„Szépíteni kívánta a világot..." Rippl-Rónai József iparművészeti munkássága. Konferencia-előadások (Kaposvár, 2014)

Prekopa Ágnes: Túl a dekorativitáson. Rippl-Rónai kísérletezése és újításai az iparművészet terén

val, nőalakok csoportjában is; egy 1895 körüli lapon például negyedmagával jelenik meg,12 1917-ben a Primaverán ugyancsak hölgyek körében látható - Rippl-Rónai számos további kedvelt motívumával együtt.13 Rippl-Rónai alkotói módszerének egyik jól ismert jellegzetessége, hogy egyes jól sikerült és a festő számára kedves motívumok többször és többféleképpen, többféle kontextusban is megjelentek, iparművészeti és festői műveken egyaránt.14

A motívumok különféle variációinak többek között a szín adhat önálló karaktert. Az 1892-es vázlat adta kontúrokat Rippl-Rónai lényegében „kiszínezte” az 1898-as hímzett kárpit számára, hiszen a nőalak ruhája a abban a formában, ahogyan a kárpiton megjelenik, az egykorú viselettől idegen,15 a színeit - megelőlegezve a kukoricás korszak legintenzívebb, Fauve-reminiszcenciákat is hordozó vörös-sárga színkontrasztját - maga a festő határozta meg, mérlegelve a kompozíció egészét és a kárpitnak az enteriőrben elfoglalt helyét, szerepét (47. kép, Id. színes melléklet).

Rippl-Rónai számos képének címe színekről szól (Fehér fal, barna bútorok, Sárga zongoraszoba, Színes szoba stb.), ő maga pedig sok esetben a domináns színek, esetleg színpár említésével jellemezte műveit, az Ideálizmus és Reálizmus volt például a „zöld-sárga harmónia”, az Ernst Múzeum üvegablak-tervei pedig a „sárga-vörös színharmónia”, illetve a „hideg zöld és más színek orgiája”.16 Kér12 Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása. Katalógus. Szerk. Bernáth Mária, Nagy Ildikó. Budapest, 1998 (a továbbiakban: Rippl-Rónai 1998) Kát. 165. sz.

13 Reprodukciója: Rippl-Rónai 1998, 352. p. 2. kép

14 Berecz Ágnes kifejezésével: „képről képre vándorló sémák" ezek a motívumok, lásd: Berecz Ágnes: Egy bizarr délután. In: A modell. Női akt a 19. századi magyar művészetben. Katalógus. Szerk. Imre Györgyi. Budapest, 2004.177. p.

15 Ez úton köszönöm Semsey Réka viselettörténeti észrevételeit.

16 Ödönhöz 1911 novemberében írott levelét idézi: Róka Enikő: Ernst Lajos

és Rippl-Rónai József. Még egyszer az Ernst Múzeum üvegablakáról. In:

Művészettörténeti tanulmányok Sinkó Katalin köszöntésére, A Magyar

dés, hogy az Ideálizmus esetén a sárga alatt vajon az erdei háttér fái közé beszűrődő napfény foltjait kell-e értenünk (ez a kompozíció ugyanis sok részletében megújul az 1911-es aktsorozatban, ott pedig ilyen fényfoltokat láthatunk), vagy esetleg az aktok teste volt sárgás tónusú fonallal kihímezve. Ez utóbbi elképzelésnek ellentmond Med- gyessy Ferenc 1910-es években készült másolata a műről17 - hacsak nem feltételezzük, hogy esetleg egy színvariáció volt az, amit Medgyessy lemásolt.

Tudjuk ugyanis, hogy a kárpitjait Rippl-Rónai többféle színállásban is kivitelezhetőnek tartotta. 1898-ban, tehát a Vörös ruhás nő készülésének évében írta Radisics Jenőnek: „... ha egy pár Sympathikus modellt sokszorosítanánk? Ugyanazt a közcélra hasznos motívumot sok ezer példányban különböző módon más más színnel kivarrva reprodukálnánk.. ,”18

Ha pedig a „hímzett képek” színei variálhatók, ha a kompozíció indokolhatja a primér látványtól lényegileg eltérő színek használatát, mint a Vörös ruhás nő esetében, akkor érdemes megvizsgálni, hogy ez a megfontolás milyen mértékben kerülhetett át a festői életműbe. Az 1911 -es aktsorozat (Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van, Modelljeim kaposvári kertemben, Park aktokkal) mindegyik darabján szerepel egy egy igen karakteres, csupa ívelt vonalból álló piros motívum, méghozzá kétszer is: két piros Thonet karosszék. Az egykorú árukatalógusokból kiderül, hogy ekkoriban lehetett piros színben kapni a festményeken megjelenő 14-es száNemzeti Galéria Évkönyve 1997—2001. Budapest, 2002. (a továbbiakban Róka 2002) 289. p.

17 Reprodukciója: Rippl-Rónai 1998, 347. p., 2. kép — lásd még Földi Eszter tanulmányát ebben a kötetben.

18 Rippl-Rónai József levele Radisics Jenőnek, 1898. keltezés nélkül (érk. március 17.) Iparművészeti Múzeum Adattár, 116/1898/3. Közli: Ivánfyné Balogh Sára: Rippl-Rónai József iparművészeti elvei és iparművészeti tevékenysége kiadatlan levelei nyomán: Művészettörténeti Értesítő 1963, XII. évf. 2—3. szám, 182. p.

11