Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
9. A mezőgazdasági gépek külkereskedelme - 9.1. Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1883-1913 évek között
Király István Szabolcs 9. A mezőgazdasági gépek külkereskedelme A magyar mezőgazdaság gépesítésének fejlődését a kutatók az 1871 -tői rendelkezésre álló statisztikák alapján elemzik. Fontosnak tartottam megvizsgálni és elemezni a mező- gazdasági gépek 1882-től rendelkezésre álló külkereskedelmi forgalmát.321 A szántóföldi termelésnél használt legfontosabb gépek forgalmát súlyban közölöm, mert ez 1882-től 1938-ig rendelkezésre áll. Mind a behozatal mind a kivitel növekedése egybeesik a hazai mezőgazdasági gépgyártás fellendülésének időszakával, bár az még a századfordulón sem tudott lépést tartani a növekvő szükséglettel. A szükséglet a gépesítés (mechanizáció) kezdeti lépéseitől, az 1840-es évektől növekvő tendenciát mutatott, időnként rapszodikusan, ellentmondásosan jelentkezett. Alapvetően a mezőgazdasági termékek piaci áraitól, a hitelviszonyoktól és persze a mezőgazdasági gépek áraitól függően. A fel-fellob- banó mezőgazdasági válságok, különösen az 1870-es évektől mindinkább érezhető túltermelési válság mély nyomokat hagytak a technikai fejlődés útjában is. A gépek iránti kereslet természetesen a mezőgazdasági gépek gyártásában is szélsőségeket indukált. A bizonytalan piac, bizonytalan s nem egyszer megbízhatatlan gyártást is eredményezett. A két világháború között a magyar mezőgazdasági gépgyárak már ki tudták elégíteni a hazai igényeket, termelési kapacitásukat még az export sem kötötte le. A külkereskedelmi forgalom elemzése szemléletesen mutatja a gazdaságilag fejlett országok hatását a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésére.322 9.1. Mezőgazdasági gépek külkereskedelmi forgalma 1883-1913 évek között A Magyar Szent Korona országainak 1882-1913. évi külkereskedelmi forgalma szerint a mezőgazdasági gépek behozatalában 1883-tól - időnkénti visszaeséssel ugyan 1913-ig növekedés figyelhető meg. A két világháború közötti időszak adatait is ismerve megállapíthatjuk, hogy a magyar mezőgazdaság technikai fejlődésének legintenzívebb szakasza az 1880-as évek elejétől az első világháborúig teijedt. A gépkivitel - szintén ingadozásokkal - ugyancsak emelkedett a fenti időszakban. Fontosnak tartom annak vizsgálatát is, hogy az adott időszakban mely országok voltak a legnagyobb exportálók, illetve mely országokba irányult a magyar mezőgazdasági gépexport. Behozatal Monarchia gazdaságpolitikájának megfelelően Ausztria részesedése meghatározó, a fenti években (a súlyt illetően): 53,1%; 80,8% és 59,4%, de 1902-ben 92,3% is volt! Ausztria részesedése a gazdaság más területén is jelentős. 1910-ben a teljes nemzetgazdasági import (16137980 K) 74,5%-át (12020279 K) Ausztriával bonyolítottuk le. 92
