Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
9. A mezőgazdasági gépek külkereskedelme - 9.1. Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1883-1913 évek között
Király István Szabolcs Vizsgáljuk meg a fenti időszak mezőgazdasági gépkivitelét, amely egyben a magyar mezőgazdasági gépgyártás fejlődését is reprezentálja. Az előző időszak első (1883) és utolsó évét (1913) nem számítva a kivitel is folyamatos emelkedést mutat. Kivitel Különösen dinamikus az emelkedés 1902-től. A fenti országokon kívül kisebb meny- nyiségben folyamatosan exportáltuk Boszniába, Hercegovinába, és Olaszországba, rendszertelenül Franciaországba, 1893-tól Törökország európai részébe. 1901-től ázsiai felébe s 1908-tól Algírba is. A mintegy 30 év kivitelét és behozatalát összehasonlítva megállapítható, hogy a behozatal 4-7-szeresen haladta meg a kivitelt azonos éveket figyelembe véve. Látni fogjuk, hogy ez a tendencia az I. világháború után gyökeresen megváltozott. 17. táblázat: Kivitel (t) 1884 1898 1912 Ország t eK t eK t eK Ausztria 263,8 236 278,9 272 2448,1 1851 Oroszország 1,8 2,0 65,9 60 1306,1 1013 Ro mánia 259,3 222 1148,4 1288 2866 1983 Szerbia 127 115 186 244 387,6 285 Bulgária244,6 257 1249,8 838 Összesen: 757,6 668 1953,7 2164 8903,1 6644 Forrás: 322 Az 1883-1913 között részletesebben elemzett gépek (Vö.: 21. táblázat) a mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmában mintegy 60%-ot képviseltek (Vö.: 18. táblázat). Nem szerepeltettük a kézi és járgányos cséplőgépeket (csak 1883-ban!) a járgányokat, a gabonarostákat, stb. elsősorban a későbbi összehasonlítások miatt. E gépek zöme, mindenekelőtt a járgányok a belsőégésű motorok térhódításával veszítenek jelentőségükből. De a század első évtizedében még van rájuk kereslet: ezt az alábbi adatokkal bizonyítjuk: 18. táblázat: Főbb gépek külkereskedelmi forgalma (%) 1883 1898 1913 a behozatalnál: 89,30% 58,90% 63,40% a kivitelnél: 62,80% 60,10% 72,80% Forrás: KSH adatai alapján saját összeállítás 94
