A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Bajzik Zsolt: Fürdőváros - Szombathely
FÜRDŐVÁROS - SZOMBATHELY 51 1844-ben Pongrátz Antal kérvénnyel fordult Szombathely város tanácsához, hogy uszodát létesíthessen a Neuhauser malom és a Kalló közötti gyepen. A hideg és meleg fürdők részére egy 30 ölnyi hosszú és 12 ölnyi széles területet kért a várostól az 1845-dik évre, mégpedig oly módon, hogy azzal ne zavarja a malmok működését. A kérvényben fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy „ilynemű intézetek építethessék, melyből az ifjúságra csak jó és hasznos hárulhat" E terve megvalósítására aláírásokat és pénzgyűjtést ígértek neki, ezért kérte a városi tanácsot, hogy támogassák céljai megvalósításában.16 1847-ben Szombathely város kiküldött választmánya a városi közgyűlés elé terjesztett jelentésében megemlítik, hogy a két fürdőház közül az egyik„szinte részvényeken alakult".17 Ugyanitt még megjegyezték, hogy „Szombathely szerencsés fekvése, földének ritka termékenysége, kies helyzete, történeti emlékei, rendkívüli élénksége, a' körében lakó számos úri családok, vidékének roppant népessége, mely vásárain piaczait és utczáit elözönli; a' kebelében létező hatóságok, 's intézetek, 's az innen szükségkép eredő sürü közlekedés, napról napra szaporodó csinos köz és magán épületei, több mulató helyek, minők a szőkeföldi és szölösi ligetek, a' két fürdőház, az újonnan létesült lövölde..találhatók.18 Battyány Fülöp herceg szőkeföldi uradalmának 1864-es összeírása alapján a fürdőház leírása a következő: „6 A hosszú, 4 ’A széles, szilárd anyagból épült és fasindellyel fedett épület, 4 kőlábra épült és terméskövekkel kiflast- romozott előcsarnoka 4 ’A széles, 1 'A hosszú. A bemenetelnél jobbra 5, egymás után következő szobákkal, 4 szoba egyes kádakkal, az 5ik szoba dupla káddal ellátva, és 1 öntöttvas kályha által téli fürdésre is alkalmazva. Balról I szoba vaskályhával, 1 konyha, a fürdővízhez egy vízmelegítő rézkazán, és I nagy fakád-a hideg vizet felfogó, egész pallóssal. Az épületen kívül van I deszkából épült faház, 7 hosszú és 7 A széles, 2 szivattyús kút, deszkával bekerítve.19 A dunántúli kir. kerületi tábla 1864-ben a körmendi uradalomhoz tartozó, s annak részét képező szőkeföldi nemesi birtokot onnét kiemelte - törölték a körmendi uradalmi birtok címet - és Batthyány Fülöp herceg kizárólagos tulajdonába adta. Majd 1874-ben a tisztilakot és gazdasági épületeket, a fürdőházat és kocsmát, a malommal és réttel együtt Mountenuovo Vilmosné szül. hg. Batthyány Júlia javára jegyezték be és két év múlva, 1876-ban a szőkeföldi vagyonát elárverezték.20 Az 1879. május 6-án kelt adásvevési szerződés szerint Schreiner Ferenc sörgyáros és felesége, Mann Anna grazi lakosok 190.000 forintért vásárolták meg a szőkeföldi birtokot, így a Gyöngyös mentén fekvő fürdőházat és malmot is.21 1880. március 8-án a Brenner család vásárolta meg a birtok azon részét, ahol a tisztilak és a gazdasági épületek, valamint a kocsma, a malom, az uszoda és a fürdőház feküdt.22 1868-ban jelenik meg az első híradás a sajtóban a práteri fürdőről.„/ff a fürdő-idény. Pongrácz Antal uszodáját már javában használják a fürödni szeretők. Az úszástanítás is megkezdetett, eddig már 21 növendék gyakorolja magát az úszni tanulásban."23 Megjegyezték még az újságban, hogy, aki a Práteron keresztül igyekezett a városba, annak mindenkor a szemébe ötlik egy fa-alkotmány, amelyet Pongrácz Antal uszodája név alatt ismertek.24 Egyébként Pongárcz uszodájában 1868 júniusának végére már 40 ifjú gyakorolta az úszni tanulást.25 1875 augusztusában egy rövid hírben panaszkodtak arról, hogy a Pongrácz-féle hideg fürdőben egyszer csak sűrű hab és bűzös víz ömlött át a malomgáton, miután „Stirling polgártársunk kegyeskedett a csávát éppen akkor elereszteni, amikor legtöbb polgártársa lubickolt a Gyöngyösben."26 Az idő nem mindig kedvezett a folyóvízi fürdőzésnek, így 1876 augusztusában sem, amikor a sajtóban megjegyezték, hogy: „Pongrátz uram is javítja már uszodáját. Aligha kora nem lesz! Még a téli ruha is elkel"27 1876 júniusában is már javában folyt a szabadvízi fürdőzés és „a Gyöngyös habjaiban csak úgy lubickolnak a potrohos, molett és vé- konydongájú hidegvíz barátok."26 16 Mnlvaml Szombathely Város Tanácsának iratai. Acta Miscellanea 46. doboz. 17 Tilcsik 1982.446. 18 Tilcsik 1982.449. A Gyöngyös mentén lévő épületekről az 1850-es Parzellen Protokoll tudósít: 49. hrsz. Magány társaság fürdőháza 27. hsz. 1 lakrész, a többi 8 fürdő 50. hrsz. Magány társaság házi kertje 800 n-öl 55. hrsz. Batthyány Fülöp hg. malma 30. hsz. 56. hrsz. Batthyány Fülöp hg. kertje 240 n-öl 57. hrsz. Batthyány Fülöp hg. fürdőháza 31. hsz. 1 lakrész 3 fürdő 58. hrsz. Batthyány Fülöp hg. fürdőháza kertje Mnlvaml Szombathely Város Adóhivatalának iratai. Parzellen Protokoll 1850. 19 Varga 2003.3. 20 Hirdetés: Vl, 1876. máj. 14.5. 21 Mnlvaml Telekkönyvi iratok. Szombathelyi birtokállási lap. 30. tkv. betét. 22 Brenner 1986.314. Lásd még: Mnlvaml Szombathelyi Járásbíróság Telekkönyvi betéti 1873. sz. tulajdoni lap 23 Itt a fürdő-idény. Vl, 1868. máj. 27.3. 24 Szombathelyi séták I. Vl, 1868. jún. 24.2. 25 Pongrácz Antal... Vl, 1868. júl. 1.3. 26 A napokban... 14,1875. aug. 19.3. 27 Pongrátz uram... Vl, 1877. máj. 27.2. 28 A szabadban... Vl, 1876. jún. 11.3.
