Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)

4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.4. A belsőégésű motorok

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG GÉPESÍTÉSE

tása változó terhelésnél gondot okozott, ezért Ottó a magasabb fordulatokon a gáz útját elzárva ún. kihagyásos szabályozással próbálkozott. Nem is eredmény nélkül, mert a benzinmotoroknál hosszú ideig alkalmazták egyszerűsége és takarékos volta miatt. A nagyobb fordulatú motoroknál megjelenik a nagyfeszültségű mágneses, majd akkumulátoros gyújtás, mind a két szelepet (szívót is) vezértengely szabályozza. Új szerkezeti anyagok jelennek meg, a motorok súlya, mérete csökken, fajlagos teljesítményük fokozatosan nő. A gyártástechnológia lehetővé tette Rudolf Diesel (1858-1913) 1892-ben szabadalmaztatott motorrendszerének elterjedését is. A mezőgazdaságban azonban hosz- szú ideig nem tudott vetélytársa lenni az olcsóbb és könnyebben kezelhető benzinmotornak. Ez utóbbi ellen csupán tűzveszélyessége szólt, ezért a figyelem a hasonló fűtőértékű, de kevésbé veszélyes petróleum felé irányult. A mezőgazdaságban olcsón előállítható alkohol motorikus célra való felhasználásával már a 19. század utolsó éveiben próbálkoztak. Elterjedésük - hasonlóan a szívógázmotorokhoz - a benzinhiányos időkben figyelhető meg.

A világítógázzal és a folyékony tüzelőanyaggal működő motorok kezdetben csak kisebb teljesítményig (10-12 Le 7,3-8,8 kW) voltak gazdaságosan használhatók, a nagyobb teljesítménynél a gőzgépekkel még nem vehették fel a versenyt. A kutatók, a mechanikusok figyelme olyan tüzelőanyag felé irányult, amely egyrészt függetlenítette a motorokat a városi gázhálózattól, másrészt az addig használt tüzelőanyagoknál olcsóbb, gazdaságosabb üzemet is biztosított. Erre az éghető gázok közül a generátorgáz látszott a legalkalmasabbnak. Az első, motorikus célra használható gázgenerátort Dowson építette az 1880-as években.219 A bonyolult és nem ritkán veszélyes üzemű, nyomó rendszerű gázgenerátort az 1890-es években váltja fel az egyszerűbb, a motor szívóütemét felhasználó szívógázmotor. Az újítás gondolata a francia Béniéitől származik, a gyakorlati követelményeknek megfelelő kidolgozás a német Körting és a Pintsch cég érdeme.220 A szívógázmotor - mint annyi más technikai újdonság - tehát nemzetközi találmány. A motor működéséhez szükséges éghető gáz a generátorban képződik. Az izzó szén-, faszénrétegen átvezetett vízgőz elemeire bomlik („vízgáz”); az oxigén részt vesz a szén elégetésében, a hidrogén pedig változatlanul a gázban marad (38. ábra: szí- vógáz-generátor).

38. ábra: Stabil szívógáz-generátor (Benz and Cie. 1899)

69