Király István Szabolcs: A magyar mezőgazdaság gépesítésének múltja a kezdetektől 1989-ig (Kaposvár, 2013)
4. Mezőgazdasági erőgépek - 4.4. A belsőégésű motorok
Király István Szabolcs ábra: Lenoir gázmotorja). Csupán gőz helyett gázkeverék van, amelyet egy elektromos szikra gyújt meg. A gép talpazatán lévő galvánelemek, a gyújtótekercs s a forgattyús tengelyen lévő megszakító árulják el, hogy egy újrendszerű gép született.210 A gőzgép jellegzetes alkatrészeit (röpsúlyos fordulatszám-szabályozó, keresztfej, nagyméretű lendítőkerék, tolaty- tyús vezérlés) még hosszú ideig megtaláljuk egy-egy motoron. Az iparilag is alkalmazható motorok gyártása a gyarmatáru-kereskedőből lett mechanikus V. August Ottó (1832-1891) és a jómódú nagyiparos Eugen Langen (1833-1895) nevéhez fűződik.211 Ottó atmoszférikus gázgépe - jóllehet az ötlet nem új, hiszen azt már Newcomen a gőzgépnél is alkalmazta - az 1867-es Párizsi Világkiállításon jól működött, negyedannyi világítógázt fogyasztott, mint Lenoire kétütemű gázmotorja. A mai motorokra egyáltalán nem emlékeztető ősmotorból mintegy 5000 db készült, s belőlük hazánkba is eljutott néhány darab.212 Otto és Langen négyütemű motorja (1876) jelentette az igazi áttörést a fajlagos fogyasztás csökkentését, a stabil üzemet és a hosszú élettartamot illetően.213 A világítógázzal működő motorok vezetékhez voltak kötve, ez akadályozta mezőgazdasági célú elterjedésüket. Daimler benzinmotorja ugyan 1883-ban útjára indult, de a megbízható keverékképzésre 1893-ig várni kellett. Csonka János (1852-1939) illetve Wilhelm Maybach (1846-1929) karburátora (porlasztója) lehetővé tette a motorok mezőgazdaságban való alkalmazását is.214 Az 1880-as évek végétől már használható benzinüzemű, majd petróleummal működő motorok épültek.215 A német gyárak az 1890-es években már szállítottak motorokat hazánkba (az 1895-ös statisztikában ezek voltak többségben). Clayton-Shuttleworth csak 1904-ben jelenik meg belsőégésű motorjaival, Hofherr-Schrantz 1910-ben nagy számban gyártott petróleum-motoros lokomobilokat.216 A kedvező piaci feltételek segítik a hazai gépgyárak átállását a belsőégésű motorok gyártására.217 Annak ellenére, hogy a Deutsche Landwirtschaftliche Gesellschaft (DLG) 1894. évi motorversenyén: „...a petróleumloko- mobilok még nem érték el a tökéletesség azon fokát, amelyet a mezőgazdák ily gépektől foltétien megkövetelnek.” - a motor számos előnye a gőzgéppel szemben a motorok elterjedésének kedvezett.218 Az első Ottó motoroknál a gázcserét tolattyúval szabályozták, a keverék gyújtását gyújtóláng biztosította. A megfelelő minőségű keverék előállí68
