A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Horváth Szilvia: Pannoniai gyógyfürdők
28 HORVÁTH SZILVIA A polgárváros területén 5 eltérő típusú fürdőt találtak, feltehető azonban, hogy szinte minden lakónegyed rendelkezett a városban saját fürdővel. A 3. század elején készült épület a kettős fürdő típusához tartozik, alaprajza mindezidáig egyedülálló Pannóniában. Az előcsarnokból kétfelé ágaztak a szolgáltató helyiségek egymás tükörképeként, és így a nők és a férfiak egyszerre tudtak fürödni. A fürdőépület központi részét képezték ki a leggondosabban, ami azt sejteti, hogy gyógyfürdőről van szó95. Aquincumban két kórházat (valetudinarium) is feltártak, egyik a vízvezeték kezdőpontjánál (a mai Római Fürdő Erdei Strandja) lévő szentélykörzethez tartozott - afféle vendégfogadóként is működött96 -, a másik a legiotáborhoz. Az itt tevékenykedő orvosok személyéhez pedig számos emlék köthető97. Nagytétény (Campona) A 2. század elejéről ismert, Aesculapiusnak és Hygieának egy Domitius Magnus nevű veterán által állított oltára98. Belső pannoniai nyomok a/ A Balaton északi vidéke: A Balaton felvidéken sorakozó római villák, melyek Hévíz,Tapolca és Balatonfüred, tehát a ma híres gyógyhelyek közelében sűrűsödnek. A rómaiak minden bizonnyal e helyek gyógyvizeinek áldásos hatását is élvezni kívánták. Hévíz Ahogy a környékén kiépült római villák, temetkezések és feliratok (pl. oltárkő luppiternek) bizonyítják, a rómaiak gyógyulásuk érdekében szintén felhasználták a forrás jótékony hatását99. Tapolca A mai gyógyhely környékéről, Szentbékálla, Lesencetomaj előkerült feliratos emlékek utalnak rómaiak jelenlétére. A terület kalcium-magnéziumkloridos szulfátos vize ismert lehetett előttük100. Kékkút A település lakottságát és a víz felhasználását a római korban egy, a 4. században épült villa, több oltárkő - egyiken a Nympháknak szóló felirattal101 - bizonyítják. Nyilván ezzel a vízzel látták el a Kékkút vonzás- körzetében kialakult más helységeket (pl. Köveskál, Zánka, Salföld is), ahonnan szintén ismerünk feliratos emlékeket102. Balatonfüred A forrást már a rómaiak is használták. Az itt előkerült római fürdő, az alaprajza szerint nagy valószínűséggel gyógyfürdő volt. Három helyiségből állt, a központi négyzetes térnél helyeztek el egy nagyméretű szögletes kádat103. Egy Balatonfüred közeli, felsődörgicsei másodlagosan felhasznált római faragvány töredékén Hygiea istennőt azonosították104. Tác-Fövenypuszta (Gorsium) Traianus császár idején Gorsium fórumán díszkutakat (nymphaeumok) építettek, rajtuk Nymphákat ábrázoló relieffel105. Gorsium közeléből, Pátyról és Sárrétről pedig az „örökké csörgedező Nympháknak (Nymphis perennis) szentelt oltárok kerültek elő106. 95 Hajnóczi 1974. 74-77.; PH A 51.; Kiss 2003.139. 96 Póczy 1980.121. 97 Póczy 1980.120. 98 CIL III. 3388. KádAr 1981.75. 99 CIL III 4124-27 Kiss 2003.140-141. 100 CIL III 4128-9., 4139. Kiss 2003.141. 101 A CIL III 4133 felirathoz lásd László 1980., aki a hideg gyógyvíz felhasználását hangsúlyozza. 102 CIL III 4133,10899,10901-2,4138,4130,4134; PRK 231.; Kiss 2003.141. 103 Thomas 1964.25. Abb. 5. Vö.: Hajnóczi 1974.68.22.; Kiss 2003.141. 1 04 SZENTLÉLEKY 1959. 105 Póczy 1980.98. és Póczy 1998.35. 106 CIL III 10496; ClL III 3485 Póczy 1980.100.
