Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
5. A villamos energia mezőgazdasági célú hasznosítása
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE villamos áramot. Az 50 V-os és 1400 A-es áramot 1400 V-ra (4,3 A) transzformálták, majd a felhasználás helyén újból 100 V-ra, amivel a lámpákat és a motorokat működtették.274 Az első áramtermelő egységek (Németországban, az 1880-as években, hazánkban a századfordulótól) helyi jelentőségűek voltak s egyenáramot termeltek. Ott alakultak ki, ahol nagyobb teljesítményű gőzgép vagy belsőégésű motor rendelkezésre állt pl. bányákban, malmokban.275 A kisebb, de egy falut vagy várost ellátó erőművek már lehetővé tették, hogy villamosítsák a cséplést, a szivattyúzást, a takarmány-előkészítést, tejfeldolgozást stb. Az első világháborút követő években a nagy teljesítményű erőműveknek köszönhetően a német mezőgazdaságban a villamos áram felhasználása általánossá vált. A DLG breslaui kiállításán (1926-ban) mutattak be egy kisgazda majort, amelyet teljesen villamosítottak (Elektrohof). Jóllehet az első villamos szántásra Franciaországban került sor (Sermaize, 1879), próbálkozások Németországban is történtek (Halle 1894, Dahlwitz 1895). A kísérletek a századforduló után is folytatódtak. Emil Meyer (Duisburg) és August Fischer (Köln) gyakorlatban is jól dolgozó egy gépes rendszereket gyártottak. 1929-ben közel 200 működött belőlük.276 Hazánkban is folytak kísérletek villamos erőgéppel, az első világháború előtt, de nem terjedtek el, főleg a drága és sok helyütt hiányzó villamos energia miatt.277 A villamos energia mezőgazdasági célú alkalmazásának első jelentősebb próbálkozása az Ikervári Vízierőműhöz, illetve a magyaróvári főhercegi uradalomhoz köthető. Az 1895-ben üzembe helyezett erőművet a Rába folyóra telepítették azzal a céllal, hogy helyközi erőműként ellássa Szombathelyt, Sárvárt, majd bővítése után Sopront; e városok világítási igényeit, illetve a városi villamos vasutak energia szükségletét. Az ikervári erőmű egyenáramot termelt. (Ennek hosszú távú szállítását a franciák és a németek a feszültség jelentős növelésével oldották meg még az 1880-as években.) A kisfeszültségű fogyasztók és a nagyfeszültségű átvitel közötti problémát az egyenáramú rendszerekben csak motorgenerátorokkal lehetett kiküszöbölni, szemben a váltakozó áramú rendszerekben mindezt a transzformátorok (1885) megoldották. Ez utóbbi egyszerűbb és olcsóbb megoldás döntő tényezőnek bizonyult a váltakozó áramú rendszerek elterjedésében, az egyenáramúak visszaszorulásában. Az erőmű kezdeti névleges teljesítménye (300 kW) már lehetővé tette nagyobb energia igényű mezőgazdasági gép üzemeltetését is. így itt próbálkoztak, hazánkban elsőként a villamos szántással 1895-ben, majd az első villamos cséplésre is itt került sor 1897-ben. (ET 1920. 20.o.) 1899-ben már 28 cséplő motort üzemeltetett az erőmű saját vállalkozásban, igen jó haszonnal. Az ikervári erőmű teljesítménye a többszöri bővítés eredményeként 1923-ban már 2380 kW, amelyhez még ekkor is 29 cséplő motort kapcsoltak összesen 280 kW teljesítménnyel, továbbá mintegy 67 kW összteljesítményű — főleg az állattenyésztést segítő - villamos kisgépet is üzemeltettek. (ET 1923. 41-42. o.) A villamos szántás teljesítménye - a külföldi tapasztalatok alapján - tíz órás műszakot figyelembe véve 2,6-3,6 hektár a talaj fajlagos ellenállásától, a szántás rendszerétől (egy-vagy kétgépes), a villamos hálózat kiépítettségétől stb, függően; energia fogyasztása 25-100 kWh/ha. Az egygépes rendszerű elektromos szántás esetén a villamos motort a billenőekére szerelik és munka közben saját magát és az ekét csőrlővel vontatja. A láncot, amelyet a tábla két végén egy-egy horgonykocsi biztosít, áttételen keresztül hajtja meg a motor láncdobja. Egy-egy fogás után a horgonykocsikat telepítik az újabb fogáshoz. (Ezt a megoldást Zimmermann hallei (Halle a. d. Saale, Németország) gyáros mutatta be 1895- ben.) Az egyenáramú motort a tábla szélén gőzgéppel hajtott dinamó látta el 60-80 A-es és 110 V-os árammal. (MSZ 1896. 161.0.) Váltakozó áramú motor esetén, fixen kiépített magasfeszültségű hálózatról transzformátor közbeiktatásával biztosítják a villamos energiát. 81
