Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

8. A magyar gépgyártás szerepe a mezőgazdaság technikai fejlesztésében

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

érintette. 1875-1876-ban egyetlen új mezőgazdasági gépgyárat sem alapítottak, ugyanakkor 6 tönkrement. A belső piac visszaszorulása volt az oka a balkáni terjeszkedésnek. Erősítette ezt a németországi védővámok bevezetése is. Ennek következménye az osztrák mezőgazdasági ipar még erősebb érvényesülése, mert a védővámok visszaszorították a fejlettebb angol, német, belga és francia gyárak versenyét. A mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalmánál ez tetten is érhető. Ezek ellenére növelni tudta termelését az Államvasutak Gépgyára, a Schlick-gyár, és a Nicholson is erőteljesebben kapcsolódott be a mezőgazdasági gépgyártásba. Utóbbi az eddig Angliából importált gépek egy részének hazai gyártását kezdi meg új gépgyárában.318 Az 1890-es években is a fővárosban összpontosul a mezőgazdasági gépgyártás. Vidéken két jelentős mezőgazdasági gépgyár működik, a Kühne-gyár Mosonban 340 munkással és a Mayer-féle gyár Szombathelyen 267 munkással. Kund Ede szerint 1870 és 1900 között 8 jelentősebb mezőgazdasági Gépgyár volt Magyarországon:319- Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (a későbbi MÁVAG),- Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG),- Clayton és Shuttleworth-gépgyár,- Kühne-féle gépgyár,- Nicholson gépgyára (később Schlick-Nicholson),- Ganz gépgyára,- Szombathelyi Mayer-féle gépgyár (később Magyar Motor- és Gépgyár),- Kalmár Zsigmond-féle rostagyár Hódmezővásárhelyen.

1912-től fokozatosan a kispesti gépgyár - Hofherr-Schrantz - Clayton-Shuttleworth RT lesz a magyar mezőgépgyártás meghatározó vállalkozása.320

(A magyar mezőgazdasági gépgyártás történetét Estók János dolgozta fel kandidátusi értekezésében , majd „A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon a kezdetektől 1944-ig” címmel könyv alakban is megjelent. Budapest, 1996.)

91