Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.4. A belsőégésű motorok
Király István Szabolcs A kémiai reakció során keletkezett szén-monoxid a hidrogénnel együtt mintegy 1200 kalória (5 kJ) fütőértékű gázt biztosít a motor számára. A generátoron keresztül vezetett vízgőznek meghatározó szerepe van a folyamat gazdaságosságát illetően. A kevés vízgőz esetében „gyenge” a gáz, mert nem tartalmaz elég hidrogént, és a szükségesnél magasabb hőmérsékleten hagyja el a generátort, a túl sok vízgőz csökkenti a hőmérsékletet, kevesebb a szénmonoxid, végső esetben a gázképződés meg is szűnhet. A vízgőz szabályozhatósága tehát a működés szempontjából döntő jelentőségű. A képződött gázt a benne lévő szennyeződésektől (por, kátrány) tisztítani, a magas hőmérséklet miatt hűteni kell. A hazai motorkísérletek során a szakemberek elsősorban a gáz tisztítására hívták fel a figyelmet. (1902. évi Ganz-gyári kísérletek Bánki-félemotorral.)221 A hazai motorizációt is alapvetően meghatározó német szívógáz-generátorok gyártása 1900-ban kezdődik. Richard Benz (Karl Benz idősebb fia) Mannheimben gyártja az első szívógáz-generátorokat. A barnaszénnel is működő motorokat szívesen vásárolták a kisebb üzemek is. 1903-ban 218 generátort gyártottak 4-250 Le (3-184 kW) teljesítmény között. Szívógázmotoruk lóerő-óránként 0,45 kg antracitot használt fel. Ugyanilyen fajlagos teljesítményt a gőzgép négyszeres, a világítógázzal működő motor hatszoros, a benzinmotor tízszeres, a villamos motor hétszeres költséggel állított elő.222 Ha az adatokat túlzónak is tartjuk, kétségtelen a szívógázmotor olcsóbb üzeme. Viszonylagos elterjedését a magyar mezőgazdaságban elsősorban a benzin és a petróleum, majd a gázolaj hiányának és drágaságának köszönhette. Az antracit drágasága és a beszerzési nehézségek miatt a figyelem az olcsóbb tüzelőanyagokra irányult, így a barnaszénre és a fára. Az első szívógázmotorok a 20. század első évtizedében jelennek meg a malmokban illetve a takarmány-előkészítő üzemekben. A stabil üzemben a motorok megbízhatóan dolgoztak. Somogy megyében elsők között gr. Hunyadi József balatonszemesi malmában találunk szívógázmotort (1910-1912).223 Ez idő tájt hazánkban a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára készít ilyen motorokat.224 A mobil üzemre is alkalmas faszénnel működő „ASTRA” gázgenerátort is itt gyártják. A memyei uradalomhoz tartozó memyei, göllei, hetényi és szentiváni kerületek takarmány-előkészítő gépeit szívógázzal hajtották. Jellemző, s ez kicsiben az egész magyar mezőgazdaság technikai színvonalát is jelzi, hogy a fonói- és öszödi kerületekben még lóhajtású járgányt használtak.225 Néhány évi szünet után az 1930-as években a Köztelek hasábjain újból találkozunk a fagázüzemű motorokkal. Ez most is összefüggött az ásványolajtermékek drágulásával. Rothmeyer szerint 1933 végéig 285 stabil motort alakítottak át fagázüzemre. Fontosnak tartaná, ha hazánkban is adókedvezményt adnának ezekre a motorokra.226 A régi és az új technika összevetése a belsőégésű motorok megjelenésének is kísérője volt. Még a 19. század végén óvatosságra intenek a Köztelek szakírói, ám egyre több olyan cikket, tudósítást, tanulmányt olvashatunk, amelyek népszerűsítik a belsőégésű motorokat.227 Rapaich Richárd a dízelmotor bekerülési költségét 9000 K-val számította, a 10-12 Le-s (7,3-8,8 kW) gőzgép árát 5000 K-ba. Hosszabb távon a dízelmotor alacsony üzemeltetési költségei miatt a teljes költség az új technika mellett szólt.228 A drága állati vonóerő, a növekvő napszámbér, másrészt az olcsóbbá váló és egyre megbízhatóbb szerkezetű motorok kedveznek azok elterjedésének. Sporzon írja: „a kisgazda ma már nem szívesen gyötri le lovát a járgányhajtással, a nyomtatással, és hogy a motorüzem számos előnyét megismervén, nagyon szívesen hajlik ilyen beszerzésére. ”229 A gépgyártást az állam is segítette adókedvezménnyel, kamatmentes kölcsönökkel.230 A 2-6 Le-s (1,5-4,4 kW) motorokat eredményesen használták cséplésre, szecskavágók, darálók, répavágók, morzsolok, fűrészek, szivattyúk stb. hajtására. Nagy előnye volt, hogy a gőzgéppel ellentétben kezelőjének nem kellett vizsgát tenni (39. ábra). 70
