A Fürdőélet és egészségturizmus a Dunántúlon az ókortól napjainkig című konferencia tanulmánykötete (Kaposvár, 2015)
Halász Imre: Gyógyfürdők és gyógyulni vágyók a Dunántúlon a tömegturizmus kialkulása előtt
GYÓGYFÜRDŐK ÉS GYÓGYULNI VÁGYÓK A DUNÁNTÚLON A TÖMEGTURIZMUS KIALAKULÁSA ELŐTT 101 Tolna megyéről nincs adata, de véleménye szerint van tennivaló: „Verner Orvos Urnák Írási bizonyítják, hogy ennek a' Vármegyének különös orvos vizei légynek, mellyek méges méretlenek, és nintsenek megvisgálva."42 Moson vármegyénél pedig azt olvashatjuk, hogy „Ha e‘ Vármegyébenn Savanyú Vizek vágynak, nékünk még eddig esméretlenek."43 Könyve második részében, a fürdőknél említi La Langue a Komárom megyei Dunaalmás fürdőjét, melyet Torkos János alapos vizsgálat után először 1746-ban ismertetett: „Almási Fördő Torkos János Orvos Doktor által visgáltatott: ez a' Fördö nyáron hideg, télen pedig lágy meleg Almás nevezetű falu mellett vagyon. Eleji lmo. Igen sok égi Spiritus. 2do. Sok vékony kénkő. 3tio. Meszes föld. 4to. Tsódálatos só. Bestandtheile 1. Ein sehr heusiger aetherischer Geist. 2. Heutiger feiner, und flüchtiger Schvefel. 3. Kalch Erde. 4. Wunderartiges Saltz. Ditsértetik a' tagoknak erőtlenségikbenn, reszkettésbenn, súgorodásokbann, tsipőtsont fajdaimábann, májnak, lépnek, vesének, és bélekenk [sic!] dagadásikbann, 's szorúlásikbann, hypokondriábann, melankoliabann, Vizelletnek bontakodásábann; arany érnek, anyaméhnek fajdalmibann, rühbenn 's efféle nyavalyákbann,"44 45 A tatai fürdőről a szerző sem tudhatott sokat, ha csak ennyit közölt:Vármegyébenn ezen kívül vagyon Tatán is Fördö, melly nevezetesnek mondatik."46 Egyetérthetünk Magda Pál statisztikájában levont konklúziójával: „Mind ezen javait áldott Hazánknak a' betegek tudják leg jobban meg betsülni; azon Minerális részetskéket, mellyekkel bővelkednek, és gyógyító ereiket az orvosoktól tudhatják meg leg jobban."46 A 19. század elején az idegenforgalom addig nem tapasztalt fejlődésének lehetünk tanúi, ebben az időben egyre gyakoribb az a jelenség, hogy egy-egy üdülőhelyet már nem kizárólag gyógyulásukat elősegítendő motiváció alapján kerestek fel a vendégek, hanem utazásuk motivációja a kikapcsolódás, a szórakozás. A megnövekedett kereslet gazdasági alapja a napóleoni háborúkat követő évek gazdasági konjunktúrája. A magyarországi gyógyfürdők vendégszáma megnő, ennek egyik oka mindenképpen az, hogy sokszor jelentősen olcsóbbak, mint a Habsburg Birodalom más részében található fürdők, a nyugat-európaiaknál pedig nagyságrendekkel voltak olcsóbbak47. Ám ez természetesen azt is jelentette, hogy a szolgáltatások színvonala is elmaradt a nyugat-európaiakétól. Ugyanakkor a gyógyfürdők fejlődését a feudális tulajdonviszonyok meghatározó módon befolyásolták, hiszen a fürdők legtöbbje magántulajdonban volt, és a mindenkori tulajdonostól függött, hogy milyen mértékben használja, illetve használja ki ezt a lehetőséget.48 Bár több fürdőt megemlít leírásában Fényes Elek és Magda Pál, a 19. századra a legismertebb kéttucat fürdő közé mindössze három dunántúli tudott csak felemelkedni: a balatonfüredi, a hévízi és a harkányi49, ez utóbbi kiépítését 1823 után kezdték meg, és a negyvenes évekre már majdnem ezer fő kereste fel évente. Harkány tipikus példája, hogy a tulajdonviszonyok, a földesúr habitusa, gondolkodásmódja mennyire meghatározó egy melegvizes lelőhely későbbi sorsa alakulásánál. Illusztrálására nézzük Fényes Elek sorait: „Nevezetessé teszi ezen helységet az annak tőszomszédságában fakadó, s nem régen felfedezetetett kénköves forrás. 1823-ban t. i. gr. Batthyáni Antal mint a falunak akkori földesura, a posványságok kiszárítása tekitetéből árkokat huzatván, némelly napszámos, kik ezen posványos iszapos árkokban dolgoztak, s már régóta térdfájásban szenvedtek, szembetűnőkép érezték a felfakadott meleg forrásereknek jótékony hatását; melly esetet ők másoknak is elbeszélvén, számosán jelentek meg a köznépből, s ezen iszapos meleg vizet fördésre használták. Az uraság látván az oda tóduló sokaságot, a legbővebb forrást kitisztittatta, s fürdőszobákat állítván melléje, közhasználatúvá tette. Végre a v[ár]megye figyelmetessé tétetvén, azt Patkovics József megyei orvos által megvizsgáltatta, kinek is hivatalos jelentése röviden ebből áll: a víz melegsége a d. Rospini által készített hévmérő szerint 41 fok, s olly heves, hogy meztelen kézzel, egy 2 itczés üveget megtölteni lehetetlen. Ezen természeti tulajdonságát a levegőnek semmi befolyása nem akadályozhatja. Eddig a megyei orvos jelentése. Tudományos vizsgálatát ezen ásványfor- rásnak, melly csúzos betegségekben, lép és májkeményedésben, aranyérben, fejér folyásban, s bőrnyavalyákban igen foganatosnak tapasztaltatott, Tognio pesti egyetemi oktatónak a magyar ásványvizekről készülőben levő 42 La Langue 1783.87. 43 La LangueI 783.62. 44 La Langue 1783.137-138. 45 La Langue 1783.138. 46 Magda 1819.38-39. 47 Erről részletesebben: Petneki 1982.146-161. A korszakról általában: Szántó 1970.171-193. 48 Petneki 1982.147. 49 Erről részletesen Lásd: Szita 1986. A harkányi vízről Lásd: még két 19. századi ismertetést: StrAzsav 1825.13-25., és Patkovics 1846.161-175.
