Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
8. A magyar gépgyártás szerepe a mezőgazdaság technikai fejlesztésében
Király István Szabolcs 8. A magyar gépgyártás szerepe a mezőgazdaság technikai fejlesztésében A mezőgazdaság gépesítésének alacsony szintjét a magyar gépgyártás fejletlensége is magyarázza. A kiegyezés előtti időszak mintegy félszáznyi, legfeljebb 20 munkással dolgozó gépkészítő és javító üzem - amely főleg a nagybirtokot látta el mezőgazdasági gépekkel - a kisárutermelés szintjén dolgozott. Jelentőségük a helyi piacokon nem terjedt túl, országos hírnévre csak kevés tett szert. (Vidats, Rock, Kühne). A közismert okok között a hitelviszonyok megoldatlansága volt a legmeghatározóbb. Jóllehet a Magyar Földhitelintézet 1863-ban megkezdte működését, az alacsony terményárak (az 1870-es évektől 1906-ig a túltermelési válság hatásaként fokozatosan csökkent a búza átlagára), a magas termelési költségek különösen a kisgazdaságokat érintették kedvezőtlenül, mert a hiteleket nem tudták törleszteni.314 A jelzálogterhek nagy részét ezek a gazdák viselték. Míg 1875-ben 9606, 1893-ban már 14473 végrehajtás történt. A tönkrement kisbirtokos és mezőgazdasági munkás jelentős része vándorolt ki a jobb élet reményében.315 A fejlődést akadályozó közlekedés, a korlátolt belső piac mellett ki kell emelnünk a megfelelő szakemberek hiányát. Sem elegendő szakmunkás, sem megfelelően képzett műszaki értelmiség sem volt. A kisárutermelésből azok az üzemek emelkedtek ki, akiknek a tulajdonosai a fejlett országokban (többségükben német területen) szerezték elméleti és gyakorlati ismereteiket, vagy ilyen szakembereket alkalmaztak, (pl. Pabst, Kühne, Hofherr, Schrantz stb.) A nagyipari fejlődést meghatározó nyersvas termelés 1865-ben Magyarországon 0,1 millió t., Ausztriában 0,17 Német-Birodalomban 1,25 millió t., Nagy-Britanniában 4,75 millió t volt. 1900-ig azonban a hazai nyersvas termelés 3,4-szeresére (a széntermelés 3,6-szorosára) nőtt. Igaz a magyar vasérc jelentős részét Ausztriába szállították.316 Az osztrák ipar érdekérvényesítő törekvése már a magyar mezőgazdaság gépesítésének kezdeti szakaszában megfigyelhető. Ausztrián keresztül jutnak el az eredeti angol, amerikai, német mezőgazdasági gépek, majd ezek mintájára készült osztrák gépek hazánkba. Fontos, előretolt bástyái voltak e külföldi gyáraknak, akik itt vetették meg lábukat, s nyitottak új üzleteket Kelet felé. Jó példája ennek a magyar mezőgazdaság gépesítésében úttörő szerepet játszó Clayton és Shuttleworth gyár vagy a bécsi Hofherr és Schrantz. A kiegyezést követően a mezőgazdasági eszközök gyártása intenzívebbé vált. A nagyobb gyárak (Schlick, Röck, Nicholson) fő profiljuk mellett foglalkoztak mezőgazdasági gépek gyártásával is (elsősorban gőzlokomobilokkal). Tizenöt kisebb-nagyobb gépgyár kifejezetten mezőgazdasági gépeket állított elő. Az Angliával fennálló kereskedelmi szerződés még a kiegyezést követően - 1878-ig - lehetővé tette az angol gépek terjedését, amely komoly versenyt jelentett a magyar gépgyártóknak. Galgóczy szerint a magyar mezőgazdasági gépgyártás hanyatlásának ez volt a fő oka.317 Ennek ellenére a kiegyezés előtt alapított gyárak közül Kühne Ede, Röck István gyára megerősödött. 1871-ben indult be a szombathelyi Mayer E. és Fiai Gépgyár, 1872-ben a Nicholson Pesten. Az 1870-es évek túltermelési válsága a mezőgazdasági gépgyártást is súlyosan 90
