A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)

Horváth Szilvia: Pannoniai gyógyfürdők

PANNÓNIA! GYÓGYFÜRDŐK 27 hogy a fürdő a legióstábor területén, északon a praetoriumnál épült ki80. „Ammianus Marcellinus történetíró elmondása szerint 375-ben I.Valentinianus császár itt fogadta a quadok követeit. Azok a területükön jogtalanul végzett erődépítkezések miatt emeltek panaszt, ami a császárt kihozta a sodrából és tárgyalás közben agyvér­zést kapott. A tárgyalást megelőzően a Pannóniát ért quad és szarmata támadások miatt kitört a pestisjárvány, ezért a helyi orvosokat, szerencsétlenségére, maga a császár küldte el különböző járvány sújtotta helyekre. így csak nagy sokára kerítettek egy orvost, aki már nem tudott segíteni rajta, és hosszú haláltusa után meghalt"8'. Brigetióban tehát sok orvos praktizált a 4. század végén. Nyilván ők állítottak nemcsak domborművet, hanem szobrot is Aesculapiusnak, a gyógyítás istenének82. A Hygieának és Apollo Grannusnak állított szentélyről fen­tebb már szóltunk, valamint több oltárkő került elő a Nympháknak szóló dedikációval is83. Tata Gyógyforrás. A település jelentőségét mutatja, hogy a római limes-út két helyen is, Ács-Vaspusztánál és Almásfüzitőnél leágazott, és a mai Tatáig vezetett, Brigetiót is ellátta vízzel84. Tata területéről került elő L. Egnatius Victornak, Pannónia superior legátusának (207-209) Nympháknak dedikált oltára85, valamint való­színűleg innen származik egy másik helytartó, C. lulius Commodus Orfitianusnak a nymphis médiás (a gyógyí­tó Nympháknak) dedikált oltára86 is. Feltehetően a tatai gyógyforrások istennőinek szól Ulpius Pompeianus Nymháknak állított oltára, mely Tatától 15 kilométerre, Környén került elő87. Dunaalmás (Asaum) Fiatárában két római katonai őrtorony került elő, egyik Almásneszmély-Dunaalmáson, a másik Neszmélytől keletre a Tekeres pataknál88. A római kortól ismert volt gyógyítónak tartott, és ma is használatban lévő hőfor­rása. L. Aurelius Gallus legátus Augusti (a légió parancsnoka) állított oltárt itt a Nympháknak89. Nyergesújfalu (Crumerum) Több tény sugallja, hogy a római korban itt is számolhatunk gyógyfürdő létezésével. Egyrészt Dunaalmás (Asaum) szomszédsága, másrészt két feliratos emlék teszi indokolttá. Egy a nymphis médiás szentelt oltár, valamint egy Neptunusnak és a Nympháknak ajánlott felirat, melyből kiderül, hogy Marcus Aurelius császár gyógyulásáért hálából állíttatta az isteneknek90. Dunabogdány (Cirpi) Római katonai tábor és mellette épült polgárváros a Dunakanyarban, ahol 205-ben Silvanus-szentélyt építet­tek. A visegrádi Salamon-toronyban őrzik azt a Dunabogdány mellett előkerült oltárkövet, amelyet 249-ben lulius Secundinus veterán állított a szentély bővítése alkalmából Silvanusnak91. A Silvanus-kultusz megléte folytán talán gyógyfürdő léte is feltételezhető. Óbuda (Aquincum) 194-től colonia rangú település. A város természeti adottságait, ásványvizeit, illetve a Gellért-hegy lábánál fa­kadó melegvizű forrásait már ekkor kiaknázták92. Aquincum nemcsak mint a provinciarész központja, hanem mint fürdőhely is jelentős volt93. Vízvezetéke az 1/2. század fordulóján készült, majd a 3. században többször javították, és egészen a 4. századig használatban volt. A mai Római fürdő területéről szállította, facölöpös kalo­dákba zárva és terrakotta tartályokban felfogva 14 gyógyforrás vizét a polgárvároson keresztül a katonai tábor­ba. A forrásszentélynél csaknem minden forrás szájánál kőoltár feküdt, melyeket az „örökké csörgedező Forrá­soknak", Nympháknak, illetve a gyógyító isteneknek: Aesculapiusnak, Apollo Grannusnak, Plygieának, valamint Silvanusnak ajánlottak. Egy magát, Flygiea istennőt ábrázoló szobor fejtöredéke pedig a tábor közeléből a Duná­ból került elő. A feliratok és a régészeti leletek orvosok működéséről is tanúskodnak94. 80 Visy 1989.55. 81 Ammianus Marcellinus: 30.5., 6. és Kiss 2003.137-138. 82 Kadar 1999. 71. 83 Két felirat, CIL III 3649, RIU II. 377 közölve: Borhy 1989.182-183. 84 Kiss 2003.138-139. 85 RIU 687 86 CIL III 10595 KADAR 1981.71-72. 87 KADAR 1981.72. 88 Visy 1989.61. 89 RIU 709 Vö.: Barköczi 1944-51.30.; Kiss 2003.139. 90 Visy1989. 63. A feliratok közölve: CIL III. 10595 és CIL III. 3662 91 RIU 832, Szűke 1971. 92 A hegy természeti adottságairól, illetve az ezzel összefüggésben kialakult kultuszhely szerepéről legújabban Tóth 2010. 93 Kaba 1963. 94 Lásd pl. CIL III. 10462, 3489, 3413, Das römische Budapest. 1986. PHA 45.

Next

/
Thumbnails
Contents