Horváth Szilvia: Iordanes: Romana. Az idők rövid összefoglalása, avagy a római nép eredete és tettei (Kaposvár - Pécs, 2014)

Iordanes - Horváth Szilvia: ROMANA

IORDANES tett hitet bÍ2onygatva, hogy magasztosabb alakban látta Romulust, mint amilyen volt. Továbbá, hogy Romulus meghagyta, hogy fogadják őt el istenségként, az égben hívják Quirinusnak: az istenek pedig jónak látják, hogy a népek ura Róma legyen27. 96. Romulust Numa Pompilius követte28, akit híres vallásossága folytán ön­ként kértek fel, pedig a savin Curesből való volt. O fejtette ki az ál­dozatok és szent szertartások rendjét, illetve a halhatatlan istenek min­denfajta vallásos tiszteletét; ő hozta létre a pontifexek, az augurok, a saliusok papi testületét, és a többi papi hivatalt. O osztotta fel az évet tizenkét hónapra, és határozta meg az ünnep- és tiltott napokat. O ve­zette be a birodalom bizonyos titkos zálogainak, a szent pajzsoknak és a Palládiumnak, a kétarcú Ianusnak, Fidesnek, a béke és háború istenasz- szonyának tiszteletét, és hogy Vesta szüzeinek gondoskodniuk kell a tűz­helyről29, hogy az ég csillagainak képmására őrként virrasszon a biroda­lom tüze. Mindezeket mintegy Egeria30 figyelmeztetésére tette, hogy a barbárok annál inkább fogadják el. Végül ezt a vad népet olyanná tette, hogy a birodalmat, amit erőszakkal szerzett meg, szent kötelességtudás­sal és igazságossággal tudja kormányozni. 97. Pompilius Numa után Tullus Hostilius következett, akinek bátorsága ju­talmául még a királyságot is felkínálták. O vezette be az összes katonai szokást és a háborúzás művészetét. Ezért a csodálatosképpen kiképzett ifjúsággal harcra merte hívni az albaiak erős, és régóta élenjáró népét. Azonban a hasonló hadifelkészültségűek gyakori csatározásai mindkét felet tönkretették volna, ezért ennek elkerülése érdekében harcba küld­ték a Horatiusokat és Curiatiusokat, egyik és másik oldalról is a hármas­hármas ikerpárt, rájuk bízva mindkét nép sorsát. Eldöntetlen és szép küzdelem volt, s maga a végkimenetel is csodálatra méltó. Hiszen egyik részen három sebesült, a másikon két halott. Amelyik Horatius pedig életben maradt, bátorságát csellel is megtoldotta, ugyanis, hogy megosz- sza az ellenfelet, menekülést színlelt és aszerint, ahogy egyenként üldözni tudták, támadta meg és győzte le őket. így (máskor szokatlan dicsőség!) egyetlen ember kezétől született meg a győzelem. Amit ő később rokon­gyilkossággal szentségtelenített meg. Mert húga, amikor meglátta rajta a jegyesétől - aki ellenség volt - elvett hadizsákmányt, elkezdett sírni. Horatius azonban a szűznek ezt az éretlen szerelmét karddal bosszulta meg. Hogyan merészelte a törvényekkel szemben? Borzalom! 98. Ám a vitézség felülkerekedett a gyilkosságon, és gaztettét felülmúlta di­csősége. Álba városa31 azonban nem maradt sokáig hűséges. Ugyanis a Fidenaevel való háború idején, a szövetség értelmében segítségként csa­patokat küldött: de ezek a kettő között középen várták a hadiszerencsét. 26

Next

/
Thumbnails
Contents