Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
7. Szakember, szakképzés, a "gépész"
Király István Szabolcs csak azután érezhető miután gyárat is alapitanak Magyarországon. Bár kezdetben - mint Európa más országaiban is - az angol gépek jelentek meg hazánkban, a mezőgazdasági gépgyártásban, javításban s részben üzemeltetésben a Monarchia jellegéből adódóan elsősorban a német nyelvterületről jött szakmai ismeretek terjedtek el. A szakképzés színvonala összefüggött a népiskolai oktatással. Nem véletlen, hogy 1854-ben az abszolutista kormány rendeletben erősíti meg a vasárnapi vagy ismétlőiskolákat. A népiskolákat arra kötelezte, hogy az iparosinasok részére külön termekben szervezzék az oktatást. Itt a 3. osztályban a rajz oktatása kötelező volt.292 Jelentős állomása a szakképzésnek az 1872. évi VlII.te (az ipartörvény) megjelenése, amely eltörölte a céheket és lehetőséget adott minden önálló iparosnak tanonc tartására. Még ebben az évben indul Kassán az első gépészeti ipartanoda, amelynek célja felkészíteni a műegyetemi tanulmányokra, gépészeti, gyáripari tudományokat elméleti és gyakorlati téren biztosítani. Ugyanitt történt gépvezetők és kazánfűtők képzése is.293 Az uradalmi gépészek szakmai alapképzettsége valamilyen ipari szakma volt: kazánkovács, lakatos, esztergályos stb. Ezt bővítették gépkezelői, gépvezetői, kazánfűtői stb. tanfolyamokkal. E tanfolyamokat felsőbb ipari iskolák, a műegyetem, a gazdasági akadémiák, gyárak és képviseleteik, szakmai érdekképviseleti szervek (pl. OMGE) stb. szerveztek. A mező- gazdasági traktorkezelői tanfolyamok indítására 1928-tól került sor. Az FM 10358/1928 II. A. 1. sz. rendeletével az OMGE-t bízta meg a koordinálással, az oktatással a Budapesti Felsőipariskolát.294 (Ezt megelőzően a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet gépjárművezető tanfolyamain lehetett traktorokból illetve motoros szántógépekből bizonyítványt, majd jogosítványt szerezni).295 A nagy múltú iskolákban 1911-ig mintegy 25000 fő hallgatta a gépkezelői tanfolyamokat. 1901-től 1911-ig közel 3000 fő a gázmotorokat.296 A 15 majd 20 napos traktorkezelői tanfolyamon a hallgatók megismerkedtek a motorok szerkezetével, kezelésével, a traktorok, traktorekék üzemeltetésével, a cséplőgépekkel. Az elméleti és gyakorlati részből álló kurzus tandíja 15 pengő volt.297 A gépész szakképzés hiánya elsősorban a közép- és kisgazdaságokban érződött. A nagyobb uradalmakban már a gőzgép térhódításával együtt kialakult egy-egy saját javítóműhely, s ezzel egy szakembergárda is.298 A szakszerű üzemeltetés és gépjavítás érdekében hazánkban is próbálkoztak — német mintára — ún. motorőrség felállításával. A Motorpflugüberwachung Gmbh. szerint a traktorok üzemzavarainak mintegy 30%-át a szakszerűtlen kezelés okozza.299 Az elsőként Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (1926) létrejött szervezet működéséről Góth László, jószágigazgató számolt be az OMGE műszaki bizottságának ülésén.300 Az önkéntes belépők tagdíjat fizettek. A gépészmérnök által irányított szerelők havonta kétszer ellenőrizték a traktorokat, a hibákat a helyszínen, illetve a központi műhelyben kijavították. A felmerült költségeket a tagok fizették. A revíziók révén mintegy 28%-os üzemanyag-megtakarítást, és közel 15%-os teljesítménynövekedést értek el. A kedvező tapasztalatok ellenére a rendszer nem tudott elterjedni, elsősorban anyagi okok miatt. Minél több gép került az uradalmakba annál nagyobb igény mutatkozott a jól képzett gépészek iránt. A nagyuradalmas Somogy megyében 1877-ben 27 gépészt tartottak nyílván, a hagyományos kovács szakmában 516 főt, a bognárban 221 főt.301 1882-ben számuk 25-re csökken (gépész), a kovács szakmában még 405-en dolgoztak.302 Néhány évtizeddel később a Köztelek hasábjain olyan hirdetések jelentek meg, amelyek igen magas követelményeket támasztottak a gépészekkel szemben. Pl. legyen jártas benzin, gőzgép és villanymotorok kezelésében és emellett legyen ügyes patkoló.303 Vagy: „értse az összes mezőgazdasági gép javítását, karbantartását, a kettős géprendszerű gőzeke, és szívógázmotor kezelését, legyen jártas a vasesztergályozás és autogén-hegesztés terén.”304 88
