Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
9. A mezőgazdasági gépek külkereskedelme - 9.2. Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1925-1938 évek között
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE A külkereskedelmi statisztika több helyütt külön táblázatban hozza az egyes gépek alkatrészeinek behozatalát illetve kivitelét. Ennek elemzése egy gyakorlott gépüzemeltetőnek sok mindent elárul. Utalhat a behozott gép minőségére, az üzemeltetés és javítás szakszerűségére, a gép élettartamára, az alkatrészbeszerzés nehézségeire is. A Gazdasági Lapok, majd a Köztelek visszatérő jelzése az alkatrészek hiánya s drágasága. A nagyobb tételben szállító külföldi gyárak magyarországi telephelyein alkatrészjegyzékből lehetett rendelni: (pl. a bécsi Hofherr-Schratznál vagy az angol Clayton-Shuttlewortnél és a Fowlemél.) A vizsgált gépeknél a legkisebb alkatrész szükséglet a vetőgépeknél merült fel - a behozott gép súlyának 2,6-2,8%-át tette ki, a legnagyobb a gőzekéknél, ahol 37-107%, de pl. 1901-ben 165,7% is volt. A gyakran 20-30 éves gőzekék felújítása sok és súlyos alkatrész pótlását kívánta. 9.2. Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1925-1938 évek között Az első világháborút lezáró trianoni szerződés a magyar mezőgazdaság szempontjából is új helyzetet teremtett. A háborút követő években az új államok fontos gazdaságpolitikai döntése volt a régi gazdasági kapcsolatok felszámolása, az önállóságra való törekvés. A monarchia utódállamai között megszűntek a természetes piacok. Az egykori importőr országok kormányai jelentős segítséget nyújtottak saját mezőgazdaságuk fejlesztéséhez, amely hozzájárult technikai szintjük emelkedéséhez is. Az új államok belső piacainak védelmébe tett intézkedései 1925-től enyhültek, így a szomszédos országokkal is megélénkült a külkereskedelmi forgalom, amely természetesen a mezőgazdasági gépek terén is megmutatkozott. 1925 és az utolsó békeév 1938 közötti időszak forgalmára az alábbiak jellemzők:- a behozatal és kivitel aránya megváltozott, a kivitel javára: max. kiv.: 7451.5 t 1929-ben; max. beh. 1928-ban 3089.2 t, min. kiv. 502.5 t 1932-ben min beh.81,3 t 1932-ben,- mind az exportáló, mind az importáló országok száma nőtt. (1925-ben pl. 16 országból importáltunkés 16-ba exportáltunk),- a behozatalt illetően megszűnt Ausztria meghatározó részesedése, Németországé relatíve megnőtt,- az eddigi importálók a saját ipar fejlesztésének köszönhetően exportáltak is. pl. Románia, Bosznia-Hercegovina (majd Jugoszlávia),- új országokból és országokba is szállítottunk mezőgazdasági gépeket, pl. Olaszországból, Franciaországból, Cseh-Szlovák Köztársaságból, Svédországból, illetve Görögországba, észak-afrikai országokba, Dél-Amerikába,- az USA és Nagy-Britannia részesedése 1925 és 1931 között volt számottevő, ezt követően jelentéktelennek mondható. 95
