A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Horváth Szilvia: Pannoniai gyógyfürdők
PANNÓNIA! GYÓGYFÜRDŐK 29 b/ Baranya megye: Harkány Siklós Kistapolca A megyében feltárt római fürdők általában egy-egy villához, városi épülethez kapcsolódtak. Az azonban eddig nem bizonyított, hogy közülük bármelyik is kifejezetten gyógyfürdőnek épült volna. Három kénes meleg forrás ugyanakkor már régóta ismeretes innen, a tapolcai (Kistapolca), a siklósi, és közülük a legnevezetesebb, a harkányi. Több jel utal arra - régészeti leletek, illetve feliratok-, hogy már a rómaiak is ismerték ezeket a vizeket, illetve gyógyfürdőket építettek ki a közelükben. A harkányi forrást ismerhették az ókoriak, de nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy a mai helységben telepedtek volna meg. Viszont a kutatás során egy jelentősebb római út nyomaira is bukkantak ezen a területen, amely Villány, Nagyharsány, Siklós helységeken, talán Harkányt is bekapcsolva haladt nyugat felé. Villányból szórvány római leleteket ismerünk. Nagyharsányban egy nagyméretű oszlopcsarnokos villát, amelyhez egy, a 2/3. századra keltezhető fürdőszárny csatlakozott. Siklóson római temetkezés nyomai jöttek napvilágra. Az ókori úttól délre elhelyezkedő, szintén kénes fürdőjéről nevezetes Kistapolca községből pedig római érmek ismertek107. A rómaiak bár használták a kérdéses gyógyvizeket, de ezektől egy bizonyos távolságra, kellemesebb fekvésű, kiesebb helyeken telepedtek le, illetve építettek ki fürdőhelyeket. Talán hasonló jelenséget figyelhetünk meg itt, mint Brigetio esetében, amit a tatai források láttak el ivó- és termálvízzel108. c/A Dráván túli terület: Aqua Viva (Varazdin/Varasd) Aquae lasae (Varazdinske-Toplice/Varasdfürdő) Az ásványos forrásokban és kénes hévizekben meglehetősen gazdag területen, ahogy az ókori Aquae nevek mutatják, három gyógyfürdőhely ismert jobban a római időszakból. Közülük Aquae lasae (a mai Varazdinske- Toplice) a legjobban kutatott. Ez a település és Aqua Viva (Varazdin) az írásos emlékek tanúsága szerint a Borostyán-út egyik fontos állomáshelyének, Poetovionak a territóriumához tartozott. Egy, a Nympháknak szentelt oltár ugyanis arról számol be, hogy Poetovio város lakóinak megbízásából 161-169 között, a markomannokkal, szarmatákkal folytatott háborúk idején a helytartó folytatott építkezéseket Aquae lasae fürdőjénél109. Ezt a monumentális, oszlopcsarnokos kénes fürdőlétesítményt tipikus gyógyfürdőnek tekinthetjük. Az építése már az 1. század elejétől megkezdődött, de csak a 2. század végére nyerte el végleges formáját és kiterjedését. A gyógyhely igen fontos szerepet játszott a tartomány hadseregének az életében. Magas rangú, előkelő személyek kerestek itt gyógyulást vagy felüdülést. Egy feliratból kiderül, hogy a Poetovióban állomásozó légió egyik tribunusa kezeltette itt magát110 111. Egy másik feliratos emlék szerint Nagy Constantinus a leégett fürdőt„oszlopcsarnokokkal és mindenféle ékességekkel az eredeti formájára állíttatta helyre." A település és a fürdőkomplexum a 4. század végén pusztult el véglegesen111. Daruvar/Daruvár (Aquae Balizae) A mai Daruvár helyén épült Aquae Balizae városát a 2. század közepén alapították a rómaiak. Területéről több felirat került elő. Ismerünk továbbá egy nem helyben talált feliratos követ, ahol a város neve olvasható. Az a római lovas katona, akinek a sírkövet az örökösei állították, ugyanis ezen a vidéken, „ad Aquas Balizas" született112. Osijek/Eszék (Mursa) Hygiea márványszobra került innen elő113. Zemum/Zimony (Taurunum) 1898-ban olyan relief került elő, melyet Asclepio et Hygie dedikáltak. Az istenpár mellett harmadikként Telesphorus is szerepel114. 107 Fülep-Burger 1979. 293-294.; 303. 108 Kiss 2003.141-142. és Kiss 2007. 109 CIL III 4117, Vő.: Tűth 1979.83. Az itt lévő Nympha-kultuszról fentebb már esett említés. 110 CIL III 4118 111 CIL III 4121 Kiss 2003.141-142. A fürdő ásatásáról VikiC-Gorenc 1961. 112 CIL III 3997-4006, Dobó 1975.115. számú felirat; Kiss 2003.141-142. 113 KAdAr 1981.76. 114 KADAR 1981.76.
