt jegyzőkönyvek szerint emberbaráti és egészségi célból alakult, s ennek elérhetésére a szombathelyi 28. sz. tjkben felvett telket vásárolta, ezt ligetté alakíttatta, és rajta egy fürdőházat állított fel.45 Szombathely város kiküldött választmányának 1847. november 1-jén kelt jelentése szerint Szombathelyen van „részvények útján épült kórház, polgári gyámház, a' helybeli szegények segélyintézete, két fürdőház, mellynek egyike szinte részvényeken alakult".46 1865. március 12-én a részvényesek közgyűlést tartottak a szombathelyi Olvasó Egylet termében, ahol megjelent Vajda József vépi járási főszolgabíró, mint királyi biztos. Az elnök, gróf Hugonnay Gusztáv a választmányi jegyzőkönyv felolvasása után megnyitotta a gyűlést. A részvények húzása előtt köszönetét szavaztatott meg Máhorsits József pénztárnoknak a hibátlan és szorgalmas munkájáért. Ezután a gyűlésen résztvevők abban állapodtak meg, hogy a kihúzandó 20 db részvényt - 20 osztrák értékű forinttal - fizessék ki, és ezen „összeg ezutánra is állandóul meghagyassék, nehogy feleme38 Lehet már fürödni. Hogyan segít Szombathely a szegényeken? Vvm, 1920. máj. 28.4. 39 Júniusban megnyílik a szombathelyi strandfürdő. Vvm, 1920. máj. 7.5. p. 40 Fürdőt Szombathelynek! Újabb hozzászólások a fürdőkérdéshez. Vvm, 1932. júl. 24.3. 41 Búza 2006.41. 42 Búza 2006.42. 43 Bencze 1953.4. 44 Mnlvaml Szombathely Város Közgyűlésének jegyzőkönyve 367/1846. ápr. - 1947. 45 Mm vaml Vasvármegye Törvényszéke iratai. Cégbírósági irtok Te. 41. 46 Tilcsik 1982.446.
