Horváth Szilvia: Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei (Kaposvár - Pécs, 2014)
Iordanes - Horváth Szilvia: ROMANA
Iordanes tát pedig diadalmasan a Városba küldte. És már a háború kÖ2pontját, Carthagót szorongatta ostromával, és azon volt, hogy befészkelje magát a kapukba. 172. Ekkor kissé megfordult a hadiszerencse, de csak azért, hogy több bizonyítéka legyen a római rátermettségnek, amelynek nagysága éppen a nehézségekben mutatkozik meg. Ugyanis, miután az ellenség külső segítségért fordult, Spárta elküldte nekik vezérét, Xanthippust, és a katonai dolgokban igen járatos férfi legyőzte Regulust. A gyalázatos vereség a rómaiak számára szokatlan volt: az igen bátor hadvezér bizony élve került az ellenség kezébe. 173. Ám ő mégis méltón viselte a nagy csapásokat. Ugyanis sem a pun börtönben nem tört meg, sem azután, hogy magára vállalta a követi megbízást. Mivel az ellenkezőjét fordította le, mint amit az ellenség parancsolt neki, nehogy létrejöjjön a béke és megengedjék a hadifoglyok cseréjét. És nagysága aztán sem torzult el, hogy önként visszatért ellenségeihez, végül pedig a börtönben és a szenvedés során sem. Sőt mindezeknél mi más csodálatraméltóbb, mint hogy győztes volt a győztesek felett? Mert Carthago még nem hátrált meg, és a Sors felett is diadalmaskodott. A római nép pedig sokkal erőteljesebben és buzgóbban törekedett Regulus megbosszulására, mint a győzelem megszerzésére. 174. Eszerint Metellus consulsága idején94, amikor a punok erőikkel ismét egyesültek, és újra háború volt Szicíliában, a római hadsereg Panormusnál úgy megsemmisítette az ellenséget, hogy az gondolni sem mert rá, hogy a szigetre lépjen. A győzelem hatalmas bizonyítéka a körülbelül száz elefánt fogságba ejtése. Ez úgy is nagy zsákmányt jelent, ha ezt a csordát nem háborúban, hanem vadászat során szerzik meg. 175. Appius Claudius95 consult pedig nem az ellenség, hanem azok az istenek győzték le, akiknek jósjeleit semmibe vette. Hajóhada azon nyomban elsüllyedt, amint megparancsolta, hogy pusztítsák el a madárfiókákat, mert megtiltotta, hogy ezek útmutatása alapján harcoljanak. 176. Marcus Fabius Buteo pedig az ellenségnek Itáliába áthajózó flottáját pusztította el már az afrikai tengeren Egimurusnál96. Akkor a vihar akkora diadalmenetet hiúsított meg, hogy a megfordult szelektől űzött hajóhad — miután hajótörést szenvedett — hatalmas zsákmányával megtöltötte Afrikát és a Syrtist, és az összes ott lévő sziget járadan partjait. Nagy volt a veszteség, de nem az első nép érdeme hiúsult meg, hanem a vihartól a győzelem, a hajótöréstől pedig a diadalmenet. Mégis diadalmaskodott a római nép, minthogy pun zsákmány úszott mindenféle hegyfokon és szigeten. 40
