Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

7. Szakember, szakképzés, a "gépész"

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

Az 1865 után elindított magyar királyi gazdasági tanintézetek óratervében is kellő hangsúlyt kapott a mezőgazdasági gépek elméleti és gyakorlati oktatása. A gazdasági eszköztan és gépisme című tantárgy a negyedik félévben kapott helyet heti 3 órában. A tanintézet céljából következik, hogy a hangsúly a gyakorlati oktatásra esett. A gyakorlati foglalkozások során a hallgatók nemcsak az erő- és munkagépek szerkezetével, működésével, beállításával, és karbantartásával ismerkedtek meg, hanem azokkal saját maguk is gyakorolhattak, dolgozhattak. A gyakorláson túl, mint leendő középvezetők megismerték a gépi munka szervezését, az üzemköltségek alakulását a növénytermesztésnél épp úgy mint az állattenyésztésnél. (Balás Árpád im. 64-67. o.) A szakmai igények növekedésével a gazdasági tanintézeteket 1906-tól akadémiai rangú intézetekké szervezik.

Az 1880-as évektől általánossá lett magyar királyi földmíves iskolák önálló tantárgyként nem tanították a mezőgazdasági gépeket, de a növénytermesztés az állattan és állattenyésztés tantárgy keretén belül erre sort kerítettek. A mezőgazdasági gépek számának növekedése az 1880-as évektől már külön tanfolyamok szervezését is igényelte. Ebben több más szervezet mellett a mezőgazdasági tanintézetek is részt vállaltak. (Gőzlokomobilok, robbanómotorok, gőzcséplőgépek stb. kezelésére, Magyaróváron, Keszthelyen, Kolozsmonostorban hirdettek tanfolyamokat.)

Az első világháború után óriási erőfeszítések árán, nem kis ellenállás közepette 1920 őszén megindul a négy éves egyetemi szintű mezőgazdasági képzés, a Budapesti Tudományegyetemen a Közgazdaságtudományi Kar mezőgazdasági osztályán; vö.: 1920. évi XXXI. Te. A mezőgazdasági géptan oktatását az első - 1920-ban bevezetett óraterv szerint - a Műegyetem látta el (Szabó Gusztáv prof.). A technikai fejlődést tükrözi a mezőgazdasági elektrotechnika tanrendbe iktatása. A mezőgazdasági gépek oktatása esetében a Műegyetemhez való csatolás szerencsésnek bizonyult. Az egyetem mezőgazdasági, géptani tanszékéhez tartozó gépkísérleti állomás jó lehetőséget biztosított a gazdász hallgatóknak is a legújabb technikák és az összehasonlító vizsgálatok megismerésére. (Dr. Walleshausen Gyula {főszerk.}: Jubileumi Emlékkönyv 1920-1995 GATE Gödöllő 1995.1. köt. 111-119.0.)

A fejlett nyugati országoktól eltérően - az igazán jelentős gépparkkal rendelkező nagybirtokokat kivéve - a hazai mezőgazdaság nem igényelte a gépészmérnökök alkalmazását. A szakmailag, hatóságilag szükséges, mezőgazdálkodással összefüggő feladatokat műegyetemi gépészmérnökök látták el. (Pl. gőzkazánok vizsgálata, nagyobb teljesítményű stabil erőgépek telepítése, fontosabb gépi beruházásokhoz szakmai vélemény adása stb.) A második világháborút követő politikai változások, amelyek a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek szervezésével egy új birtokstruktúra kialakításával jártak - azaz szántóterületük fokozatosan nőtt - már igényelte a speciálisan képzett mérnökök alkalmazását. (Vö.: II. rész 14. fejezet)

Bár a hagyományos mezőgazdasági szakképzésnek nagy múltja volt hazánkban, az önálló, államilag szervezett gépészképzés csak a 2. világháború után indult el. A gépek javításához és üzemeltetéséhez értő szakembereket kezdetben maguk a gépgyárak képezték ki. Vidats István már 1850-ben keres „arravaló ügyes egyéneket” képzés céljára.290 A Gazdasági Lapok 1853. évfolyamában már olyan gépgyárról is olvashatunk, ahol „minta-rajzszoba”, asztalosműhely, öntöde, kovács, lakatos, vasesztergályos-műhely áll a „gépészetre szándékozó ifjak rendelkezésére”.291 Ugyanők az ipartanodába rendkívüli hallgatóként eljárhatnak, ahol számtan, mértan, erőművi vagy természettani előadásokat hallgathatnak. Amikor Érkövy Adolf az Angol Gazdasági Géptárat 1858- ban felállítja a Clayton és Shuttleworth gőzcséplő (és más mezőgazdasági gépek) árusítására, a gépekhez kellő számú alkatrészt is adnak a szakemberhiány miatt. 1860-ban már a gépek javítását is vállalják s gondot fordítanak a gépészek betanítására. A külföldi gépekkel, kellően felkészült szakemberek is érkeztek hazánkba, de ezek jótékony hatása

87