A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Kiss Magdolna: A Mecsek szivornyás forrása. A Kárpát-medencei időszakos forrásokhoz fűződő hiedelmekről
18 KISS MAGDOLNA Régészeti leletek ebből az időszakból és a római korból27 egyaránt bizonyítanak megtelepedést a Sár- kány-kút és az abaligeti barlang közelében, az egyébként mind a mai napig egyenetlen mértékben lakott területen (némely falvak elnéptelenedtek, lakosságuk maghalt, vagy máshová menekült, mások helyben vészelték át a törökkort és a felszabadító harcokat28). Az erdős domboldal, vöröses sziklatömbök, sejtelmesen zúgó fák, a különleges forrásjelenség és ijesztő hangja, a közeli barlangok mind-mind alkalmassá tették a vidéket, hogy pogány szentélykörzet épülhessen ki. A forrásokban bővelkedő szent ligetben az itt lakók isteneiknek áldoztak, köztük bizonyára a szerelem istennőjének29, vagy éppen gyógyulást kerestek a különleges forrás vizénél. Valami hasonló szertartást képzelhetünk ide, mint amit Vergilius mutat be az Aeneis eposzában (Vili. 601.). Caere/Cerveteri városánál egy hideg vizű patak járta titokzatos, erdei tisztást ünnepélyesen Silvanusnak szenteltek az itteni őslakosok: „Caera30 fagyos vize környékén iszonyú liget állott, szent, széltében, az ős hittől; halmok sora fogta völgybe, setét fenyvek koszorúja karolta csalitját. Mint mondják, e pagonyt a mezők meg a nyájak urának, Silvánusnak ajánlották, egy ünnepi nappal, kik legelőbb laktak latinok földjén, a pelasgok." Minthogy a főutak elkerülték a Mecseknek e vidékét, lehetővé vált, hogy zárt közösségek alakuljanak itt ki, melyek hagyományaikat erősebben őrizhették. Ezért, talán nem járunk messze az igazságtól, ha elsősorban a Dél-Dunántúlon a hidrológiai jelenségekhez fűződő sárkányképzetek eredeténél, formálódásánál egy, a vaskorban kialakult helyi ősi gyógyító forrásisten, leginkább Apollón-Belenushoz fűződő mondakör hatását, valamint a görög-római kultúra lenyomatát feltételezzük.31 27 Wosinszky Mór az abaligeti barlangtól nyugatra, a legelőn nyolc égetett tumulus alá rejtett 2. századi római temetkezést talált. Várady 1897. bl.1. p.11. és 184. lásd még Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk. Bandi Gábor. Pécs. 1979. 305. 2. sz. 28 Lásd erről a 17-18. század eleji úrbéri összeírásokat: Urbaria et Conscriptiones/REGESTRATA/UC 23/UC 23: 27; Urbaria et Conscriptiones/REGESTRATA/UC 90/UC90:91 (d); Urbaria et Conscriptiones/REGESTRATA/UC 174/UC 174:4 Letöltés: 2014. január 29 Egy ruhátlan bronz Venus szobrocska került elő Abaligetről. (Baranya megye története az őskortól a honfoglalásig. Szerk. Bandi Gábor, Pécs, 1979.287.2. kép és 305.1. sz.) 30 Caera, (Caere, Cerveteri) déli etruszk város melletti hideg vizű patak.Talán a város előtt kialakított temetkezőhelyről emlékezik meg a költő. Antik Lexikon, Bp. 1993. Cerveteri. 31 Megjegyzésre érdemes, hogy a népemlékezetben a „sárkánycsontok" gyógyító erejébe vetett hit talán egyfajta Apollón-Belenus gyógyító istenségekre való visszacsatolás lehet. Bél Mátyástól tudjuk, hogy elődeink a barlangi medve kiásott csontjaival - vagy a néphit szerint: a„sárkánycsontokkal"-jó eredményt értek el a butaság [stupor] és más szellemi gyengeségek gyógyításában.Vö.:Kordos 1984. 3., 54. A magyar néphitben meglévő pannoniai kultuszelemeket mutatott be Tóth István habilitációs előadásában (Pannóniái elemek a magyarországi néphitben 1. Boszorkányok a Gellérthegyen, habilitációs előadás, Pécs, 2006. március 22.) letölthető változat; http://okor.tti.btk.pte.hu/files/tiny_mce/SEA/SEA_10.pdf. A hagyomány megőrzésében közrejátszhatott a szent helyek tiszteletére általában jellemző folytonosság, vagy legalábbis a különleges helyek, szentnek tartott dolgok tiszteletének állandósága. Vö.: Fekete 2007. 98 skk.; lásd még a II. mellékletet jelen tanulmányban.
